Előszó
Köszöntjük az Olvasót!
Az Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények szerkesztői immár hatodik alkalommal köszöntik a Kedves Olvasót, és ajánlják figyelmébe a kötetben található, az általános és az...
Tovább
Előszó
Köszöntjük az Olvasót!
Az Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények szerkesztői immár hatodik alkalommal köszöntik a Kedves Olvasót, és ajánlják figyelmébe a kötetben található, az általános és az alkalmazott nyelvészet tárgykörébe tartozó tanulmányokat, valamint a közelmúltban megjelent könyvekről szóló ismertetéseket. Köszöntik azokat a kedves kollégákat, akik először küldték el tanulmányukat az Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények szerkesztőbizottságához: Lőrincz Gábort, Hugyecz Enikőt, Krepsz Valériát. Hut'kova Anitát, Schirm Anitát, Takács Izabellát és Vasová Kingát. Többségük határon túli magyar egyetemeken tevékenykedik, és örömünkre szolgál, hogy kutatási feladatuknak a magyar nyelv művelését és jobb megismerését tartják. A szerkesztők köszönetet mondanak a tanulmányok szerzőinek, akik változatos és izgalmas témájú írásokkal gazdagították ezt a kiadványt is.
A két általános nyelvészeti tanulmányon kívül a sokszínűséghez a kommunikációelmélet, a kultúraszemiotika, a stilisztika, a szociolingvisztika, ezen belül a gendernyelvészet, az oktatás, valamint a fordítástudomány tárgykörébe sorolható írások járulnak hozzá. Bár az Alkalmazott Nyelvészeti és Fordítástudományi Tanszék mindennapjaiban, így az oktatási és kutatási feladatok között is fontos helyet foglal el a jelnyelv és a jelnyelvi kultúra kérdésköre, jelen kiadványban nem szerepelnek ehhez a témakörhöz kapcsolódó beszámolók és tanulmányok. Ezt a „hiányosságot" azzal magyarázzuk, hogy Csetneki Sándorné dr. Bodnár Ildikó szerkesztésében hamarosan megjelenik az A Jelnyelv szerepe a kutatásban és a mindennapokban című kötet, amelynek témája a jelnyelv oktatása, kutatása és a jelnyelvi kultúra megismertetése lesz.
Angyal László, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarisztika Tanszékének fiatal oktatója a névtan területére kalauzolja el az olvasót. Dolgozatában azt szándékozik meghatározni, hogy milyen helyet foglal el a korszerűen művelt névtudomány mint interdiszciplína a nyelvészeti diszciplínák rendszerében. Megállapítja, hogy napjainkban az onomasztika a nyelvtudomány egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Ennek ellenére számos részterületén lemaradás tapasztalható. Ez egyben azt is jelenti, hogy a névtan kutatóinak a jövőben is lesz bőven tennivalójuk, amely során tovább művelhetik a nyelvészetnek a tulajdonnevekkel foglalkozó ágazatát. Először küldött tanulmányt a Közleményekbe Lőrincz Gábor, a komáromi Selye János Egyetem doktorandusz hallgatója. Dolgozatának témája a magyar nyelvben fellelhető e-fonéma különböző változatainak bemutatása. A szerző kiemeli, hogy a vizsgált fonéma egyes nyelvjárásokban fonémavariánsként van jelen, míg másokban jelentés-megkülönböztető szerephez jut.
Vissza