Alkotmánytan

Tartalom

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS AZ ALKOTMÁNYOSSÁG FOGALMA 9
1.1. Az alkotmányfogalom történelmi kialakulása 9
1.2. Az alkotmányosság követelményei 17
1.3. Az alkotmányjog fogalma, helye a jogrendszerben 19
1.4. Az európai alkotmányfejlődés mai irányai 21
1.5. A szocialista alkotmányok 22
1.6. A magyar alkotmányfejlődés 27
2. A JOGFORRÁSOK 43
2.1. A jogforrás fogalma 43
2.2. A jogszabályok 45
2.3. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei 50
2.4. A nemzetközi szerződések a jogforrások rendszerében 52
2.5. A szokásjogi jogalkotás, a bíró alkotta jog 52
2.6. A jogforrások érvényessége és hatálya 54
2.7. A jogszabályok kihirdetése, közzététele és nyilvántartása 56
2.8. A jogalkotás alkotmányossága és törvényessége 58
3. A SZUVERENITÁS 59
3.1. A szuverenitás fogalma, a szuverenitáselméletek 59
3.2. A képviseleti és a közvetlen demokrácia 61
3.3. Az unitárius és a föderális állam 69
3.4. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai 71
3.5. Az államterület 73
3.6. Az állam felségjelvényei 75
4. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG 83
4.1. Az állampolgárság fogalma 83
4.2. A magyar állampolgárság szabályozásának történeti vázlata 86
4.3. A magyar állampolgárság keletkezése és megszerzése 89
4.4. A magyar állampolgárság megszűnése és megszüntetése 91
4.5. A kettős vagy többes állampolgárság 93
4.6. A külföldiek jogállása, a bevándorlók és a menekültek 96
5. AZ ÁLLAMPOLGÁROK ALAPVETŐ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 101
5.1. Az emberi jogok eszmetörténete 101
5.2. Új tendenciák az állampolgári jogok megítélésében 107
5.3. Az állampolgári jogok csoportosítása 115
5.4. A szabadságjogok 116
5.5. A gazdasági, szociális és kulturális jogok 123
5.6. Az állami tevékenységben való részvételt biztosító jogok 127
5.7. Az állampolgárok egyenjogúsága 128
5.8. Az állampolgári kötelességek 130
5.9. Az emberi jogok nemzetközi védelme 131
5.10. Az állampolgári jogok védelme és az alkotmánybíráskodás 133
6. A VÁLASZTÁSI RENDSZER 137
6.1. A választójog fogalma 137
6.2. A választási alapelvek 138
6.3. A magyar választási rendszer fejlődése és a hatályos választójog 142
6.4. A választójogosultság 145
6.5. Parlamenti választókerületi rendszerek 148
6.6. Az önkormányzati választókerületi rendszerek 152
6.7. A választási eljárás garanciális szabályai 156
7. ÁLLAMSZERVEZÉSI ELVEK ÉS ÉRTÉKEK: A HATALOMMEGOSZTÁS 163
7. 1. Elméleti és történeti dimenziók 163
7.2. A hatalommegosztás a magyar politikai gondolkodásban 168
7.3. A hatalommegosztás mai értelme 170
8. KORMÁNYZÁS - KORMÁNYZATI RENDSZEREK - KORMÁNYFORMÁK 177
8.1. A kormányforma fogalma 177
8.2. Az alkotmányos monarchia 178
8.3. A parlamentarizmus 178
8.4. A prezidenciális kormányzati rendszer 181
8.5. A gaulle-ista parlamentarizmus 183
8.6. Svájc kormányformája 184
8.7. A szocialista kormányzati rendszerek 184
8.8. Magyarország kormányzati rendszerei 186
9. AZ ORSZÁGGYŰLÉS 189
9.1. Magyar közjogtörténeti támpontok 189
9.2. A parlament hatáskörének közjogi korlátai 192
9.3. A parlament fő funkciói, a törvényalkotás 195
9.4. A parlamenti ellenőrzés 202
9.5. A parlament egyéb funkciói, hatáskörei 214
9.6. Az Országgyűlés szervezete 216
9.7. Az Országgyűlés működési rendje 224
9.8. A képviselők jogállása 228
10. A KÖZTARSASAGI ELNÖK 235
10.1. A köztársasági elnök hatásköre 235
10.2. Az államfői tisztség keletkezése és megszűnése 242
10.3. Az államfő felelőssége 243
11. A KORMÁNY 247
11.1. A kormányzás fogalma, a Kormány szerepköre 247
11.2. Az Országgyűlés és a Kormány viszonya, a Kormány legitimitása 249
11.3. A miniszterelnök 251
11.4. A Kormány ügyrendje, a szubdelegáció 253
11.5. A miniszteri felelősség 255
11.6. Az államtitkárok 257
11.7. A Kormány és a közigazgatás; a minisztériumok 259
12. A HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER 263
12.1. A települési és a területi önkormányzat eszméje 263
12.2. A magyar önkormányzatok történelmi típusai 266
12.3. A helyi önkormányzatokról szóló törvény megalkotása 269
12.4. A helyi önkormányzatok feladatai és hatásköre 270
12.5. Az önkormányzatok szervezete 273
12.6. Az önkormányzatok típusai 274
12.7. Az önkormányzati igazgatás 277
12.8. Az önkormányzati törvény végrehajtása 279
13. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 283
13.1. Az alkotmánybíráskodás fogalma 283
13.2. Az alkotmánybíráskodás kialakulása 284
13.3. Az európai alkotmánybíráskodás 286
13.4. Kísérletek az alkotmányossági garanciák bevezetésére a magyar alkotmányban 291
13.5. Az Alkotmánybíróság hatásköre 294
13.6. Az alkotmánybírósági eljárás 304
13.7. Az Alkotmánybíróság szervezete 305
14. AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 315
14.1. Az igazságszolgáltatás fogalma 315
14.2. Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei 318
14.3. A bírói függetlenség elve 320
14.4. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve; a kvázi bíróságok 327
14.5. Az igazságszolgáltatás egységének elve 331
14.6. A néprészvétel, a társasbíráskodás és a nyilvánosság elve 334
14.7. A védelemhez és a jogorvoslathoz való jog 337
14.8. A bírósági szervezet felépítése 342
14.9. Az ügyészség 346
14.10. Az ügyészi funkciókörök 347
14.11. Az ügyészi szervezet 351
FÜGGELÉK 355
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 357
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 48/1991. (IX. 26.) HATÁROZATA 383

Témakörök