1.067.081

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Állam és jog az ősi Rómában

Szerző
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 229 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN: 963-05-7837-9
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Egy állam, egy nemzet kezdete mindig izgalmas, többnyire legendás talány. Róma sem kivétel ez alól. Pedig a kezdet meghatározó a folytatásra, kiteljesedésre, és Rómának mind örökösei vagyunk valamilyen formában. Saját kezdetünket is kutatjuk Róma kezdetében. Erről a kezdetről sok adatot tartalmaz, ha rejtve is, a római jog korai rendszere. Míg a történelmi események legendásak, e jogrendszer meglehetős biztonsággal megismerhető. Belőle következtetni lehet a jog szabályozta környezetre, s valószínűsíteni lehet egyes történelmi események, körülmények elfogadható vagy elvetendő voltát.
A szerző a római állam és jog világáról meglévő legkorábbi forrásainak tanúságát kísérli meg egyeztetni az őstörténet írott emlékeivel, valamint a régészet legújabb eredményeivel. Együttes feldolgozásuk révén törekszik megszüntetni a történelem és a jogtörténet fehér foltjait, ellentmondásait vagy kétségeit. A biztosabb jogtörténeti forrásanyagból következtetve igyekszik sokban igazolni eleddig az... Tovább

Fülszöveg

Egy állam, egy nemzet kezdete mindig izgalmas, többnyire legendás talány. Róma sem kivétel ez alól. Pedig a kezdet meghatározó a folytatásra, kiteljesedésre, és Rómának mind örökösei vagyunk valamilyen formában. Saját kezdetünket is kutatjuk Róma kezdetében. Erről a kezdetről sok adatot tartalmaz, ha rejtve is, a római jog korai rendszere. Míg a történelmi események legendásak, e jogrendszer meglehetős biztonsággal megismerhető. Belőle következtetni lehet a jog szabályozta környezetre, s valószínűsíteni lehet egyes történelmi események, körülmények elfogadható vagy elvetendő voltát.
A szerző a római állam és jog világáról meglévő legkorábbi forrásainak tanúságát kísérli meg egyeztetni az őstörténet írott emlékeivel, valamint a régészet legújabb eredményeivel. Együttes feldolgozásuk révén törekszik megszüntetni a történelem és a jogtörténet fehér foltjait, ellentmondásait vagy kétségeit. A biztosabb jogtörténeti forrásanyagból következtetve igyekszik sokban igazolni eleddig az irodalom világába utalt, hitelt érdemlőnek nem tartott historikus elbeszéléseket, s e biztosabb történeti háttér segítségével old fel a jog világában megmaradt, mind ez ideig nehezen értelmezett forrásemlékeket, elsősorban a XII táblás törvény töredékes szabályairól. Vissza

Tartalom

Célkitűzések, előzmények11
Propostitio thematis avagy miről is lesz szó?15
A római őstörténet, a kérdőjelek világa15
Az ősi Róma történetének nyitott kérdései18
Az ősi római joggal kapcsolatos kérdések24
Módszer26
Munkahipotézis: archaikus állam, archaikus jog30
Az ősi állam és jog a római hagyomány szerint30
Hipotetikus magyarázatok az ősi Róma keletkezéséről30
A historiográfusok hagyománya31
Induljunk ki a hagyományból!32
Az archaikus római állam: mesterséges törzsi szervezet34
Heterogén önvédelmi közösség34
Mesterséges nemzetségek36
Családi hatalom37
A rex38
Az archaikus jog: ősi elemekből tudatosan kialakított állami norma39
Iurisdictio és legislatio39
A jog társadalomformáló tényező41
A formai jog tartalmi eredői41
Stadtgründung vagy Stadtwerdung? - Staatsgründung és Stadtwerdung!43
Az ősi római jog ránk maradt emlékei45
Leges45
Írott jog - korai fejlettségi fokon45
Leges regiae - a királyok törvényei46
A XII táblás törvény52
Ellenvetések75
Önálló alkotás vagy átvett szabályrendszer az archaikus római jog?75
A hagyomány megbízhatósága75
A görög hatás hagyománya76
A keleti hatás feltételezése77
Hogy állunk a görög hatással?78
A babiloni hatás mérlegelése79
Miért alkotott jogot az archaikus Róma?82
A XII táblás törvény társadalmi harc eredménye?87
Társadalmi változások az etruszk királyok alatt87
Honnét a plebs? - a király kliensei87
A plebs - a Quirites új csoportja89
A plebs és a törvények írásba foglalása92
Léteztek egyáltalán királyi törvények?92
A királyi törvények római hagyománya92
Volt-e írásbeliség a királyi Rómában?95
Lehet-e megbízható a normák íratlan hagyománya?96
A XII táblás törvény tanúsága a leges regiae szóbelisége mellett97
Az archaikus jog és a történeti hagyomány100
Párhuzamos hagyományos elemek az archaikus normákban100
Familia pecuniaque100
Házasság104
Tutela - cura - custodela106
Furtum - peculatus?107
Aes - pecus; per aes, per sponsionem109
Normaréteg-vizsgálat a XII táblás törvény alapján110
A törzsi társadalom szokásjoga110
A normák rétegelemzése112
Törzsi szokás eredetű jog113
Szakrális szabályok117
Állam alkotta törvények - leges125
Büntető szankciók és "kártérítés"130
Legális szankciók a XII táblás törvényben130
A büntetések cicerói kánonja131
Noxiam sarcire133
Archaikus igazságszolgáltatás: iure agere - lege agere138
Pacisci138
Békéltetés138
A békéltetés nyomai a jogban139
Jogszolgáltatás az archaikus Rómában141
Imperium és quaestio141
Bírói testületek143
Quaesitorok - nyomozók144
Lex és legis actio144
A legis actio sacramento in rem keletkezése146
Különböző feltételezések146
A ius Quiritium védelme148
Res mancipi149
A per bevezető szakasza152
In ius vocare - a perbe hívás152
Manus conserere - a pertárgy azonosítása153
Vindicare - a követelés154
Mittite ambo rem - a pertárgy elvonása155
Gaius és Gellius156
In iure - eljárás a jogkérdésben158
Vindicias dicere - mit dönt el a iurisdictio?158
Caussam coiciunto - mindkét fél szóljon159
A per menete Gaius tankönyve szerint161
Magisztrátus cognitio - a tények és jogi következtetés164
Vindicias dicere - a pertárgy odaítélése165
Apud iudicem - a per a bíró előtt168
Iudicare - ítélni168
Relatív tulajdon?169
Döntőbíráskodás170
Dolog miatti per vagy lopás miatti kereset?171
Kényszer a perbe állásra?173
Qui vindicias falsas tulit - a csalárd perbirtok175
Per és törvény az archaikus jogban177
A dologi kereset és a XII táblás törvény177
Jogfejlődés a XII táblás törvény előtt177
A XII táblás törvény újításai179
A XII táblás törvény interpretációja - papi törvénymagyarázat181
Jhering szegény obsitosa182
A hatalomtól a tulajdonig184
Meum est ex iure Quiritium184
Res publicae - a köz dolgai185
Csere, érték, átruházás186
A tulajdonvédelem "stratigraphiája"187
Vagyonvédelem törzsi szokás alapján187
Paraszti vagyon - pásztorvagyon: szakrális védelem189
Törvénykezés a vagyon körében191
Családi vagyon és öröklés193
Utódlás a ius rendje szerint193
Gondoskodás örökösről jogi úton193
Testementi factio - végrendelkezés?194
Uti legassit - szabad rendelkezés?195
Familiae emptio - út a végrendelet felé197
Összefoglalás199
Eredményeink megfogalmazása tézisekben203
Irodalom211
Függelék. A XII táblás törvény töredékeinek összeállításánál felhasznált művek jegyzéke225
Rövidítések229

Zlinszky János

Zlinszky János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Zlinszky János könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem