| Bevezetés | 5 |
| Az állam a társadalom politikai rendszerében | 5 |
| Az államiság történeti alakulása és a politikai rendszer differenciálódása | 5 |
| A politikai rendszer fogalma és összetevő elemei | 8 |
| A szocialista állam jellemzői a társadalom politikai rendszerében | 10 |
| A szocialista államiság demokratikus fejlesztésének irányai | 12 |
| A politikai tudat, politikai kultúra és az államtudományi ismeretek | 15 |
| Jegyzetek | 19 |
| Az állam és az állampolgár | 21 |
| Az alkotmány | 21 |
| A polgári alkotmányosság kritériumai | 21 |
| Az állmahatalom megosztásának elve és a polgái alkotmányosság | 27 |
| Polgári alkotmány és alkotmányosság | 32 |
| Szocialista alkotmány - alkotmányosság | 35 |
| A szocialista alkotmányfejlődés szakaszai | 38 |
| A magyar alkotmányfejlődés | 41 |
| Jegyzetek | 51 |
| Az állampolgárság | 53 |
| Történelmi előzmények | 54 |
| A magyar állampolgárság keletkezése és megszűnése | 57 |
| A magyar állampolgárság tartalma: jogok és kötelességek | 61 |
| Az állampolgárságra vonatkozó szabályozás jellemzői | 63 |
| Jegyzetek | 66 |
| Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek | 68 |
| Társadalom - állam - egyén (történeti támpontok) | 68 |
| Mit tekintünk alapjognak? Az alapjogok rendszere | 70 |
| A munkához való jog | 72 |
| A szociális jogok | 75 |
| Az állampolgárok művelődéshez való joga | 77 |
| A lelkiismereti és vallásszabadság | 79 |
| A szólás- és sajtószabadság | 81 |
| A személyi választójogok | 83 |
| A választójog mint politikai alapjog | 86 |
| A közvetlen demokrácia | 88 |
| Az állampolgári egyenjogúság és a társadalmi egyenlőség | 89 |
| Az alapvető állampolgári kötelezettségek | 91 |
| Ajánlott irodalom | 94 |
| Választójog és képviselet | 97 |
| A választójog fogalma és szabályai | 97 |
| A választási alapelvek | 100 |
| A képviselet tartalma és a szociális választási rendszerek alakulása | 104 |
| A hatályos magyar választási rendszer kialakulása és az 1983. évi III. törvény | 118 |
| Az elöljáróságok és a tanácstagok választásával kapcsolatos rendelkezések | 120 |
| A választási eljárás garanciális szabályai | 122 |
| Jegyzetek | 122 |
| Állami-területi beosztás | 125 |
| Az állami-területi beosztás fogalma | 125 |
| Az állami-területi beosztás és változásának alapjai | 127 |
| Az állami-területi beosztás alakulását meghatározó tényezők | 128 |
| A Magyar Népköztársaság állami-területi beosztása | 128 |
| Jog, jogalkotás, jogforrások | 136 |
| A jogforrás fogalma | 136 |
| Az államhatalom központi szervei által kibocsátott jogforrások | 139 |
| Az államigazgatás központi szerveinek jogszabályai | 141 |
| A helyi szervek jogalkotó hatásköre | 145 |
| Nemzetközi szerződések a jogforrások rendszerében | 147 |
| Társadalmi szervek részvétele a jogalkotásban | 148 |
| Szokásjog - bíró alkotta jog: az ügyészség részvétele a jogalkotásban | 149 |
| A jogforrások érvényessége és hatálya | 153 |
| A jogszabályok kihirdetése, közzététele, nyilvántartása | 155 |
| A jogalkotás törvényessége, az Alkotmányjogi Tanács | 158 |
| A jogrendszer és jogalkotás helyzete, fontosabb jellemzői | 164 |
| Jegyzetek | 168 |
| Az állami intézmények rendszere | 173 |
| A kormányzás formája | 173 |
| A kormányforma fogalma. Polgári kormányzati rendszerek | 173 |
| Polgári kormányzati rendszerek - pártrendszerek | 177 |
| Szocialista kormányzati rendszerek | 178 |
| Jegyzetek | 179 |
| Az Országgyűlés | 181 |
| A népképviseleti szervek rendszere - a szocialista állami szervezet alapja | 181 |
| Az Országgyűlés az államhatalom és a népképviselet legfelsőbb szerve a Magyar Népköztársaságban | 183 |
| Az Országgyűlés szerepe a kormányzati tevékenység irányításában | 185 |
| Az országgyűlési képviselők jogai és kötelességei | 188 |
| Az Országgyűlés állandó bizottságai | 193 |
| Ajánlott irodalom | 196 |
| A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa | 198 |
| A prezidium jellegű szervek kialakulása, karakterizálása | 198 |
| A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának szervezete, működése | 201 |
| Az Elnöki Tanács feladata, hatásköre | 202 |
| Az Elnöki Tanács saját hatáskörei | 203 |
| Minisztertanács | 214 |
| A Minisztertanács tevékenységének általános jellemzése | 214 |
| A Minisztertanács helye az állami szervek rendszerében és a politikai rendszerben | 217 |
| A Minisztertanács megalakítása, szervezete, megbizatásának időtartama | 223 |
| A Minisztertanács testületi jellege | 227 |
| A miniszteri felelősség | 229 |
| A miniszter a minisztérium egyszemélyi felelős vezetője | 234 |
| A kormány bizottságai | 236 |
| Államigazgatási szervek | 243 |
| Országos hatáskörű szervek | 245 |
| Jegyzetek | 246 |
| Bíróságok | 252 |
| Történeti és összehasonlító kitekintés | 252 |
| Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei | 256 |
| A bírósági szervezet és tevékenység | 265 |
| A bíróságok függetlensége. A bírói jogalkalmazás politikai jellege | 270 |
| Bírói függetlenség a politikai rendszerben | 275 |
| Jegyzetek | 278 |
| Ügyészség | 280 |
| Az ügyészi szervezet és tevékenység kialakulása | 281 |
| Az ügyészi szervezt | 282 |
| Ügyészi funkciók | 284 |
| A tanácsok és a helyi-területi igazgatás | 292 |
| A helyi-területi igazgatás és általános jellemzői | 295 |
| A hatáskör meghatározásának jelentősége a helyi-területi képviseleti és igazgatási szervek rendszerében és működésében | 296 |
| A helyi-területi önkormányzat és igazgatás történelmi kialakulása és alapvető típusai | 300 |
| A helyi-területi képviselet és igazgatás fokozatai | 302 |
| A tanácsok és a helyi-területi igazgatás alakulása a Magyar Népköztársaságban | 310 |
| A tanácsi igazgatás reformja a Magyar Népköztársaságban | 314 |
| A községi közös tanácsok és az előljáróságok | 315 |
| Az elöljáróságok jellegéről | 316 |
| Az elöljáróságok feladat- és hatásköre | 316 |
| A közös tanács és az elöljáróságok kapcsolata | 319 |
Folytatás Microsoft-tal