Előszó (Papp Gyula) | 9 |
A szerkesztő előszava (Hegyi András) | 11 |
Földrajzi színtér és helynevek | 13 |
A megtelepedés természeti feltételei, növény- és állatvilág (Andó Mihály) | 15 |
A földrajzi helyzet, domborzati és földtani adottságok | 15 |
Vízrajzi, éghajlati és talajföldrajzi viszonyok | 19 |
Növény- és állatvilág | 28 |
A bel- és külterület földrajzi nevei (Szabó József) | 33 |
Bevezetés | 33 |
Az anyaggyűjtés és a feldolgozás módszere | 34 |
Belterület | 38 |
Külterület | 41 |
A belterület földrajzi neveinek betűrendes mutatója | 49 |
A külterület földrajzi neveinek betűrendes mutatója | 51 |
Rövidítések | 53 |
Algyő története | 55 |
Régészeti emlékek (Kürti Béla) | 57 |
Régészeti lelőhelyek és településtörténet | 57 |
A kőkorszaktól a szarmaták koráig | 64 |
Az algyői táj népei a magyar honfoglalásig | 74 |
A honfoglaló magyarok az algyői határban | 77 |
A középkor évszázadai (Sebők Ferenc) | 81 |
A mohácsi csatától a karlócai békéig (1526-1699) (Tóth Sándor László) | 87 |
A török kiűzésétől az 1848. évi polgári forradalomig (Kruzslicz István) | 95 |
Természeti viszonyok | 96 |
A népesség alakulása | 97 |
Határhasználat, a lakosság foglalkozása | 100 |
Szerződéses viszony és úrbérrendezés | 105 |
Állami terhek | 107 |
Társadalmi tagozódás | 109 |
Az 1848-1849. évi forradalomtól a kiegyezésig (Kövér Lajos) | 113 |
A forradalom és szabadságharc (1848-1849) | 113 |
A Habsburg-önkényuralom és abszolutizmus kora (1849-1967) | 118 |
A dualizmus évtizedei. A polgári demokratikus forrdadalom és a proletárdiktatúra (1867-1919) (Sebesi Judit) | 123 |
Az árvíz | 123 |
Újjáépítés | 126 |
A Pallavicini uradalom árnyékában | 130 |
Harc a földért | 130 |
Ár- és belvízvédelmi intézkedések | 132 |
Közigazgatás | 134 |
Gazdasági élet | 136 |
Földbirtokmegoszlás | 136 |
Művelési ágak | 139 |
Háziipar | 143 |
Pénzügyek | 144 |
Politikai mozgalmak | 146 |
Közlekedés | 148 |
Az első világháború következményei | 151 |
A háború áldozatai | 151 |
Gazdasági kényszer és közélelmezés | 153 |
A politikai közgondolkodás megélénkülése | 155 |
A forradalmak sodrásában (1918-1919) | 156 |
Az őszirózsás forradalom hónapjai | 157 |
A Tanácsköztársaság földreformja | 158 |
A proletárdiktatúra | 159 |
Az ellenforradalmi korszak (1919-1944) (Sebesi Judit) | 163 |
A Horthy-rendszer politikai megszilárdulása | 163 |
A Nagyatádi-Rubinek-féle földreform | 167 |
Gazdasági viszonyok | 175 |
A földterület megoszlása | 175 |
Mezőgazdasági termelés | 178 |
A gazdasági válság jelentkezése | 181 |
Élénkülés és visszaesés a gazdaságban | 184 |
Közigazgatás és pénzgazdálkodás | 186 |
A politikai élet jobbratolódása | 190 |
A második világháború évei | 195 |
A gazdasági és társadalmi-politikai átalakulás a népi-demokratikus forradalom időszakában (1944-1948) | 207 |
Felszabadulás, háborús károk (Nagy István) | 207 |
A helyreállítási munkák megindulása (Nagy István) | 209 |
A poltikai élet kibontakozása (Nagy István) | 212 |
A Nemzeti Bizottság működése (Szabó István) | 213 |
A földreform (Nagy István-Szabó István) | 215 |
Az 1945. évi nemzetgyűlési választások (Nagy István) | 217 |
A község gazdasági élete, hároméves terve (Nagy István) | 219 |
A szocialista társadalom építésének első évei (1948-1956) (Fábián György) | 223 |
Település- és birtokszerkezet, népesség | 223 |
A proletárdiktatúra győzelme | 225 |
Az első ötéves terv évei | 230 |
Válság és megújulás | 240 |
A szocialsta fejlődés kibontakozása. Egyesülés Szegeddel (1956-1973) (Ocsák Miklós) | 245 |
A néphatalom megszilárdítása az ellenforradalom után | 245 |
A mezőgazdaság szocialista átszervezése | 250 |
A szocializmus útján. Egyesülés Szegeddel | 257 |
A település szerkezetének fejlődése, az utcakép alakulása, épített emlékek (Takács Máté) | 263 |
A népmozgalom változásai (Baranyai Kálmán) | 273 |
A XVIII. század végétől a XIX. század harmincas éveig (1785-1836) | 274 |
A XIX. század derekán (1836-1870) | 280 |
A kapitalista fejlődés felívelésének évtizedei (1870-1910) | 281 |
A két világháború népmozgalmi következményei (1910-1949) | 283 |
Kedvező és negatív jelenségek a felszabadulást követő korszak népmozgalmában (1945-1970) | 284 |
Az oktatás és közművelődés története (G. Tóth Ilona) | 287 |
Az iskolaépületek története | 287 |
Oktatási törvények és megvalósulásuk | 290 |
Az oktatásügy átalakulása a felszabadulás után | 293 |
Fejezetek az úttörőcsapat múltjából | 295 |
Az óvodai nevelés | 297 |
Közművelődés | 298 |
A könyvtár | 303 |
Sportélet | 305 |
Az egészségügy fejlődése (Dudás Béla - Kövér Lajos) | 309 |
A mai Algyő | 315 |
A szénhidrogénbányászat története (Juratovics Aladár) | 317 |
Bevezetés | 317 |
A kutatás előzményei és lefolytatása | 317 |
A mai algyői mező geológiai felépítése | 318 |
A kőolaj- és földgáztermelés megindítása | 319 |
Termelőberendezések építése | 320 |
Kőolajtermelő, gyűjtő és előkészítő berendezések | 321 |
Földgáztermelő, előkészítő és feldolgozó berendezések | 323 |
Kiszolgáló létesítmények | 326 |
Szociális beruházások | 326 |
A szénhidrogénbányászat eredményei és hatása | 327 |
Szeged-Algyő városrész gazdaságföldrajzi sajátosságai (Abonyiné Palotás Jolán) | 329 |
Bevezetés | 329 |
Az ipar | 331 |
A mezőgazdaság | 332 |
Infrastruktúra | 334 |
Művelődési intézmények | 334 |
A posta | 335 |
A takarékszövetkezet | 335 |
Átformált táj (Tandi Lajos) | 337 |
Algyő népe | 343 |
Vízi élet, halászat (Szilágyi Miklós) | 345 |
A víz szerepe Algyő életében | 345 |
Történeti adatok az algyői halászatról | 353 |
A halászati technika változásai | 362 |
Sámánisztikus vonások a népi hitvilágban (Polner Zoltán) | 377 |
Ünnepek és az emberi élet fordulói (Ifj. Lele József) | 381 |
Jeles napokhoz, ünnepekhez fűződő szokások | 381 |
Születés, keresztelő | 387 |
A fiatalok összeismerkedése, házasság, lakodalom | 390 |
Temetkezés | 397 |
Összegzés | 400 |
A nyelvjárás jellemzése (K. Fábián Ilona) | 403 |
Bevezetés, általános megállapítások, célkitűzések | 403 |
Algyő nyelvjárásának hangrendszere | 416 |
Alaktani jelenségek | 418 |
Mondattani jelenségek | 421 |
Nyelvjárási szövegek az algyői népnyelvből | 423 |
Rövidítések jegyzéke | 429 |
Grafikai ábrák jegyzéke | 433 |
Fényképek jegyzéke | 435 |
Személy- és földrajzinév mutató (Gyuris György) | 441 |