kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Heckenast Gusztáv kiadása |
---|---|
Kiadás helye: | Pest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félbőr |
Oldalszám: | 472 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 22 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Bordázott gerincű félbőr könyvkötői kötésben. Írta Komnenovich Sándor, okleveles mérnök, a M. Kir. József-műegytemnél az elemi mennyiségtan volt nyilv. rend. tanára, hajdan a kir. folyótérképészetnél alkalmazott első rendű mérnök, és a Tisza-szabályozási Társulatnál a beregi vizszerkezet igazgató osztály-mérnöke. Második javított kiadás. Nyomatott Heckenast Gustávnál, Pest. |
Bevezetés | |
Általános fogalmak. Mennyiség. Különvált és folytonos mennyiség | 1 |
Nagyobbítás és kisebbítés. Egység és szám. Viszonylagos egység. Különös és általános számok | 4 |
Egész és törtszámok. Mérves vagy végszerü, mérvetlen vagy végszerütlen számok, valo és képzetes mennyiségek | 5 |
Nevezett, elvont és viszonytalan számok. Egyenlő és nemegyenlő számok | 6 |
A mennyiségtan felosztása. Számtan és mértan. Elemi és felsőbb mennyiségtan | 6 |
Elméleti és alkalmazott mennyiségtan | 7 |
A mennyiségtan módszeréről | 8 |
Számolni | 10 |
A számolási műveletek értelmezése | |
Az összeadás | 11 |
A kivonás | 12 |
A szorzás | 15 |
Az osztás | 17 |
A hatványozás | 18 |
A gyökfejtés | 19 |
A logarozás | 21 |
A mennyiségtan sarkelvei | 21 |
Ellenes mennyiségek | 22 |
Együttható | 24 |
Kitevő | 25 |
Egynemü és különnemü mennyiségek | 26 |
Egy és többtagú mennyiségek | 27 |
Többtagú mennyiségek rendezése | 28 |
Összevonás | 28 |
A betüszámtani kifejezések egyszerü átalakítása | 29 |
Az algebrai alapműveletekről | |
Az összeadás | 32 |
A kivonás | 35 |
A szorzás | 37 |
Az osztás | 47 |
A kijelentett hányados tulajdonairól | 69 |
A tizedes számrendszerről | 72 |
Az oszthatóság általános tanelvei | 75 |
A tizedes rendszerbeli számok oszthatóságának ismertető jeleiről | 77 |
Az összetett számok törzstényezőinek fölkereséséről | 80 |
A többtagú algebrai kifejezések tényezőinek fölkereséséről | 81 |
A legnagyobb közös osztóról | 90 |
A legkisebb közös többesről | 97 |
A törtszámok elmélete | 101 |
A közönséges-törtekről | |
A közönséges törtek tulajdonairól | 104 |
A törtszámok összeadása | 111 |
A törtszámok kivonása | 114 |
A törtszámok szorzása | 117 |
A törtszámok osztása | 121 |
A tizedes-törtekről | |
A tizedes tört értelmezése és alakja | 127 |
A közönséges tört átalakitása tizedes törtre | 132 |
A véges, tiszta szakaszos és vegyes szakaszos tizedes tört származása | 137 |
A tizedes törtnek átalakitása közönséges törtre | 139 |
A tizedes törtek összeadása és kivonása | 142 |
A tizedes pótlékról | 144 |
A tizedes törtek szorzása | 146 |
Röviditett szorzás | 148 |
A tizedes törtek osztása | 151 |
Röviditett osztás | 154 |
A láncztörtekről | |
A láncztörtek fogalma és alakja | 156 |
A közönséges törtnek átalakitása láncztörtre | 157 |
Egy véges láncztörtnek átalakitása közönséges törtre | 161 |
A közelítő-törtek és azoknak kiszámitása | 163 |
A közelitő-törtek legnevezetesebb tulajdonairól | 166 |
A hatványozás és gyökfejtés | |
Az egytaguak hatványozása | |
A hatványozás értelmezése | 175 |
A hatványok előjeleiről | 177 |
Általános tantételek | 178 |
A kéttagú kifejezések hatványozása | 182 |
A kéttagi tantétel behozólagosan indokolva | 184 |
A gyökfejtés vagy gyökkivonás | 187 |
Általános fogalmak | |
Általános tantételek | 193 |
A végszerűtlen mennyiségekről | 195 |
A gyökmennyiségek előjeleiről | 204 |
A képzetes mennyiségek fogalma és alakja | 206 |
A gyökmennyiségek összeadása és kivonása | 207 |
A gyökmennyiségek szorzása és osztása | 207 |
A nevező gyöktelenitése | 210 |
Számtani műveletek képzetes mennyiségekkel | 213 |
Négyzetes gyök kifejtése algebrai többtagú mennyiségekből | 220 |
Egy határozott számból négyzetes gyököt kifejteni | 229 |
Négyzetes gyök kifejtése végszerűtlen számokból | 232 |
Rövidített eljárás a négyzetes gyök kifejtésénél | 234 |
Négyzetes gyök kifejtése egy végszerűtlen kéttagúból | 235 |
Minden képzetes mennyiség P+Q gyökalatt -1 alakra hozható | 237 |
Egy algebrai többtagú kifejezésekből köbgyököt kifejteni | 243 |
Egy határozott számból a köbgyököt kifejteni | 244 |
Rövidített módszer a köbgyökkivonásnál | 248 |
A viszonyok, arányok és azoknak alkalmazása | |
A viszonyok | |
Általános fogalmak | 254 |
A számtani és mértani viszonyok | 255 |
Az arányokról általánosan | 256 |
A számtani arányok különös tulajdonai | 257 |
A mértani arányok és azokra vonatkozó tantételek | 258 |
A mértani arányok alkalmazása | |
A mennyiségek egyenes és megfordított arányossága | 266 |
Az egyszerű hármasszabály | 267 |
Az összetett hármasszabály | 270 |
Az egyszerű kamatszámítás | 274 |
A lánczszabály | 274 |
Az aránylagos osztás, vagy társasági szabály | 275 |
Az összetett aránylagos osztás | 278 |
Az átlagos számítás | 279 |
A logarokról | |
Általános fogalmak | 281 |
A logarok általános tulajdonai, és a négy alaptétel | 284 |
Átmenet egy kiszámított logarrendszerről, egy adott új alapszámú rendszerre | 287 |
Egy logar kiszámításának elemi módszere | 288 |
A Briggféle vagy közönséges logarok tulajdonairól | 291 |
A logartáblák | 294 |
A hétjegyű logartáblák használata | 296 |
Valamely szám logarpótlékát felütni | 295 |
Bármely logarnak megfelelő számát felütni | 298 |
A logarokkali számitás | 300 |
Az egyenletekről | |
Általános fogalmak | 306 |
Az egyenletek átalakításáról | 307 |
Az egyenletek rendezéséről | 310 |
Az egyenletek felosztása | 313 |
Első fokú határozott egyenletek | |
Első fokú egyenletek egy ismeretlennel | 314 |
Az egyenletek alakitásáról | 317 |
Első fokú egyenletek több ismeretlennel | 322 |
Második fokú vagy négyzetes egyenletek | |
Tiszta négyzetes egyenletek | 336 |
Vegyes négyzetes egyenletek egy ismeretlennel | 338 |
Az egyenleti háromtag tulajdonairól | 342 |
Magasabb fokú egyenletek | 345 |
Második fokú egyenletek több ismeretlennel | 348 |
Feladatok négyzetes egyenletek alakitására | 357 |
Kitevőleges egyenletek | |
Kitevőleges egyenletek megfejtése | 359 |
Első fokú határozatlan egyenletek | |
Határozatlan egyenletek két ismeretlennel | 362 |
Első módszer egy határozatlan egyenletet megfejteni | 363 |
Második módszer | 367 |
Határozatlan egyenletek több ismeretlennel | 369 |
A függvényekről | 373 |
A határozatlan együtthatók módszere | 374 |
Tantétek | 374 |
A kéttagi tantétel általános bizonylata bármi alakú kitevőre a határozatlan együtthatók módszerének alkalmazása által | 377 |
Bármely fokú egyenletben az első tag együtthatójának eltávolítását szorzás által végrehajtani, és a nevezőket hasonló módszerrel kiküszöbölni | 383 |
Bármely fokú egyenletből a második tagot eltávolítani | 384 |
Harmadik fokú egyenletek | |
A harmadik fokú egyenletek általános megfejtése | 384 |
A harmadik fokú egyenlet gyökeinek taglalása | 388 |
A háromszögtani függvények alkalmazása a Cardánféle képlet átalakítására | 390 |
Negyedik fokú egyenletek | |
A negyedik fokú egyenlet általános megfejtése | 397 |
A hamistétel szabálya (regula falsi) bármely alakú egyenletek megfejtésére | 400 |
A haladványokról | |
Általános fogalmak | 404 |
A számtani haladványok | 404 |
A számtani- közép-arányos tagok közbeiktatása | 405 |
A számtani haladványban bizonyos számú tagok összegét meghatározni | 406 |
A számtani haladványban előforduló mennyiségek egyenletei | 408 |
A mértani haladványok | 409 |
A fogyó végtelen mértani haladványok | 413 |
A mértani haladványban előforduló mennyiségek egyenletei | 415 |
A mértani haladványok alkalmazása | |
Az összetett kamatszámolás | 416 |
Ismételt betételek | 421 |
Segédtáblák a kamatláb és a leszámítolási tényező (disconto factor) hatványairól | 424 |
Állandó járadékok számitása | 429 |
Az egybevetéstan elemei | |
Általános fogalmak | 433 |
A helycsere (Permutation) | |
A helycserék képlelése | 435 |
A helycserék száma | 436 |
Ismétlés nélküli helycserék száma | 436 |
Ismétléssel való helycserék száma | 438 |
Az egybevetés (Combination) | |
Ismétlés nélküli egybevetések képlelése | 440 |
Ismétléssel való egybevetések képlelése | 441 |
Ismétlés nélküli egybevetések száma | 442 |
Következmények | 444 |
Ismétléssel származó egybevetések száma | 446 |
A változtatás (Variation) | 449 |
A változtatási foglalmányok képlelése | 449 |
Ismétléssel származó változtatási foglalmányok képlelése | 450 |
A változtatási csoportok száma | 451 |
Ismétléssel származó egybevetések képezése melyeknek helybeli összege (Localsumme) ismeretes | 451 |
Az egybevetéstan alkalmazása a kéttagi képlet kifejtésére | 452 |
A kéttagi együtthatók egymásközti összefüggése | 454 |
A kéttagi képlet bizonylata tört és nemleges kitevőkre | 457 |
A soktagi képlet általános tagja | 462 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.