Alkotmányelmélet és európai integráció

Fülszöveg

Az európai integráció folyamata megváltoztatta az államról és a jogról alkotott hagyományos elképzeléseket. Az alkotmányelmélet, az állambölcselet és a jogfilozófia művelői számára a '90-es évek egyik nagy kihívását az Európai Unió létrejötte és az Unióval kapcsolatos alkotmányossági kérdések jelentették: az európai alkotmány léte és szükségessége, az uniós intézmények és a nemzeti alkotmányok viszonya, illetve az Európai Közösség Bíróságának és az egyes országok alkotmánybíróságainak konfliktusa és együttműködése. Az európai integrációt kísérő alkotmányelméleti problémák valóban újszerűek; korábban cáfolhatatlannak tekintett elméleti eredményeket vontak kétségbe és helyeztek új megvilágításba. Így, e sajátos gazdasági, majd politikai közösség fejlődésének eredményeként - az európai alkotmány szükségességére tekintettel - újra kell gondolni magának az alkotmánynak a meghatározását és fogalmát. Hogyan alakult ki, és hogyan változik, fejlődik az alkotmány fogalma az új európai dimenzióban? Számos kísérletet tettek az elmúlt évtized irodalmában az alkotmány politikaelméletének, politikai jelentésének meghatározására. Az Európai Közösség, majd az Unió fejlődése a nemzeti alkotmányoknak is új szerepet jelöl ki az eddigi meghatározás, a szuverén, maga felett mást el nem ismerő alkotmány helyett. Az alkotmány átértékelésével összefüggésben megváltoznak a szuverenitás és a nemzetállam hagyományos koncepciói is.
Az itt olvasható tanulmányok ezekre a jogelméleti és politológiai kérdésekre keresnek választ. A kötet elsődleges célja, hogy a jogász és politológus egyetemi hallgatók számára segédanyagot nyújtson az alkotmányelmélet és az európai integráció viszonyának tanulmányozásához. De mindenki haszonnal, forgathatja, akit foglalkoztat, hogy mi lesz a magyar jog- és politikai rendszer sorsa a csatlakozás után. Vissza