Államháztartástan

Egyetemi jegyzet - Közgazdaságtan joghallgatók számára

Szerző

Horváth Ferenc

Lektor

Dr. Botos Katalin

Budapest

'Horváth Ferenc: Államháztartástan ' összes példány

Kiadó:	Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	175 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az államháztartás kifejezésen az „állam" gazdálkodását értjük; tehát azt a folyamatos tevékenységet, amelynek során az állam (mint elvont fogalom) anyagi javakkal - termékek, szolgáltatások, jogok, pénz - rendelkezik. Az államháztartásba ugyanakkor nem tartozik bele az állam valamennyi gazdasággal kapcsolatos tevékenysége; így különösen nem tartozik ide a monetáris szabályozás, valamint a gazdaságra vonatkozó állami szabályalkotás jelentős része. Ez tehát az államháztartás jogi szempontú megközelítése. Megfogalmazhatjuk persze az államháztartást közgazdasági szempontból is; hiszen az állam feladatellátása során erőforrásokat használ fel, gazdálkodik. Az állam saját feladatainak ellátását szolgáló gazdálkodási rendszerét nevezzük államháztartásnak. A fentiek után jogosan merülhet fel a kérdés: ki vagy mi az "állam"?... „Az állam én vagyok" - mondta XIV Lajos, a francia abszolutista uralkodó. Ez kissé átfogalmazva ma is igaz; akinél az 'állam' mint jog van, az „uralkodik", ő „a hatalom". Persze a modem demokráciákban már sokkal összetettebb dolog az állam, úgymint szervezet, úgy is mint hatalom. Az államelméletek részletes kifejtésével az államjog tudománya foglalkozik. Évszázadokon keresztül különböző elképzelések láttak napvilágot, illetve gyakorlatok valósultak meg az állam működésével kapcsolatban; tárgyunk szempontjából ezek most jórészt irrelevánsak. Az államelméletek elemzését bízzuk inkább az államjogtudomány művelőire. Könyvünk későbbi fejezeteiben csak a XX. század végére jellemző helyzet néhány sajátosságára térünk vissza a jóléti államok problémái kapcsán. Az „állam44 mint hatalom megjelenési formája a gyakorlatban többféle lehet egy országban. Vegyük elő a - többször módosított, jelenleg is hatályos - 1949. évi XX. törvényt, és üssük fel a 19.§-nál, ott a következő mondatokat találjuk az államról: „A Magyar Köztársaság legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit." A modem parlamenti demokráciákban tehát a legfőbb államhatalmi szerv az, amely a törvényeket alkotja, elfogadja. Emellett további hatalmi tényezőt képez az államfő, valamint a kormány is. Vissza

Tartalom

Az államháztartástan elmélete 7
Mi az államháztartás? 7
Az államháztartás funkciója 8
A költségvetés 8
Az állam funkcióiról 9
Az állam önfenntartása 9
A társadalom és a gazdaság jogi kereteinek biztosítása 10
Az allokációs funkció 10
A redisztribúciós (újraelosztó) funkció 11
A stabilizációs funkció 12
Az állam feladatai, a modern jóléti államok 14
Az állami feladat 14
Búcsú a jóléti államtól (álomtól) 14
Egy kis történelem: az állam terjeszkedése 14
„A másik út" 15
Növekedés, újraelosztás, jóléti juttatások 15
Költségvetések, kiadások, deficitek 18
Az állam az EU-ban - új szereposztás 19
A magyar államháztartás 22
Az alrendszerek költségvetéséről általában 22
Az államháztartás gazdálkodásának alapelvei 22
Az államháztartási adatok nyilvánossága 24
A központi költségvetés tervezése és jóváhagyása 24
Az Országgyűlés feladatai 24
A Kormány feladatai 25
A Kormány feladatai az alrendszerek tagjai irányába 26
Az állami kezességvállalás szabályai 27
A pénzügyminiszter feladatai a központi költségvetéssel kapcsolatban 27
A költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv vezetőjének feladatai 28
A központi költségvetés tervezésének „menetrendje" 29
A központi költségvetés bevételei és kiadásai 31
A költségvetés bevételei 31
A költségvetési bevételek csoportosítása 31
A költségvetés kiadásai 33
A költségvetési kiadások csoportosítása 33
Költségvetési tartalékok 34
Az elfogadott kiadási előirányzatok év közbeni módosítása 34
A költségvetés egyenlegének rendezése és a zárszámadás 34
A központi költségvetés szerkezeti rendje 35
Államadósság, az államadósság finanszírozása 36
A magyar államadósság rövid története 36
Az államadósság 41
Az államadósság meghatározása 41
Az államadósság kezelése 42
Az államadósság alakulása 1997-ben 43
Az államháztartás egyenlegének alakulása és a seigniorage 44
Az államadósság-állomány változása 44
A seigniorage 44
A seigniorage keletkezése 45
A monetáris bázis jelentősége 46
A monetáris, illetve fiskális seigniorage elmélete 47
A MNB szerepe a költségvetés finanszírozásában 48
A MNB és az állami költségvetés a '70-es és '80-as években 48
A jegybank és az államháztartás kapcsolata a rendszerváltást követően 49
Az államháztartás reformja 52
Az államháztartási reform szükségessége 52
Korábbi problémák az államháztartásban 55
Célok és elvek az államháztartás reformja során 58
A reformok továbbfejlesztése: programfinanszírozás 59
A programköltségvetés elkészítésének egyik módszere, PPBS 61
A társadalombiztosítási alrendszer 63
A társadalombiztosítás költségvetése 63
A társadalombiztosítás reformja 64
A magyar nyugdíjrendszer reformja 64
A korábbi nyugdíjrendszer (1975-1998) 65
Az új nyugdíjrendszer 65
Az új nyugdíjrendszerrel kapcsolatos fontosabb kérdések 66
A helyi önkormányzatok az államháztartás rendszerében 67
A helyi önkormányzatok költségvetése 67
A helyi önkormányzatok tartalékképzése, illetve annak felhasználása 68
A helyi önkormányzatok átmeneti gazdálkodása 69
Az alrendszerek pénzellátása; a Kincstár és a TÁKISZ 70
A Magyar Államkincstár 70
A Kincstár feladata 71
A Kincstár szolgáltatásai 72
A Kincstár ügyfelei 73
A kincstári kör részére vezetett számlák 74
A Kincstár pénzforgalma 75
A Kincstár beszámolási kötelezettsége 77
Kincstári adatszolgáltatás 77
Hitelnyújtás 78
A kincstári biztos 78
A Kincstár irányítása és szervezete 79
Az államkincstárak nemzetközi példái 80
A Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat 83
A TÁKISZ feladatai 83
Az elkülönített állami alapok 86
Az elkülönített állami alapok rendszere 1989-98 között 86
Az elkülönített állami pénzalapok eredeti funkciója 87
Alap-elméletek (1994) 89
Elkülönített alapok költségvetési integrációja (1995) 90
Az alapok finanszírozása 90
Az elkülönített állami pénzalapok költségvetése 93
1998-ban hatályban lévő elkülönített állami alapok 94
Útalap 94
Munkaerőpiaci Alap 97
Központi Környezetvédelmi Alap 99
Vízügyi Alap 100
Nemzeti Kulturális Alap 101
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 102
Az állami vagyonnal való gazdálkodás 104
A kincstári vagyon 105
A kincstári vagyon kezelése és elidegenítése 106
Privatizáció és a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon 108
Privatizáció 108
Általában alkalmazott privatizációs technikák 108
A magyar privatizáció 112
A privatizáció menete 113
A privatizáció költségei 114
A tartósan állami tulajdoni részesedéssel működő társaságokról 116
Az államháztartási ellenőrzés 117
Számvevőszéki és költségvetési ellenőrzés 117
Állami Számvevőszék 117
Az ASZ jogállása az Alkotmányban 117
Az ASZ jogállása, feladata, hatásköre a róla szóló törvényben 118
Az ASZ kialakulása 119
Az ASZ szervezete 120
A számvevőszéki ellenőrzés szabályai 122
Az ellenőrzések csoportosítása 122
Az ASZ különleges jogosítványai 124
A számvevőszéki ellenőrzések lefolytatása 124
A hatályos ÁSZ törvény újraalkotásának szükségessége 126
Az államháztartás 1997-98 fordulóján 129
Az államháztartás pénzügyi helyzete 1997-ben 129
A központi költségvetés alakulása 129
Az elkülönített állami pénzalapok alakulása 130
A TB-alapok helyzete 130
A helyi önkormányzatok 131
Várható helyzet 1998-ban 132
Előzmények és helyzetelemzés 132
A középtávú gazdasági prioritások 133
Fiskális pozíció 134
Függelék 141