Állambiztonság és rendszerváltás

Előszó

Az állambiztonsági szervek rendszerváltás éveiben játszott szerepéről és működéséről mindezidáig kevés ismerettel rendelkeztünk, a közvélemény elsősorban a radikálisnak tekintett ellenzéki mozgalmak, pártok megfigyelését és a tömeges iratmegsemmisítési, ún. „Duna-gate" botránnyal kapcsolatos eseményeket azonosította a titkosszolgálati tevékenységgel. Az egykori kommunista állambiztonság különböző beosztású tagjainak megjelent visszaemlékezései elsősorban az önigazolásra, a demokratikus átmenet szolgálatok általi támogatásának bemutatásra koncentráltak, jellemzően kevés tényanyag említése nélkül. Közel egy évtized elteltével jelentek meg először olyan közlemények, tanulmányok - többnyire az új titkosszolgálatok már leváltott vezetőinek tollából -, amelyek hasznos adalékokkal járultak hozzá a rendszerváltás történetéhez tartozó állambiztonsági tevékenységek bemutatáshoz. Ezekből információkat kaphattunk a Belügyminisztérium III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökség alá tartozó szolgálati ágak (hírszerzés, kémelhárítás, belső reakció elhárítás, katonai kémelhárítás) egymáshoz és a legfelsőbb pártvezetéshez való viszonyairól, a belső elhárítás preferált és kiemelt helyzetéről, valamint a politikai változásokkal megszületett új törvények, intézkedések (útlevél-törvény, a gazdaság liberalizációját segítő törvények) hatásairól. A szolgálatok nagyszámú átmentési koncepcióinak 1989 tavaszától való megjelenését minden bizonnyal nemcsak a hatalomátmentés politikai szándékai motiválhatták, hanem az addigi szervezeti keretek, elvek és módszerek teljes zsákutcába kerülése is.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - a rendszerváltás 20. évfordulóján - 2009. november 24-én tudományos konferenciát szervezett „Az állambiztonsági szolgálatok és a rendszerváltás" címmel. A rendezvény célkitűzése arra irányult, hogy bemutassa a Levéltár speciális iratállományára támaszkodó kutatások első eredményeit a szolgálatok helyzetére és tevékenységére vonatkozóan. Vissza