Állam és evangélikus egyház Finnországban

Tartalom

Előszó 3
Bevezetés . 5
I. A finn történelem vázlata
Finnország sajátságos viszonyai. - A svéd korszak. - Az orosz uralom. -
Finn nemzeti törekvések. - Nyelvhasználat. - A mély vallásosság! a finneket
jellemző nemzeti vonás 7.
II. A keresztyénség elterjedése Finnországban és a katolicizmus korszaka.
A finnek csatlakoznak a nyugati kultúrához a katolicizmus felvétele révén.
- Az I. keresztes hadjárat. - Henrik püspök szerepe. - Tamás püspök.
- A II. és III. keresztes hadjárat. - A katolikus egyház jogi helyzete. -
Az egyház szervezete. - Az egyház privilégiumai. - A királyi hatalom viszonya az egyházhoz. - Az egyház és püspökök hatalmának növekedése.--
A finn egyháznak az upsalai püspök joghatósága alá kerülése és az egyház
önálló fejlődése. - A nemzeti származású püspököknek az ország egységes
jellegének a kialakítására irányuló erőfeszítései. 11.
III. Állám és egyház viszonya a reformáció után.
A reformáció elterjedése Finnországban. - Egyházi helyzet a szomszédos
államokban. - Az egyház demokratikus alapon való szervezkedése. - Laurentius Andreae. - Az 1527. évi västerasi országgyűlés. - Az 1529. évi
örebroi zsinat. - Evangélikus érsekség felállítása. - A finn-svéd egyház
népegyházi jellege. - Az állami hatalomnak az egyházhoz való viszony a
1531-1593 között. - XIV. Erik és III. János katolicizmussal rokonszenvező uralma. - Az 1593. évi upsalai zsinat. - Az 1593. évi lelkészségi
postulatum. - A consistorium generale. - II. Gusztáv Adolf egyházpolitikája. - Egyházi törvény alkotásának szükségessége. - Az 1686. évi
egyházi törvény és a királynak egyházi ügyekben való korlátlan hatalma. -
A királyi abszolutizmus megdőlése csak, a rendi abszolutizmus kezdetét jelenti.
- Az 1723. évi lelkészségi privilégium. - Az »ecelesiastica deputationen«.
felállítására vonatkozó tervek. - Az egyház küzdelmei önállósága visszaszerzéséért. - IIII. Gusztáv egyházpolitikája az egyházi fejlődést lehetővé
teszi. - Az »ecklesiastikexpedition« felállítása és az egyháznak az állam
politikai szervezetébe való beolvadása. 16.
IV. Állam és egyház az orosz korszak alatt.
Finnország 1809-ben orosz uralom alá kerül. - Az orosz uralom nem gátolja
ez evangélikus egyházat szabad fejlődésében. - Az egyházi reformtörekvések 1817-ben kezdődnek. - Az 1869. évi egyházi törvény létrejöttében
és megalkotásában érvényesülő szempontok. - Az egyházi törvény jogi
jellege: kvalifikált törvény, amely az evangélikus egyház önálló jogrendjévé
vált. - Egyházi és állami törvény közti ellentétek lehetősége a »res mixta«-
val kapcsolatban. - Az egyházi törvény az állam és az egyház szétválasztásának elvét radikálisan nem viszi keresztül, bár a régi értelemben vett
»államegyháziság« rendszerét sem tartja meg. - Az egyházi önállóság kérdése a törvény 14. és 455. §§-val kapcsolatban. - A törvény a vallásszabadság elvét csak fenntartással érvényesíti. - A későbbi jogfejlődés nevezetes
eseményei: az 1889. évi dissidenstörvény és a büntetőtörvénykönyvnek a
vallás elleni bűncselekményekre vonatkozó része, továbbá az 1908. évi
vallásszabadsági törvényjavaslat. 31.
V. Állam és egyház viszonya az önálló Finnországban.
Az 1919. évi új finn köztársasági alkotmány egyházi vonatkozású határozatai. - Az 1922. évi vallásszabadság! törvény az evangélikus egyház államegyházi jellegét végleg megszünteti s az államot felekezetnélkülivé teszi.
- Az állam az új helyzetben is szoros kapcsolatot tart fenn az evangélikus
egyházzal. - A görögkeleti egyház jogállásának szabályozása. - A többi
vallásfelekezet jogi helyzete. - Az újabb egyházjogi fejlődés. . . . 40.
VI. A vallásszabadságra vonatkozó jogszabályok Finnországban.
A reformáció tanainak elterjedésétől kezdve Finnország minden lakójának
az evangélikus egyház tanait kell követnie. - A XVIII. század végén a
vallásszabadság elve szűk keretek között már érvényesülni kezd. - Az
1869. évi törvény 6. §-a. - Az 1889. évi dissidens-iörvény a nem lutheránus protestáns vallásfelekezetek megalapítását teszi lehetővé. - A vallásszabadsági törvény megalkotására irányuló kísérletek a XX. század elején
hajótörést szenvednek. - Az 1917. évi törvényjavaslat és ennek törvényerőre emelkedése. - Az 1918. évi zsinatnak a törvényjavaslatról közzétett
hivatalos véleménye. - Paavo Virkkunennek ez egyház álláspontját képviselő nézete. - A torvény vallásszabadságra vonatkozó rendelkezései.
- A vallásszabadság büntetőjogi védelme. - A vallásfelekezetté alakulás
feltételei. - Az újonnan alakult vallásfelekezetek jogi helyzete. - A
vallásváltoztatásra vonatkozó rendelkezések. - A gyermekek vallása. -
A törvénynél érvényesülő szempontok. - A törvénynek a gyakorlati életre
való hatását a polgári registerbe történt bejegyzések tükröztetik vissza. -
A kilépések száma nem ad aggodalomra okot .. 45
VII. Az állam fogai az evangélikus egyház irányában.
Az egyházi törvények 14. §-a értelmében az evangélikus egyház legfőbb
vezetésének a joga a kormányt illeti. - Az egyház a belügyek intézésében
önálló. - Az állam befolyása a törvényhozás, az egyházi közigazgatás és
a főbb egyházi tisztviselők kinevezése terén. 62.
VIII. A finn evangélikus egyház önkormányzata.
A finn evangélikus egyháznak messzemenő önkormányzata van. - A zsinat
önálló jogköre. - A püspöki gyűlés és egyetemes központi szerv felállításának kérdése. - Az új központi kormányzószerv és a kibővített püspöki
gyűlés szerepe. - Az érsek. - A dómkáptalan, a püspök, a dómesperes
és az assesorok tevékenységi köre. - A lelkészi gyűlés. - Az esperes. -
A gyülekezet és ennek szervei: az egyházközségi gyűlés, egyházközségi
meghatalmazottak és az egyházi tanács. - Az egyház gazdasági ügyeinek
vezetése. - A lelkészek képzése és választása. - A lelkész állami közigazgatási jogköre. - Az állam anyagi támogatása. - Az 1939-40. évi
háború miatt szükségessé vált a központi egyházi pénztár felállítása.
A tábori püspöki intézmény 66.
IX. Oktatásügyi
1869-ben megszűnnek az egyházi iskolák. - Az egyházi iskolák közül ma
már csak a vándoriskolák állnak fenn. - Kötelező vallástanítás. - Vasárnapi iskola . 87.
X. A görögkeleti egyház és a kisebb vallásfelekezetek jogállása.
A görögkeleti egyház az evangélikus egyház mellett a legnagyobb lélek-
számú egyház Finnországban. - Állami felügyelet. - Kisebb protestáns vallisfelekezetek. - A római katolikus egyház. - A zsidók jogállása. 89
XI. Az uralkodó egyházpolitikai rendszer. A fejlődés útja.
Állam és evangélikus egyház közti összekötő kapcsok. - Az egyházi önállóságra mutató intézmények. - A finn evangélikus egyház népegyház.
- Az egyház önállóságának fokozására irányuló fejlődés tapasztalható. -
A finn törvényhozást hivő, keresztényi szellem hatja át 93
XII. Függelék.
Forrásmunkák jegyzéke 97
Tartalomjegyzék 105
Angol nyelvű kivonat 109

Témakörök