Alkalmazott kémia II.

Tartalom

I. BEVEZETÉS A SZERVES KÉMIÁBA 11
1. A szénatom molekulaképző tulajdonságai 13
1.1 A szénatom hibridállapotai 13
1.2 A szénvegyületek szerkezete jelölése 14
1.3 Konstitúció 15
2. Izoméria 16
2.1 Az izoméria típusai 16
2.2 A szénatom rendűsége 17
3. A szerves vegyületek csoportosítása 18
3.1 A szerves vegyületek csoportosítása a szénváz alapján 18
3.2 A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoport alapján 18
4. A szerves kémiai reakciók áttekintése 20
4.1 A funkciós csoportok és az induktív hatás 20
4.2 A szerves kémiai reakciók csoportosítása 20
II. SZÉNHIDROGÉNEK 23
1. Telített szénhidrogének 24
1.1 Telített nyílt láncú szénhidrogének: alkánok (paraffinok) 24
1.1.1 Az n-alkánok homológ sora 24
1.1.2 A szénhidrogénekből levezethető csoportok nevezéktana 25
1.1.3 Az alkánok konstitúciós izomériája és nevezéktana 26
1.1.4 Az alkánok térszerkezete : 28
1.1.5 Az alkánok fizikai tulajdonságai 29
1.1.6 Az alkánok kémiai reakciói 30
1.1.7 Az alkánok homológ sorának fontosabb tagjai 32
1.2 A kőolaj és származékai 33
1.2.1 A kőolaj feldolgozása 33
1.2.2 A benzin 34
1.2.3 Gyógyászati termékek 35
1.3 Telített gyűrűs szénhidrogének: cikloalkánok 35
1.3.1 A cikloalkánok elnevezése 35
1.3.2 A cikloalkánok térszerkezete 36
1.3.3 Diszubsztituált cikloalkán származékok geometriai izomeriája 37
1.3.4 A cikloalkánok fizikai tulajdonságai 38
1.3.5 A cikloalkánok kémiai tulajdonságai 38
1.3.6 Többgyűrűs telített szénhidrogének 39
2. Telítetlen szénhidrogének
2.1 Alkének (olefinek) 41
2.1.1 Az alkének homológ sora 41
2.1.2 Az alkének szerkezete 43
2.1.3 Az alkének geometriai (cisz-transz) izomériája 43
2.1.4 Az alkének fizikai tulajdonságai 44
2.1.5 Az alkének kémiai tulajdonságai 44
2.1.6 Az alkének fontosabb képviselői 47
2.2 Diének, terpének 47
2.2.1 Konjugált diének 48
2.3 Alkinek 50
2.3.1 Az alkinek homológ sora 50
2.3.2 Az alkinek szerkezete 51
2.3.3 Az alkinek fizikai tulajdonságai 52
2.3.4 Az alkinek kémiai tulajdonságai 53
2.3.5 Az acetilén 54
3. Aromás szénhidrogének 56
3.1 A benzol 56
3.1.1 A benzol elektronszerkezete 56
3.1.2 A benzol fizikai tulajdonságai 57
3.1.3 A benzol kémiai tulajdonságai 58
3.2 A benzol homológjai 60
3.2.1 A benzol homológjainak fizikai tulajdonságai 61
3.2.2 A benzol homológjainak kémiai tulajdonságai 61
3.2.3 Fontosabb benzolhomológok 62
3.3 Policiklusos aromás szénhidrogének 63
3.3.1 Izolált policiklusos aromás szénhidrogének 63
3.3.2 Kondenzált policiklusos aromás szénhidrogének 64
III. HETEROATOMOT TARTALMAZÓ SZERVES VEGYÜLETEK 69
1. Halogéntartalmú szerves vegyületek 69
1.1 A halogéntartalmú szénhidrogének származtatása és csoportosítása 69
1.2 A halogéntartalmú szénhidrogének elnevezése 70
1.3 A halogéntartalmú szénhidrogének fizikai tulajdonságai 71
1.4 A .halogéntartalmú szénhidrogének kémiai tulajdonságai 71
1.5 A halogéntartalmú szénhidrogének fontosabb képviselői 72
2. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 76
2.1 Alkoholok 77
2.1.1 Az alkoholok csoportosítása és nevezéktana 77
2.1.2 Az alkoholok fizikai tulajdonságai 79
2.1.3 Az alkoholok kémiai tulajdonságai 80
2.1.4 Az alkoholok fontosabb képviselői 82
2.1.5 A tiolok 84
2.2 Enolok 85
2.3 Fenolok 86
2.3.1 A fenolok csoportosítása és nevezéktana 86
2.3.2 A fenolok fizikai tulajdonságai 87
2.3.3 A fenolok kémiai tulajdonságai 88
2.3.4 A fenolok fontosabb képviselői 89
2.4 Éterek 90
2.4.1 Az éterek csoportosítása és nevezéktana 90
2.4.2 Az éterek tulajdonságai 91
2.4.3 Az éterek fontosabb képviselői 92
2.4.4 A tioéterek 92
2.5 Oxovegyületek 93
2.5.1 Az aldehidek és a ketonok csoportosítása és nevezéktana 94
2.5.2 Az oxovegyületek fizikai tulajdonságai 96
2.5.3 Az oxovegyületek kémiai tulajdonságai 96
2.5.4 Az oxovegyületek fontosabb képviselői 98
2.5.5 A kinonok 100
2.6 Karbonsavak 102
2.6.1 A karbonsavak csoportosítása és nevezéktana 102
2.6.2 A karbonsavak fizikai tulajdonságai 103
2.6.3 A karbonsavak kémiai tulajdonságai 104
2.6.4 A monokarbonsavak fontosabb képviselői 106
2.6.5 A zsírsavak 109
2.6.6 A dikarbonsavak fontosabb képviselői 111



3. Karbonsavszármazékok 114
3.1 Savhalogenidek 114
3.2 Savanhidridek '
3.3 Savamidok U6
3.3.1 A savamidok szerkezete és tulajdonságai 117
3.4 Észterek
3.4.1 A karbonsavészterek nevezéktana 118
3.4.2 A karbonsavészterek fizikai tulajdonságai 119
3.4.3 Az észterek hidrolízise 119
3.4.4 A karbonsavészterek fontosabb képviselői 120
3.4.5 Szervetlen savak észterei 121
3.5 Halogénezett karbonsavak 122
3.6 Hidroxi-karbonsavak 123
3.6.1 A hidroxikarbonsavak csoportosítása és nevezéktana 123
3.6.2 Optikai aktivitás, optikai izoméria
3.6.3 A hidroxikarbonsavak kémiai tulajdonságai 125
3.6.4 A hidroxikarbonsavak fontosabb képviselői 127
3.7 Oxokarbonsavak 129
3.7.1 Az oxokarbonsavak kémiai tulajdonságai 129
3.7.2 Az oxokarbonsavak fontosabb képviselői 130
3.7.3 A citromsav-ciklus (Szent-Györgyi-Krebs-ciklus) 131
3.7.4 A ketontestek 132
3.8 Szénsavszármazékok 133
4. Nitrogéntartalmú szenes vegyületek 136
4.1 Nitrovegyületek 136
4.1.1 A nitrovegyületek tulajdonságai 137
4.1.2 A nitrovegyületek fontosabb képviselői 137
4.2 Aminők 138
4.2.1 Az aminők csoportosítása és nevezéktana 138
4.2.2 Az aminők fizikai tulajdonságai 140
4.2.3 Az aminők kémiai tulajdonságai 140
4.2.4 Az aminők fontosabb képviselői 141
4.2.5 Biológiai jelentőségű aminők 142
4.2.6 Aromás aminők és származékaik 144
4.3 Azo- és diazovegyületek 145
5. Heterociklusos vegyületek 148
5.1 Öttagú gyűrűk egy heteroatommal 148
5.1.1 A furán és a tiofén és származékaik 149
5.1.2 A pirrol és származékaik 150
5.2 Öttagú gyűrűk több heteroatommal 151
5.2.1 Az oxazol, a tiazol és származékaik 152
5.2.2 Az imidazol, apirazol és származékaik 152
5.3 Hattagú gyűrű egy heteroatommal 153
5.3.1 A piridin és származékaik 154
5.4 Hattagú gyűrű több heteroatommal 155
5.4.1 A pirimidin és származékai 155
5.5 Kondenzált heterociklusos vegyületek 156
5.5.1 Benzollal kondenzált heterociklusos vegyületek 156
5.5.2 Kondenzált heterociklusos vegyületek több heteroatommal 158
IV. AZ ÉLŐ SZERVEZET BIOMOLEKULÁI 161
1. Aminosavak, peptidek, fehérjék 161
1.1 Aminosavak 161
1.1.1 Az aminosavak szerkezete, optikai aktivitása 161
1.1.2 Az aminosavak sav-bázis tulajdonsága 162
1.1.3 A aminosavak csoportosítása 163
1.1.4 Az aminosavak kémiai és biokémiai reakciói 166
1.2 Peptidek, polipeptidek 170
1.2.1 Biológiailag aktív peptidek 171
1.3 A fehérjék 173
1.3.1 A fehérjék csoportosítása 174
1.3.2 A fehérjék szerkezete 176
1.3.3 A fehérjék fizikai és kémiai tulajdonságai 181
1.3.4 A fehérjék kimutatási reakciói 181
1.4 Az enzimek 182
1.4.1 Az enzimek elnevezése 183
1.4.2 Az enzimek felépítése 183
1.4.3 Az enzimek fajlagossága 185
1.4.4 Az enzimek hatásmechanizmusa 185
1.4.5 Az enzimműködést befolyásoló környezeti tényezők 186
1.4.6 Az enzim aktivitást gátló és fokozó anyagok 187
1.4.7 Az enzimek csoportosítása 189
2. Szénhidrátok 193
2.1 Monoszacharidok 193
2.1.1 A monoszacharidok sztereoizomériája 194
2.1.2 A monoszacharidok gyűrűs szerkezete 197
2.1.3 A monoszacharidok kémiai tulajdonságai 200
2.1.4 A monoszacharidok fontosabb képviselői 202
2.1.5 A monoszacharidok származékai 204
2.2 Oligoszacharidok 205
2.2.1 Diszacharidok 205
2.3 Poliszacharidok 208
2.3.1 Tartaléktápanyagok 208
2.3.2 Szerkezeti poliszacharidok 211
2.3.3 Mukopoliszacharidok 212
2.4 A szénhidrátok lebontása 212
2.4.1 A glikolízis 213
2.4.2 A piroszőlősav aktiválódása és a citromsav-ciklus 214
2.4.3 A terminális oxidáció 214
2.4.4 Az anaerob glikolízis 215
3. Lipidek 217
3.1 Acil-gliceridek 218
3.1 1 A trigliceridek tulajdonságai 219
3.1.2 A zsírsavak (3-oxidációja 221
3.2 Foszfolipidek 222
3.2.1 A foszfolipidek szerkezete, tulajdonságai 222
3.2.2 A foszfolipidek fontosabb képviselői 224
3.3 Szfingolipidek 227
3.4 Izoprénvázas lipidek
3.4.1 Terpének 231
3.4.2 Egyéb izoprénszármazékok 231
3.5 Szteránvázas lipidek 233
3.5.1 Szterinek 233
3.5.2 Szteroidvitaminok 235
3.5.3 Epesavak 236
3.5.4 Szteroidhormonok 238
3.5.5 Szteroidglikozidok 240
3.5.6 Szteroidalkaloidok 241
4. Nukleotidok, nukleinsavak 243
4.1 A nukleinsavak hidrolízise 243
4.2 Nukleozidok 245
4.3 Nukleotidok 245
4.3.1 Szabad nukleotidok 246
4.3.2 Nukleotid koenzimek 247
4.4 Nukleinsavak 250
4.4.1 A DNS másodlagos szerkezete 252
4.4.2 A RNS másodlagos szerkezete 254
V. MŰANYAGOK 257
1. A műanyagok előállítása és csoportosítása 257
2. A műanyagok tulajdonságai 259
3. Természetes alapú műanyagok 260
3.1 Cellulózszármazékok 260
3.2 Fehérjeszármazékok 260
3.3 Természetes kaucsuk és származékai 261
4. Mesterséges alapú műanyagok 262
4.1 Polimerizációs műanyagok 262
4.2 Polikondenzációs műanyagok 263
FELHASZNÁLT IRODALOM 267

Témakörök