Alkonyi órák (dedikált példány)

Fülszöveg

"Több mint tíz éve már, hogy néhány kéziratomat elröppentettem egyik-másik folyóiratnak" - vallja írói munkásságának kezdeteiről Syposs Zoltán, aki korábban, 1926-tól 1949-ig dohánygyári tisztviselő volt, majd a felszabadulás után, 1945-től 1948-ig az egri dohánygyár igazgatója. Jelentős szerepe volt a dohánygyár háború utáni üzembe helyezésében. 1950-től az építőiparban dolgozott, s vállalata, a Földgép lapját is szerkesztette.
A Sportélet 1967 óta - megszűnéséig, 1978-ig - közölte történeti cikkeit. Első könyve, a Székely Tiborral együtt írt Vívó ABC 1971-ben jelent meg. A Villanó pengék (1975) című kötete húsz versenyvívó portréját tartalmazza. Harminckét, múltbeli élsportolóról szól az Ez a szép játék (1976), melyben a közismert sportolók élettörténetén keresztül a magyar sport korszakai, fejlődése, a modern versenysport kialakulása is kirajzolódik.
Írókról, képzőművészekről készült portréi a Jelenkor, a Napjaink, az Életünk, a Művészet, a Békés Megyei Népújság hasábjain jelentek meg, a Rádió pedig Gyóni Gézáról szóló harmincperces megemlékezését sugározta.
Alkonyi órák
"A redakciós zugolyban nekem is akadt néhány kedves emberem, köztük egy Párizst járó, szellemes és ragyogó alkoholista, Floriche, akit máig dédelgetek emlékeimben" - írta Az igazi Ady című könyvében Bölöni György arról a bohém, kalandos és kudarcos életű íróról, aki a század első éveiben a fővárosi lapok népszerű tárcaírója volt. Az ő sorsát - idegenlégiós megpróbáltatásait, párizsi napjait, Budapesten eltöltött utolsó éveit - idézi fel kötetének egyik legérdekesebb darabjában Syposs Zoltán. Az életrajzi kisregény mellett írók, költők, képzőművészek, politikusok, tudósok és színészek portréit rajzolja meg. Többek között találó, szellemes jellemzést ad a századforduló közismert művészrajongójáról, Rozsnyay Kálmánról és feleségéről, Dapsy Gizella írónőről, a fiatal írók pártfogójáról; bemutatja Tary Gizella, az első magyar törvívónő - aki színésznő és színműíró is volt - küzdelmes sorsát; emléket állít az első világháború katonájaként elpusztult tehetséges fiatal költőnek, Békássy Ferencnek, az ugyancsak fiatalon elhunyt írónőnek, Nagy Karolának; elmélyült tanulmányban elemzi Gyóni Géza költészetét; műteremlátogatások során ma élő képzőművészek alkotóműhelyébe invitál, ahol megismertet a művészek emberi és alkotói egyéniségével, munkásságával. Vissza