Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás

Tartalom

1. Előszó 15
2. Válaszúton a mezőgazdaság és a vidék 19
2.1. Bevezetés, kiinduló tézisek (Ángyán József) 19
2.2. Viták az agrárium és a vidék körül (Ángyán József) 20
2.3. A háttér: értékek és érdekek harca (Ángyán József) 21
2.4. A mezőgazdaság fejlődésének alapkaraktere és állomásai 22
(Ángyán József Menyhért Zoltán)
2.4.1. Parlagos, legelő-/erdőváltó földművelési rendszer (Szalai Tamás) 22
2.4.2. Ugaros földművelési rendszer (nyomásos gazdálkodás) 23
(Szalai Tamás)
2.4.3. Vetésváltó földművelési rendszer (Szalai Tamás) 25
2.4.4. A mezőgazdaság iparosítása, iparszerű mezőgazdálkodás 26
(Ángyán József Menyhért Zoltán, Varga Adrienne, Bakonyi Gábor,
Szabó Miklós, Barczi Attila, Szabóné Kele Gabriella, Turcsányi Gábor,
Penksza Károly, Bardóczyné Székely Emőke, Nováky Béla, Loksa Gábor,
Szakál Ferenc, Vida Gábor, Takács-Sánta András, Nyárai Horváth
Ferenc, Móra Veronika, Márai Géza, Kriszt Balázs, Szoboszlay Sándor,
Kohlheb Norbert, Laki Gábor)
2.4.4.1. Jellemzői 27
2.4.4.2. Eredményei 32
2.4.4.3. Problémái 33
2.4.4.3.1. A diverzitás csökkenése 34
2.4.4.3.1.1. A mezőgazdaság és a biológiai sokféleség kapcsolata . 35
2.4.4.3.1.2. A növény-és állatvilág 41
2.4.4.3.1.3. A gyomflóra 45
2.4.4.3.1.4. A kultúrfaj- és fajtaszerkezet 48
2.4.4.3.1.5. Az erdők 52
2.4.4.3.2. A termőtalaj pusztulása, degradálódása 52
2.4.4.3.2.1. Erózió, defláció 52
2.4.4.3.2.2. A talaj szervesanyag-tartalmának változása 54
2.4.4.3.2.3. A talajsavanyodás 58
2.4.4.3.2.4. Vizenyősödés, láposodás, szikesedés 60
2.4.4.3.2.5. A talaj biológiai életének csökkenése 61
2.4.4.3.2.6. A talajszerkezet romlása 61
2.4.4.3.2.7. A mezőgazdasági terület csökkenése 62
2.4.4.3.3. A vízkészletek csökkenése és a vízminőség romlása 63
2.4.4.3.4. A mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek minőségromlása 70
2.4.4.3.5. Humánegészségügyi kockázatok 71
2.4.4.3.6. Transzgénikus haszonélőlények termesztése/tenyésztése, mint
komplex kockázati tényezőegyüttes 75
2.4.4.3.6.1. Kockázatok és fenyegetések 77
2.4.4.3.6.2. Kétséges célok és helyettesítő eszközök 78
2.4.4.3.6.3. Ellentmondások és összeférhetetlenségek 82
2.4.4.3.6.4. Elutasító vélemények és hátterük 83
2.4.4.3.6.5. Termesszünk-e mindezek ismeretében genetikailag módosított növényeket Magyarországon 83
2.4.4.3.6.6. Összegző megállapítások és javaslatok 86
2.4.4.3.7. Az energetikai és társadalmi hatékonyság romlása 87
2.4.4.3.8. A bruttó és a nettó növekedés elváló trendje 89
2.5. Alternatív gazdálkodási stratégiák és rendszerek 90
(Ángyán József, Szakál Ferenc, Podmaniczky László, Pataki György,
Bela Györgyi, Milánkovics Kinga, Ács Sándor né, Lőrinczi Renáta)
2.5.1. Általános megfontolások 90
(Ángyán József, Podmaniczky László, Pataki György)
2.5.2. Az alternativitás fő szempontjai 93
(Ángyán József, Szakál Ferenc, Podmaniczky László)
2.5.2.1. A mezőgazdálkodás céljai, értelmezési lehetőségei 93
2.5.2.2. Alternatív termelési célok, földhasználati változatok 96
2.5.2.3. Termelési, technológiai alternatívák 97
2.5.2.4. Alternatív közgazdasági koncepciók és irányzatok 98
2.5.3. Eltérő gazdálkodási stratégiák összehasonlító értékelése 99
(Ángyán József, Podmaniczky László, Ács Sándorné, Bolye Ferenc,
Lőrinci Renáta, Kohlheb Norbert, Bela Györgyi)
2.5.3.1. Fosszilis energiaigény 100
2.5.3.2. A hozam 102
2.5.3.3. Költség- és jövedelemviszonyok 104
3. A környezet- és tájgazdálkodás 111
3.1. Jellemzői, alapértékei, tartalma (Ángyán József) 111
3.2. Háttere: a fenntarthatóság és az ökoszociális piacgazdaság (Ángyán József) 113
3.2.1. A fenntarthatóság és mezőgazdasági ismérvei 114
(Ángyán József , Jolánkai Márton)
3.2.2. Az ökoszociális piacgazdasági modell 116
(Ángyán József, Győri-Nagy Sándor)
3.3. Európai kerete: a többfunkciós agrármodell 118
(Ángyán József, Szakál Ferenc)
3.3.1. Kialakulásának állomásai, fő szakaszai 118
(Ángyán József, Menyhért Zoltán)
3.3.2. A változást jelző alapdokumentumok 119
(Szakál Ferenc, Ángyán József, Puskásné Jancsovszka Paulina)
3.3.2.1. A CAP reform agrár-környezeti kísérő intézkedései (1992) 119
3.3.2.2. A Vidéki Térségek Európai Kartája (1996) 122
3.3.2.3. Az AGENDA 2000 (1999) 123
3.3.2.4. A vidékfejlesztés támogatási formáiról és módszereiről szóló
EU tanácsi rendelet (1999) 124
3.3.3. Magyarország számára felkínált lehetőségei 125
(Szakál Ferenc, Ángyán József, Ónodi Gábor, Podmaniczky László)
3.4. Földhasználati alapja: a magyar zonációs program (Ángyán József) 128
3.4.1. A probléma vizsgálatának és megismerésének folyamata (Ángyán József) 128
3.4.2. Helyzetértékelés és kiinduló tézisek 133
(Ángyán József, Szalai Tamás, Fodor Zoltán, Lőrinci Renáta)
3.4.3. A fenntartható földhasználat alapelve: az alkalmazkodás 134
(Ángyán József)
3.4.4. Alapmodellje: a földhasználati piramis 136
(Ángyán József Tardy János, Vajnáné Madarassy Anikó)
3.4.5. A megvalósítás koncepciója 141
(Ángyán József, Harrach Tamás)
3.4.6. A különböző földhasználati kategóriák területi lehatárolása:
a földhasználati zónarendszer 143
(Ángyán József Podmaniczky László, Németh Tamás, Tar Ferenc, Vajnáné
Madarassy Anikó, Skutai Julianna, Belényesi Márta, Nagy Gábor)
3.5. Általános gazdálkodási szempontjai, rendező elvei 145
(Ángyán József, Bakonyi Gábor)
3.5.1. A diverzitás (sokszínűség) (Bakonyi Gábor, Ángyán József) 146
3.5.2. A térstruktúra, ökológiai infrastruktúra (Ángyán József) 148
3.5.3. Gazdálkodási, üzemi méretek (Ángyán József) 150
3.5.4. Körfolyamatokra épülő agrárökoszisztémák 151
(Ángyán József, Bakonyi Gábor, Szakál Ferenc)
3.6. Alapelemei, fő összetevői a növénytermesztésben 156
(Ángyán József, Menyhért Zoltán)
3.6.1. Vetésszerkezet, növényfaj- és fajtaszerkezet 156
(Ángyán József Gyulai Ferenc, Menyhért Zoltán, Varga Adrienne)
3.6.1.1. Kialakításának alapelvei 156
3.6.1.2. Ősi és őshonos haszonnövényeink 157
3.6.1.2.1. Bevezetés 157
3.6.1.2.2. Az agrobiodiverzitásról 158
3.6.1.2.3. A tájfajta fogalma 159
3.6.1.2.4. A tájfajták létrejöttének okai 159
3.6.1.2.5. A kultúrnövényfajta-használat és a sokféleség forrásai 160
3.6.1.2.6. A gyomnövények 163
3.6.1.2.7. A tájfajták megőrzésének és termesztésbe vonásának
lehetőségei 164
3.6.1.3. Nemesítés, fajtamegválasztás 166
3.6.1.4. Összegző megállapítások, teendők 169
3.6.2. Vetésváltás, vetésforgó (Szalai Tamás, Ángyán József) 171
3.6.2.1. Célok és elvek 171
3.6.2.2. Vetésforgó-elméletek 172
3.6.2.3. Elővetemény-hatások 175
3.6.2.4. A talajtermékenységre gyakorolt hatások 178
3.6.2.5. Növény-egészségügyi hatások 179
3.6.2.6. Összegző megállapítások 180
3.6.3. Talajművelés, talajvédelem 181
(Birkás Márta, Szemők András, Bencsik Katalin, Ujj Apolka)
3.6.3.1. Célok és elvek, kiinduló tézisek 181
3.6.3.2. Művelési követelmények 182
3.6.3.3. Művelési hibák és környezeti károk 183
3.6.3.4. A talajművelés és a növényi sorrend kapcsolata 185
3.6.3.5. A talajművelés rendszere 186
3.6.3.6. A talajvédő és -kímélő művelés 189
3.6.4. Talajerő-gazdálkodás, trágyázás 196
(Menyhért Zoltán, Ángyán József)
3.6.4.1. Általános megfontolások, kiinduló tézisek 196
3.6.4.2. A talajerő-gazdálkodás tényezői 198
3.6.4.3. A talaj termékenysége és a szerves anyagok 199
3.6.4.4. A talaj biológiai tevékenysége és a növények táplálkozása 204
3.6.4.5. Tápanyagformák a talajban 205
3.6.4.6. A talajerő-gazdálkodás forrásai és azok várható alakulása 206
3.6.4.7. Intenzív, iparszerű ill. integrált, környezetkímélő tápanyag-ellátási, trágyázási szaktanácsadási rendszerek 208
(Csathó Péter, Árendás Tamás, Németh Tamás, Antal József)
3.6.4.7.1. Történeti előzmények 208
3.6.4.7.2. Az iparszerű gazdálkodás intenzív tápanyag-ellátási
tanácsadási rendszere 209
3.6.4.7.3. A különböző trágyázási szaktanácsadási rendszerek alapelveinek összehasonlítása 211
3.6.4.7.4. A különböző trágyázási szaktanácsadási rendszerek
ajánlásainak összehasonlítása 213
3.6.4.8. A talajerő-gazdálkodás gyakorlati módszereinek lehetséges
fejlesztési irányai és eszközei 216
3.6.4.9. Összegzés 218
3.6.5. A szervesanyag-gazdálkodás üzemi tényezői 219
(Tirczka Imre, Hartman Mátyás, Alexa László, Dér Sándor, Menyhért
Zoltán, Ángyán József, Matthew Hayes)
3.6.5.1. Állati trágyák hagyományos kezelése és felhasználása 219
3.6.5.1.1. Általános szempontok 219
3.6.5.1.2. A trágya előkészítése az istállóban 222
3.6.5.1.3. A tárgya erjesztési helye 224
3.6.5.1.4. Az istállótrágya erjesztése 226
3.6.5.1.5. A híg ürülék, trágyáié és csurgaléklé kezelése 233
3.6.5.1.6. A szalmatrágya (mesterséges istállótrágya) készítése 236
3.6.5.1.7. Az istállótrágya felhasználása 237
3.6.5.2. Szerves anyagok komposztálása és a komposztok felhasználása . . 239
3.6.5.2.1. A komposztálás szakaszai 239
3.6.5.2.2. A humuszképződés jelentősége a komposztálás során 240
3.6.5.2.3. A jó komposzt készítésének feltételei 241
3.6.5.2.3.1. A C/N arány 241
3.6.5.2.3.2. A nedvességtartalom 242
3.6.5.2.3.3. Az oxigénellátás 242
3.6.5.2.3.4. A hőmérséklet 243
3.6.5.2.4. A komposztálás során felhasználható nyersanyagok jellemzői 244
3.6.5.2.4.1. Kémiai összetétel (szervesanyag-tartalom, C/N arány
és tápanyagtartalom) 244
3.6.5.2.4.2. Komposztálhatóság 245
3.6.5.2.4.3. Szerkezeti stabilitás 245
3.6.5.2.4.4. Nedvességtartalom 245
3.6.5.2.4.5. Előkezelésigény 245
3.6.5.2.4.6. Térfogattömeg 246
3.6.5.2.4.7. Szennyező anyagok 246
3.6.5.2.4.8. Idegen anyagok 247
3.6.5.2.5. Házikerti komposztálás 247
3.6.5.2.6. Mezőgazdasági hulladékok komposztálása 250
3.6.5.2.6.1. A komposztálás munkaműveletei 250
3.6.5.2.6.2. Istállótrágya komposztálás 253
3.6.5.2.6.3. Trágyáié és hígtrágya komposztálása 255
3.6.5.2.6.4. Gabonaszalma és kukoricaszár komposztálása 255
3.6.5.2.7. Élelmiszer-ipari hulladékok komposztálása 256
3.6.5.2.8. A bio- és zöldhulladékok komposztálása 256
3.6.5.2.9. A komposztok felhasználása 257
3.6.5.2.9.1. Általános szempontok 257
3.6.5.2.9.2. A komposzt tápanyag-szolgáltató képessége és felhasználásának szempontjai 258
3.6.5.2.9.3. A kijuttatás időpontja és módja 260
3.6.5.2.9.4. A komposztadag 261
3.6.6. Növényvédelem 263
(Bozsik András, Kiss József, Ángyán József, Mihály Botond)
3.6.6.1. A növényvédelem célja és környezeti problémái 263
3.6.6.2. A növényvédelem és az élővilág 265
3.6.6.2.1. Tájhasználat, tájelemek és funkcióik 265
3.6.6.2.2. Szegélybiotópok 266
3.6.6.2.3. Kultúrnövények táblái, mint élőhelyek 267
3.6.6.3. Az alkalmazkodó növényvédelem eszköztára 267
3.6.6.3.1. Az alapelv: a prevenció 267
3.6.6.3.2. Az alapmódszer: a megfigyelés és előrejelzés 268
3.6.6.3.3. Az eszköztár 269
3.6.6.4. Növényvédelmi rendszerek 271
3.6.6.4.1. Integrált növényvédelem 271
3.6.6.4.2. Biológiai növényvédelem 273
3.6.6.4.2.1. Biológiai védekezés az állati kártevők ellen 274
3.6.6.4.2.2. Biológiai védekezés a kórokozók ellen 278
3.6.6.4.2.3. Biológiai védekezés a gyomnövények ellen 279
3.6.6.4.2.4. Bioregulációs védekezés 279
3.6.6.5. Összegző megállapítások 280
3.6.7. Állattenyésztési kapcsolatok 280
(Ángyán József, Győrffy Sándor, Márai Géza)
3.7. A megvalósítás hazai kerete: a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi
Program (NAKP) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) 283
(Ángyán József, Podmaniczky László, Tar Ferenc, Vajnáné Madarassy Anikó,
Fésűs István, Ónodi Gábor, Szakál Ferenc, Grónás Viktor, Horváth Judit,
Rózsás Attila, Vajna Tamás)
3.7.1. Az európai környezet alapjellemzői 284
3.7.1.1. Az európai agrárpolitika és -támogatási rendszer zsákutcája 284
3.7.1.2. Az európai agrárpolitika reformtörekvései 285
3.7.1.3. Az átalakuló európai agrár- és vidéktámogatási rendszer 287
3.7.2. A hazai előzmények 289
3.7.2.1. Magyarország SAPARD terve 289
3.7.2.2. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) 290
3.7.2.2.1. Célkitűzései és alaptörekvései 290
3.7.2.2.2. Szerkezete, alkotóelemei és célprogramjai 292
3.7.2.2.3. Működésmódja és támogatási rendszere 293
3.7.2.2.4. Értékorientációja és területi irányultsága 296
3.7.2.2.5. A program előzetes értékelése, tapasztalatai 300
3.7.3. A vidékfejlesztés magyar kerettervei 301
3.7.3.1. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 302
3.7.3.2. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) 303
3.7.4. Agrár-környezetgazdálkodás: az NVT alapvető intézkedési területe 304
3.8. A jövőről és a teendőkről 309
(Ángyán József, Ónodi Gábor, Tanka Endre, Szakál Ferenc)
3.8.1. A jövőkép alapvonásai 309
3.8.2. A legsürgetőbb feladatok 310
4. Vázlatok a magyar tájak agroökológiai, gazdálkodási és növénytermesztési
alapjellemzőihez 315
4.1. Bevezetés 315
(Barczi Attila, Tirczka Imre, Ángyán József, Ferencsik István)
4.2. A magyar tájak vázlatos agroökológiai jellemzése 319
(Ángyán József, Barczi Attila, Menyhért Zoltán, Stefanovits Pál, Antal József,
Tirczka Imre)
4.2.1. Alföld 319
4.2.1.1. Duna menti síkság 319
4.2.1.2. Duna-Tisza közi síkvidék 319
4.2.1.3. Bácskai síkvidék 321
4.2.1.4. Mezőföld 322
4.2.1.5. Dráva menti síkság 322
4.2.1.6. Felső-Tiszavidék 323
4.2.1.7. Közép-Tiszavidék 324
4.2.1.8. Alsó-Tiszavidék 325
4.2.1.9. Észak-alföldi hordalékkúp-síkság 325
4.2.1.10. Nyírség 326
4.2.1.11. Hajdúság 327
4.2.1.12. Berettyó-Körös vidék 328
4.2.1.13. Körös-Maros köze 329
4.2.2. Kisalföld 329
4.2.2.1. Győri-medence 329
4.2.2.2. Marcal-medence 331
4.2.2.3. Komárom-Esztergomi síkság 331
4.2.3. Nyugat-magyarországi peremvidék 332
4.2.3.1. Alpokalja 332
4.2.3.2. Sopron-Vasi síkság 338
4.2.3.3. Kemeneshát 338
4.2.3.4. Zalai-dombvidék 339
4.2.4. Dunántúli-dombság 340
4.2.4.1. Balaton-medence 340
4.2.4.2. Külső-Somogy 340
4.2.4.3. Belső-Somogy 341
4.2.4.4. Mecsek és Tolna-Baranyai dombvidék 342
4.2.5. Dunántúli-középhegység 343
4.2.5.1. Bakonyvidék 343
4.2.5.2. Vértes-Velencei hegyvidék 343
4.2.5.3. Dunazug-hegyvidék 343
4.2.6. Észak-magyarországi-középhegység 344
4.2.6.1. Visegrádi-hegység 344
4.2.6.2. Börzsöny 344
4.2.6.3. Cserhátvidék 344
4.2.6.4. Mátravidék 345
4.2.6.5. Bükkvidék 345
4.2.6.6. Aggtelek-Rudabányai hegyvidék 346
4.2.6.7. Tokaj-Zempléni hegyvidék 346
4.2.6.8. Észak-magyarországi medencék 346
4.3. A magyarországi tájak földhasználati karaktere 347
(Ángyán József, Nagy Gábor, Podmaniczky László, Skutai Julianna)
4.3.1. Dunai Alföld 351
4.3.2. Tiszai Alföld 351
4.3.3. Kisalföld 352
4.3.4. Nyugat-magyarországi peremvidék 352
4.3.5. Dunántúli-dombság 353
4.3.6. Dunántúli-középhegység 353
4.3.7. Észak-magyarországi-középhegység 353
4.4. A szántóföldi termőhelyek növénytermesztési jellemzése 354
(Antal József, Barczi Attila, Centeri Csaba)
5. Az alkalmazkodó birtoktervezés alapjai 359
5.1. A birtoktervezés környezeti szempontjai 359
(Ónodi Gábor, Váradi István)
5.2. A táj, a birtoktípus és -szerkezet összhangja 360
(Ónodi Gábor, Gubicza Csilla, Cros-Kárpáti Zsuzsa)
5.3. A birtoktervezés szereplői és folyamata 362
(Ónodi Gábor, Váradi István)
5.3.1. A szereplők 362
5.3.2. A tervezés folyamata és a tervtípusok 362
5.4. A helyszín tervezése, értékelése (Ónodi Gábor, Váradi István) 363
5.5. A földhasználat tervezése 365
(Ángyán József, Bakonyi Gábor, Lőrinci Renáta, Márkus Ferenc,
Turcsányi Gábor, Belényesi Márta, Balázs Katalin, Skutai Julianna)
5.5.1. Az „ökológiai infrastruktúra" (biotóphálózati rendszer) és az üzemi
természetvédelmi terv 365
5.5.2. A növényi szerkezet 372
5.5.3. A talajok termőképességének becslése 374
5.5.4. Az állateltartó képesség becslése 374
5.5.5. A munkaerőmérleg számítása 378
5.5.6. A birtok méretezése 379
5.6. A birtok létesítményeinek tervezése 381
(Ónodi Gábor, Váradi István)
5.6.1. Területfelhasználási, beépítési terv 382
5.6.2. Szakági tervek 382
5.7. Közgazdasági tervezés 384
(Podmaniczky László, Balázs Katalin)
6. Összefoglalás, kitekintés 389
6.1. A könyv gondolati íve és tartalma 389
(Ángyán József, Menyhért Zoltán)
6.1.1. A gondolati ívről 389
6.1.1.1. Az alapprobléma 389
6.1.1.2. A fejlődés folyamata és felismerései 390
6.1.1.3. A környezet- és tájgazdálkodás és növénytermesztési összetevői 393
6.1.1.4. Kihívások és lehetőségek 395
6.1.2. A tartalomról 396
6.2. Az agrár- és vidékstratégiai jövőkép alapvonásai, a legsürgetőbb feladatok
és a felelősség 397
(Ángyán József, Menyhért Zoltán, Ónodi Gábor, Tanka Endre, Szakál Ferenc)
6.2.1. Az agrár- és vidékstratégiai jövőképről 397
6.2.2. A legsürgetőbb féladatokról 398
6.2.2.1. Az agrár- és vidékfejlesztési kormányzat 398
6.2.2.2. A gazdatársadalom 400
6.2.2.3. A civil szervezetek 400
6.2.2.4. A szakértelmiség 401
6.2.2.5. A média 401
6.2.3. És végül, de nem utolsósorban: a „művelés" és „őrzés" felelősségéről 402
7. A munkatársakról 403
8. Forrásmunkák, válogatott továbbvivő szakirodalom 413
8.1. Szakirodalmi források 413
8.2. Egyéb alapdokumentumok és források 443
9. Mellékletek 445
9.1. Magyarország földhasználati zónarendszerének kialakítása 445
(Ángyán József, Podmaniczky László, Németh Tamás, Márkus Ferenc, Nagy
Szabolcs, Fésűs István, Tar Ferenc, Vajnáné Madarassy Anikó, Skutai Julianna,
Belényesi Márta, Klár Zoltán, Érdiné Szekeres Rozália, Büttner György,
Csonka Bernadett, Nagy Gábor, Kristóf Dániel, Schneller Krisztián, Kis
Zsófia, Harkányiné Székely Zsuzsa, Ferencsik István, Pataki Róbert)
9.1.1. Célkitűzések 445
9.1.2. Megválaszolandó alapkérdések 446
9.1.3. A vizsgálatok adatbázisa 446
9.1.3.1. Az agráralkalmasság megítélésére használt jellemzők és adatbázisok 446
9.1.3.2. A környezeti érzékenység megítélésére használt jellemzők
és adatbázisok 448
9.1.3.3. Földhasználati félszínborítási adatbázisok 448
9.1.4. Az információk feldolgozása 449
9.1.5. Az alapelemzések eredményei, következtetései, ajánlásai 457
9.1.5.1. Magyarország területének mezőgazdasági alkalmassága 457
9.1.5.2. Magyarország területének környezeti érzékenysége 458
9.1.5.3. Az agráralkalmassági és környezetérzékenységi értékszámok
egyesítése 459
9.1.5.4. Földhasználati mintaforgatókönyvek, zonalitási példák 461
9.1.5.5. A művelési ágak változtatása 462
9.2. A természetföldrajzi tájak földhasználati zonációs besorolása és területi
statisztikai adatai 464
(Ángyán József, Nagy Gábor, Skutai Julianna)
9.2.1. Dunai Alföld (1/a) 464
9.2.2. Tiszai Alföld (1/b) 465
9.2.3. Kisalföld (2) 466
9.2.4. Nyugat-magyarországi peremvidék (3) 467
9.2.5. Dunántúli-dombság (4) 468
2.2.6. Dunántúli-középhegység (5) 469
9.2.7. Észak-magyarországi-középhegység (6) 470
9.3. Termőhelyelemzés, földértékelés, mezőgazdasági téralkalmassági vizsgálat 472
(Ángyán József, Menyhért Zoltán, Varga Adrienne, Jeney Zsuzsa, Rózsás Attila)
9.3.1. A termőhelyelemzés alapelvei 472
9.3.2. A termőhelyelemző rendszer felépítése 473
9.3.3. A klímafeltételek elemzése (kukoricatermesztési esettanulmány) .. .475
9.3.3.1. Adatforrások, adatbázis 475
9.3.3.2. Módszerek és eredmények 477
9.3.3.2.1. Főkomponens-analízis (PCA) 477
9.3.3.2.2. Korrelációszámítás és súlyozás 479
9.3.3.2.3. Kukoricatermesztési klímaalkalmassági értékszámok
és klímakörzetek előállítása 480
9.3.3.3. Az eredmények ellenőrzése 485
9.3.4. A talajfeltételek elemzése (Vas megyei esettanulmány) 487
9.3.4.1. Adatforrások, adatbázis 487
9.3.4.2. Módszerek és eredmények 493
9.3.4.2.1. Főkomponens-analízis (PCA) 493
9.3.4.2.2. Korrelációszámítás és súlyozás 495
9.3.4.2.3. Növénytermesztési talajalkalmassági értékszámok
előállítása 496
9.3.4.2.4. A növénytermesztési talajalkalmassági értékszámok
kapcsolata a táblajellemző paraméterekkel 499
9.3.4.3. Az eredmények ellenőrzése 503
9.4. A haszonnövények gyakorisága Magyarországon a régészeti magleletek
alapján (Gyulai Ferenc) 508
9.5. A 2253/1999. (X. 7.) kormányhatározat a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéséhez szükséges intézkedésekről 510
9.6. Agrár-környezetvédelem az Európai Unióban (Forrásszemle) 511
(Elekházy Nóra)
9.6.1. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának fejlődése környezetvédelmi nézőpontból 511
9.6.2. Az agrár-környezetvédelmi politika céljai és alapelvei 513
9.6.3. Az agrár-környezetvédelmi programok tagállami adaptációja 514
9.6.3.1. Egyesült Királyság 515
2.6.3.2. Franciaország 517
9.6.3.3. Németország 517
9.6.3.4. Finnország 518
9.6.3.5. Spanyolország 519
9.6.3.6. Görögország 519
9.6.4. Összegzés 520
9.6.5. Irodalomjegyzék 521
9.7. A Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága „Természetközeli
mezőgazdaság" címmel 2004. 05. 21-én megrendezett nyílt napjának szerkesztett jegyzőkönyve (Ángyán József, Nagy Gábor) 522
9.7.1. Elnöki előszó és köszöntő 522
9.7.1.1. Turi-Kovács Béla elnöki előszava 522
9.7.1.2. Turi-Kovács Béla elnöki köszöntője 523
9.7.2: Vitaindító előadás, korreferátumok, hozzászólások 524
9.7.2.1. Ángyán József vitaindító előadása 524
9.7.2.2. Tar Ferenc korreferátuma 529
9.7.2.3. Haraszthy László korreferátuma 533
9.7.2.4. Orosz Sándor hozzászólása 536
9.7.2.5. Gyapay Zoltán hozzászólása 539
9.7.2.6. Lenkovics Barnabás hozzászólása 541
9.7.2.7. Aradi Csaba korreferátuma 543
9.7.2.8. Vajna Tamásné korreferátuma 545
2.7.3. Az előre, írásban benyújtott kérdésekre adott válaszok 547
9.7.4. Elnöki zárszó 558
9.8. Talajveszteség-becslés, talajállapot-értékelés 558
(Barczi Attila, Szabóné Kele Gabriella, Centeri Csaba, Pataki Róbert)
9.8.1. Veszteségbecslés, eróziótérképezés és -előrejelzés 558
9.8.2. Szervesanyag-készlet 560
9.8.3. Kémhatás 560

Témakörök