Alkotmánytan I.

Alapfogalmak, alkotmányos intézmények

Szerző

Papp Imre

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Papp Imre: Alkotmánytan I. ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	573 oldal
Sorozatcím:	Osiris tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-389-221-X

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	15
Az alkotmány és az alkotmányosság fogalma - Takács Imre
Az alkotmány fogalma szűkebb és tábabb értelemben	19
Az alkotmányfogalom történelmi kialakulása	21
Az első polgári alkotmányok	21
Az angol történeti alkotmány	23
Az amerikai kartális alkotmány	23
A francia alkotmányok	24
A szociális jogállamok alkotmányai	25
A demokratikus alkotmány tartalmi összetevői	27
Az alkotmányosság követelményei	27
A népszuverenitás elve és a népképviselet	28
A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve	28
A törvények uralma, a jogállam megvalósítása	28
Az egyenjógúság elve	28
Az emberi jogok deklarálása	29
Az európai alkotmányfejlődés mai irányai	29
Az alkotmányjog fogalma, helye a jogrendszerben	30
Jegyzetek	32
A hatalommegosztás és a társadalmi-többségi elv - Sári János
Elméleti és történeti dimenziók	35
A kontraszt: a hatalom egysége	40
A magyar alkotmányelméleti irányok	41
A hatalommegosztás és a társadalmi-többségi elv mai értelme	44
Jegyzetek	50
A magyar alkotmány története. Az alkotmányos rendszerváltozás jellemzői - Kukorelli István - Takács Imre
A nemesi alkotmány	53
A polgári alkotmány	55
A közjogi provizórium	57
Az 1946. évi törvény - az ideiglenes alkotmány	57
Az 1949. évi XX. törvény és módosításai	59
Az alkotmányos "átmenet" kezdete	60
A Nemzeti Kerekasztal, az 1989. évi XXXI. törvény	63
Az 1990. évi XL. törvény	65
Az alkotmánymódosítások, az "új" alkotmány ügye	67
A magyar "alkotmányos forradalom" jellemzői	70
Jegyzetek	72
A jogforrások - Sári János
A jogforrás fogalma	77
A magyar jogforrások rendszere	78
A jogszabályok	80
Az alkotmány	80
A törvény	83
A rendelet	87
Az önkormányzati rendelet	91
A nemzetközi szerződések	93
Az Alkotmánybíróság határozatai	97
Az állami irányítás és egyéb jogi eszközei	97
A szokásjogi jogalkotás, a bíró alkotta jog	100
A jogszabályok érvényessége és hatálya	101
Az érvényesség	101
A hatályosság	101
A jogszabályok kihirdetése, közzététele és nyilvántartása	107
A jogforrási rendszer koherenciája	108
Jogforrások - túl a jogi norma határán	110
Felfogások a jogról és történelmi változásaik	110
Elméleti források	112
Jegyzetek	115
A szuverenitás - Dezső Márta
A szuverenitás fogalma, a szuverenitáselméletek	121
A szuverenitás fogalma	121
A szuverenitáselméletek változása	122
A politikai képviselet és a törvényhozó hatalom korlátozása	123
A kétkamarás parlamentek	123
A második kamarák történelmi szerepe	124
A második kamarák típusai	126
A kétkamarás parlament perspektívája	128
Az unitárius és a föderális állam	130
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai	132
Az államterület	136
Az állam felségjelvényei	138
Jegyzetek	140
Népszavazás és népi kezdeményezés - Dezső Márta
A közvetlen demokrácia intézményei	147
A referendum szabályozása és típusai	149
Az alkotmány által előírt népszavazás	150
A kormányzat által kezdeményezett népszavazás	150
A népi (választópolgári) kezdeményezésre indult népszavazás	151
Az országos népszavazás és népi kezdeményezés	152
Az országos népszavazás és népi kezdeményezés szabályozása	152
Országos népszavazások és sikertelen kezdeményezések	156
A helyi népszavazás és népi kezdeményezés	163
Jegyzetek	165
A választási rendszer - Dezső Márta
A választójog fogalma	171
A választási alapelvek	173
A választójog általánossága	173
A választójog egyenlősége	174
A szavazás közvetlensége	174
A szavazás titkossága	175
A választási rendszer	175
A választási rendszer normativitása	175
A választási rendszer meghatározó elemei	177
A választási rendszerek típusai	180
A magyar választási rendszer fejlődése és a hatályos választójog	184
Intézménytörténeti áttekintés	184
A választójog forrásai	186
Az európai parlamenti választások perpektívája	187
A választójogosultság	188
A parlamenti választókerületi rendszerek	191
Az egymandátumos egyáni választókerületek	192
A többmandátumos területi választókerületek	193
Az országos listák és a választási küszöb	194
Az önkormányzati választókerületi rendszerek	196
A kislistás rendszer	196
A vegyes választási rendszer	197
A fővárosi és a megyei közgyűlési választások	199
A polgármester, főpolgármester választása	199
A nemzeti és etnikai kisebbségi önkorányzatok választása	200
A választási eljárás garanciáis szabályai	200
Jegyzetek	203
Az állampolgárság és a státusjogok - Fürész Klára
Az állampolgárság általános kérdései	209
Az állampolgárság fogalma	209
Az álampolgárság tudományelméleti megközelítése	213
A magyar állampolgárság szabályozásának története	214
Az állampolgárság szabályozásának alapelvei	217
A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése és megszűnése	222
Az alkalmazandó jog az állampolgársági jogban	222
A magyar állampolgárság keletkezése	223
A magyar állampolgárság megszerzése	224
A magyar állampolgárság megszűnése	226
A kettős (vagy többes) állampolgárság	228
A kettős (vagy többes) állampolgárság keletkezése	228
A kettős (vagy többes) állampolgárság kiküszöbölése	229
A státusjogok	231
A státusjogko az alapjogok rendszerében	231
A magyar állampolgár státusjogai	232
Az EU-polgár státusa	237
Jegyzetek	239
A külföldiek - Papp Imre
A hontalanok	243
A menedékjog, a menekültek és a menedékesek	244
A visszaküldés tilalma (a non-refoulement elv)	246
A külföldiek beutazása, tartózkodása	247
A tartózkodásra jogosultak köre	247
A vízummal vagy vízummentesen Magyarországon tartózkodik	248
A tartózkodási engedéllyel rendelkezők	248
A bevándorlási, illetőleg letelepedési engedéllyel rendelkezők	249
A külföldiek jogállása	250
A határon túli magyarok különleges helyzete	252
Jegyzetek	253
Kormányzás - kormányzati rendszerek - kormányformák - Sári János
A kormányforma fogalma	259
Az alkotmányos monarchia	260
A parlamentarizmus	260
A prezidenciális kormányzati rendszer	262
A félprezidenciális parlamentarizmus	264
A kollegiális kormányforma	265
A szocialista kormányzati rendszerek	266
Jegyzetek	267
Magyarországi kormányzati rendszerei - Sári János
A kormányzás és a királyi hatalom	271
Az alkotmányos monarchia	271
A parlamentarizmus kezdetei	272
A kiegyezés kettős kormányzati rendszere	274
Magyarország és Horvátország	274
Népköztársaság és Tanácsköztársaság	275
Kormányzati rendszer a két világháború között	276
A provizórikus kormányzati rendszer alakulásának két tendenciája	278
Új szuverenitás, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzeti Főtanács	281
A parlamentáris köztársaság	282
Az 1949. évi szocialista alkotmány kormányzati rendszere, a népköztársaság	283
Az 1989-1990-es alkotmányos rendszerváltozás, a "harmadik" köztársaság	285
Jegyzetek	285
Az országgyűlés - Kukorelli István
Magyar közjogtörténeti támpontok	289
A parlamenti jog fogalma	291
A parlament hatáskörének közjogi korlátai	292
A parlament fő funkciói, a törvényalkotás	295
A törvénykezdeményezés joga	297
A bizottságok szerepe a törvényalkotásban	298
A képviselők módosító javaslatai	299
A törvényjavaslatok vitája a parlamenti plénumon	300
A parlamenti ellenőrzés	301
A beszámoló, a jelentéstétel, a tájékoztató és politikai vita	302
Az interpelláció és a kérdés	303
A bizottságok szerepe a parlamenti ellenőrzésben	305
A parlament egyéb feladat- és hatáskörei	306
Az Országgyűlés szervezete és megalakulása	308
Az Országgyűlés alakuló ülése	308
Az Országgyűlés tisztségviselői	309
A Házibizottság	310
Az Országgyűlés bizottsági rendszere	311
A frakciók	312
A parlamenti apparátus	313
Az Országgyűlés működési rendje	314
Az Országgyűlés megbízatási ideje, ülésszakai és ülései	314
Az Országgyűlés tanácskozási rendje	315
A képviselők jogállása	317
A mandátum jellege	317
A mandátum keletkezése és megszűnése	318
Az összeférhetetlenség	319
A képviselői munka biztosítékai: a mentelmi jog és az anyagi juttatási rendszer	320
Jegyzetek	321
A közpénzügyek. Az Állami Számvevőszék. A Magyar Nemzeti Bank - Papp Imre
A közpénzügyek alkotmányi szabályozása	327
Az államháztartás, a közvagyon	328
A költségvetési jog	329
Költségvetési hatáskörmegosztás	332
A rendhagyó költségvetési eljárás	332
A zárszámadás	333
Az Állmi Számvevőszék	333
A számvevőszék szervezete és függetlensége	333
A számvevőszék hatásköre	335
A számvevőszéki vizsgálat	336
A Magyar Nemzerti Bank	337
A jegybank szervezete	337
A jegybanki függetlenség hatásköri és szervezeti értelemben	338
Jegyzetek	341
A köztársasági elnök - Sári János
Az intézményes jellege	345
A köztársasági elnök hatásköre	346
Az államfő jogállása, a tisztség keletkezése és megszűnése	353
Az államfő felelőssége	354
Jegyzetek	335
A kormány - Sári János
A kormányzás fogalma, a Kormány szerepköre	359
Az Országgyűlés és a kormány viszonya, a Kormány legitimitása	361
A Kormány működése	363
A Kormány ügyrendje	365
A Kormány ülése	365
A Kormány munkáját segítő szervek	365
A Miniszterelnöki Hivatal	366
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal	367
A miniszterelnök	367
A miniszter, a minisztérium, az államtitkár	368
A miniszteri és az államtitkári felelősség	370
A kormány és a közigazgatás.Az alkotmányjogi megítélés alapjai	375
Jegyzetek	377
Az alkotmánybíróság - Kukorelli István - Papp Imre - Takács Imre
Az alkotmánybíráskodás fogalma	381
Az alkotmánybíráskodás kialakulása	382
A európai alkotmánybíráskodás	383
Az alkotmánybírósági hatáskörök és eljárások főbb típusai	385
A magyar Alkotmánybíróság létrejötte	387
A magyar alkotmánybírósági modell jellemzői	389
A szabályozási koncepció lényege	389
Az Alkotmánybíróság függetlensége	390
Az Alkotmánybíróság jellege	391
Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörei	392
Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll)	392
Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll)	393
A nemzetköz szerződésbe ütközés vizsgálata	396
Az alkotmányjogi panasz	396
A mulasztásba megnyilvánuló alkotmányelleneség	399
A hatásköri összeütközések (hatásköri vita)	400
Az alkotmány rendelkezéseinek értelmezése (alkotmányértelmezés)	401
Egyéb hatáskörök	401
Az Alkotmánybíróság szervezete, eljárása	404
Az Alkotmánybíróság szervezete és működése	404
Az Alkotmánybíróság eljárása	405
Jegyzetek	406
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa - Fürész Klára
Az országgyűlési biztos megjelenése a magyar közjogban	411
Az intézmény története	411
Az országgyűlési biztos az alkotmányban	412
Az országgyűlési biztosok működésének törvényi szabályozása	412
Az országgyűlési biztos jogállása	413
Az országgyűlési biztos személyes felelőssége és függetlensége	413
Az országgyűlési biztos hivatalli felelőssége és függetlensége	415
Az országgyűlési biztos feladatai és hatásköre	416
Az országgyűlési biztos feladat- és hatáskörének tárgyi hatálya	416
Az országgyűlési biztos feladat- és hatáskörének szervi hatálya	417
A különbiztosok feladat- és hatásköre	418
Az országgyűlési biztos eljárása	418
A vizsgálati eljárás megindítása	419
Az országgyűlési biztos által végzett vizsgálat eszközei és módszerei	419
A országgyűlési biztos intézkedései	420
Az országgyűlési biztos intézményesülése a magyar közjogban	421
Jegyzetek	422
A helyi önkormányzati rendszer - Kukorelli István - Takács Imre
Az önkormányzati általános fogalma	425
A települési és a területi önkormányzati eszméje és főbb modelljei	426
A magyar önkormányzatok történelmi típusai	428
A magyar önkormányzati rendszer létrejötte és sajátosságai	430
Az önkormányzás fogalma, az önkormányzatok szervezetei, hatásköri és gazdasági önállósága	432
A helyi önkormányzatok alkotmányos alapjogai	434
A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre	437
Az önkormányzatok belső szervezeti felépítése	438
Az állami területi beosztás, az önkormányzati típusai	439
A község	440
A város	440
A megye	441
Jegyzetek	442
A Bíróság - Fürész Klára
A bírói igazságszolgáltatás fogalma	445
Az igazságszolgáltatás tevékenység tartalma	445
Az igazságszolgáltatás tevékenység fajtái	446
Az igazságszolgáltatás szervezeti meghatározottsága	447
Az igazságszolgáltatás tágabb értelemben	448
Az igazságszolgáltatás szabályozásának jogszabályi háttere	449
Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei	450
Az alapelvek funkciója	450
A bírói függetlenség elve	451
Az igazságszolgáltatás egységének elve	471
A társasbíráskodás, az ülnökök részvételének elve	477
A bírósági tárgyalás nyilvánsoságának elve	479
Az anyanyelv használatának elve	481
Az ártatlanság vélelmének elve	481
A védelem joga és az ügyvédség	482
A jogorvoslati jogosultság elve	488
A tisztességes eljárás elve	488
A bíróságok szervezete és hatásköre	491
A bírósági szervezet sajátosságai	491
A helyi bíróság	493
A megyei bíróság	493
Az ítélőtábla	494
A Legfelsőbb Bíróság	494
A bíróságok igazgatása	497
A bíróságok igazgatásának általános kérdései	497
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács	497
A bírósági vezetők	498
A bírói testületek	499
A bírósági dolgozók	501
Jegyzetek	501
Az ügyészség - Fürész Klára
Az ügyészség alkotmányjogi megközelítése	507
Az ügyészi funkció és az ügyészi szervezet történeti modelljei	507
Az ügyészi funkció és szervezet Magyarországon	508
Jogszabályi háttér	511
Az ügyészség funkciói	512
A nyomozás törvényessége feletti felügyelet	512
A büntetés-végrehajtás törvényességének felügyelete	513
Az ügyész részvétele a bírósági eljárásokban	515
Az ügyészi törvényességi felügyelet	518
Az ügyészség szervezete	519
Az ügyészség alkotmányos függetlensége	519
Az ügyészi szervezet felépítése	521
A katonai ügyészség	523
Az ügyészségi szolgálati viszony	524
Jegyzetek	526
Függelék
Az alkotmánytan válogatott bibliográfiája	531
1949. évi XX. törvény. A Magyar Köztársaság alkotmánya	551