Állam, Polgár, Társadalom

Tartalom

Előszó 5
Bevezetés 9
|. A MAGYAR ALKOTMÁNY, A JOGALKOTÁS ALAPKÉRDÉSEI 11
1. Hatalommegosztás a hatályos Alkotmányunkban 13
a/ Hazánk Alkotmánya 14
2. Az alkotmányi szabályozás jellemzői 17
a/ Alkotmányunk megalkotásának előzményei 18
b/ A társadalmi rend összetevői 19
c/ Az államszervezet alkotmányos rögzítése 22
3. A politikai struktúra 25
a/ A politikai rendszer 26
b/ A társadalmi, politikai éss állami szervek együttműködése 27
c/ A pártok működésének alapvető szabályai 29
4. A hazai jogalkotás főbb jellemzői 33
a/ A magyar jogalkotás mennyiségi és minőségi jellemzése 34
b/ A régi és az új jog együttélése 36
c/ Jogszabály-infláció 37
d/ A központi és a helyi jog 38
II. ÁLLAMPOLGÁR/SÁG/1, EMBERI JOGOK 39
1. A magyar állampolgársági jogviszony 41
a/ A magyar állampolgárság keletkezése 42
b/ A magyar állampolgárság megszűnése 44
c/ Az állampolgársági eljárás 45
d/ A külföldiek, bevándorlók, menekültek jogállása 46
2. Politikai alapjogok 49
a/ Választójog 50
b/ A helyi önkormányzáshoz való jog 51
c/ Panaszjog 52
d/ Közvetlen demokráciát biztosító jogok 53
3 . Gazdasági, egészségügyi, szociális és kulturális alapjogok 57
a/ A munkához, pihenéshez való jog, sztrájkjog 58
b/ Szociális jogok 63
c/ Művelődéshez való jog 66
4. Egyenlőség Egyenjogúság 69
a/ Egyenlőség - Egyenjogúság 70
5. Szabadságjogok 73
a/ Gyülekezési jog 74
b Egyesülési jog 76
c/ Szólásszabadság, a szabad véleménynyilvánítás joga 78
d/ Sajtószabadság 79
e/ Az információs önrendelkezési jog 82
f/ A lelkiismeret szabadsága, a vallás szabad gyakorlásának joga 83
g/ Az emberek személyes szabadsága és sérthetetlensége 85
III ORSZÁGGYŰLÉS, KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK, KORMÁNY 89
1. Az Országgyűlés szervezete, működése 91
a A parlament hatásköre, fő funkciói 92
b Az Országgyűlés szervezete, alakuló ülése, tisztségviselői, bizottságok, frakciók 96
c/ Az Országgyűlés működési rendje 97
d/A törvényjavaslatok vitája 99
2. A Köztársasági Elnök 101
a/ A Köztársasági Elnök jogi helyzete 102
b A Köztársasági Elnök, a Parlament és a Kormány kapcsolatának fő vonásai 104
3. A Magyar Köztársaság Kormánya 107
a A Kormány megalakulása, alapvető feladatai 108
b/ A kabinet-politika 112
c A Miniszterelnök meghatározó szerepe a magyar államszervezetben 113
d A miniszterek jogállásának főbb vonásai 114
4 Az önkormányzatok kapcsolatai a központi szervekkel 115
a/ Az Országgyűlés és az önkormányzatok 16
b/ A Köztársasági Elnök kapcsolatai az önkormányzatokkal 119
c/ A kormány és az önkormányzatok 120
d/ A belügyminiszter (és a miniszterek) önkormányzatokat érintő lő feladatai 121
IV ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG, BÍRÓSÁGOK, ÜGYÉSZSÉG, ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK 123
1. A magyar alkotmánybíráskodás 125
a/ Az Alkotmánybíróság jellege 126
b/ Az Alkotmánybíróság szervezeti és működési rendje 127
c/ Az Alkotmánybíróság hatásköre 129
2. A bíróságok 131
a/ A magyar igazságszolgáltatás alapelvei 132
b/ A magyar bírósági rendszer 135
3. Az ügyészség 137
a/ Az ügyészség államszervezeti helye 138
b/ Az ügyészi funkciók 139
c/ Az ügyészi szervezet 140
4. Az Állami Számvevőszék 141
a/ Az Állami Számvevőszék a hatalommegosztás rendszerében 1542
b/ Az Állami Számvevőszék feladat- és hatásköre 144
c/ Az ellenőrzési hatáskör terjedelme 146
TÁRSADALMI SZERVEZETEK, ÉRDEKEGYEZTETÉS 147
1. Társadalmi szervezetek 149
a/ A civil szerveződések - társadalmi érdekek 150
b/ Állami - társadalmi szervek együttműködése 151
c/ A társadalmi szervezetek tipizálása 153
d/Társadalmi mozgalmak 155
2. Érdekegyeztető Tanács 157
a/ Az Érdekegyeztető Tanács jogállása 158
b/ Az Érdekegyeztető Tanács hatásköre 159
c/ Az Érdekegyeztető Tanács összetétele 161
d/ Az Érdekegyeztető Tanács működése 163
VI. ORSZÁGGYŰLÉSI ÉS HELYI KÉPVISELET 165
1. Az országgyűlési képviselőválasztás fő szabályai 167
a/ Választójogunk alapelvei 168
b/ A magyar választási rendszer fő jellemzői 170
c/ A választókerületek kialakításának szabályai. 171
d/ A jelölés általános szabályai, a szavazás módja 172
e/ Választási kampány 175
f/ Szavazás, választási szervek, jogorvoslat 176
2. Helyi önkormányzati választások 179
a/ A helyi választás általános jellemzői 180
b/ A kislistás rendszer 182
c/ Kétszavazatos rendszer 184
d/ A tóvárosi és a megyei választások 185
e/ A választók nyilvántartása 187
3. A képviselők helyzete 189
a/ A mandátum jellege 190
b/ A képviselő „kötődései" 191
c/ A képviseleti munka társadalmi kontrollja, választói kapcsolatok 193
4. Az országgyűlési képviselők jogai és kötelességei 195
a/ A képviselői mandátum keletkezése és megszűnése 196
b/ A képviselői összeférhetetlenség 197
c/ A képviselők függetlenségének biztosítása, mentelmi jog 198
d/ A képviselők joga és kötelessége a Parlamenten belül és az állami szervek irányában 200
5. Az országgyűlési képviselők és a helyi önkormányzatok 203
a/ A szabályozás alapjai 204
b/ Kapcsolat az önkormányzatokkal
Képviselői polgármesteri összeférhetetlenség 206
c/ A kapcsolattartás területei, fórumai 207
VII. AZ ELMÚLT ÉVEK ÁTTEKINTÉSE 209
1 Az 1980-as évek változásai 211
a/ A politikai berendezkedés „erjedése" 212
b/ Társadalmi-gazdasági-politikai változások a 80-as években 213
c/ A rendszerváltás „előkészítése" 215
2. A rendszerváltás, mint folyamat 217
a/ Egy új rendszer építésének dilemmái 218
b/ A rendszerváltás alkotmányos alapjai, a 90-es választások 219
c/ A polgárosodás kezdetei 221
3. A törvényalkotás tükrében 223
a/ A jogtisztítás fontossága 224
b/ A „szociális jogállam" építése 225
c/ A „gondoskodó" állam: meghaladott vagy elérni kívánt állapot? 226
4. Az államszervezet építése 227
a/ Az államigazgatástól a közigazgatásig 228
b/ Hatalmi súlypontok tevékenysége 230
5. A többpártrendszer kiépülése 231
a/ Pártok, civil társadalmi szerveződések 232
b/ A politikai kultúra állapota 233
c/ A politikai kultúra alakításának eszközei, módjai 234
Melléklet 235
Irodalomjegyzék 243
Magyar Közlöny 7. szám 247

Témakörök