Alfred Sisley

Szerkesztő

Fordító

Róla szól

Grafikus

Budapest

'Hajnal Gabriella: Alfred Sisley ' összes példány

Kiadó:	Ventus Libro Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2008
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	80 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 23 cm
ISBN:	978-963-9701-35-9
Megjegyzés:	Színes reprodukciókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"Impresszió. Napkelte (Párizs, Musée Marmottan): ezt a címet kapta Claude Monet egyik, a „Festők, szobrászok és grafikusok anonim egyesülése" első kiállításán, 1874-ben bemutatott kisméretű festménye. Az eseményre készülve Monet elvonult gyermekkora városába, Le Havre-ba. A kiállításra az itt festett tájképek legjavát válogatta be. A katalógus összeállítását az újságíró Edmond Renoir - a festő fivére - vállalta magára. Renoir kifogásolta Monet képcímeinek egyhangúságát: a sorozat a nem túl fantáziadús Le Havre-i látképek címet kapta. Volt közöttük egy hajnali órákban festett kis tájkép, amely a kékes ködben úszó kikötőt ábrázolta. A ködben fantomszerűen elmosódott vitorlások előtt fekete csónakok körvonalai látszanak; a nap narancssárga korongja éppen ekkor emelkedik a láthatár fölé, narancsszínű fényhidat fektetve a tengerre. Nem is klasszikus értelemben vett festményről, inkább gyorsan odavetett, spontán tanulmányról van szó: a festő így tudta megragadni azt a tünékeny pillanatot, amikor a rezes napkorong és a tenger egy pillanatra megdermed, mielőtt a vakító napfény átváltoztatná a táj látványát. A Le Havre-i látkép cím annál kevésbé felelt meg a képnek, mivel Le Havre nem is szerepel rajta. „írja azt, hogy Impresszió', vetette oda Monet Edmond Renoirnak. Ezzel vette kezdetét az impresszionizmus története.
1874. április 25-én Louis Leroy kritikusa Charivari című lapban szatirikus cikkben számolt be egy akadémikus festő képzelt látogatásáról a nevezetes kiállításon. A derék mester képről képre haladva fokozatosan veszíti el higgadtságát és józan eszét. Camille Pissarro egyik, megművelt földeket ábrázoló művét kaparókéssel összekaristolt piszkos vászonnak látja. Képtelen megkülönböztetni az alját a tetejétől és az egyik oldalát a másiktól. Claude Monet A Boulevard des Capucines című képétől szent borzadállyal menekül el. A végső döfést egy másik Monet-kép adja meg. Az egyik Le Havre-i látkép előtt állva a mester megnézi a címet: Impresszió. Napkelte. „Impresszió! Megesküdtem volna rá, hiszen valósággal impressziónál a kép, kell hát lennie benne némi impressziónak... Micsoda szabad, könnyed ecsetkezelés! Az ebédlő tapétájában több művészet van, mint ebben a mázolmányban". A festő ezek után táncra perdül a kép előtt, vidáman kurjongatva: „Hej, hó! Két lábon járó impresszió, spatulya vagyok, a bosszúálló...!" (Charivari, 1874. április 25.) Leroy a cikknek „Az impresszionisták kiállítása" címet adta. Jellegzetes francia szellemességgel a festmény címéből rögtön új szót alkotott. Fordulata olyan találónak bizonyult, hogy rövidesen végleg bekerült a művészettörténet fogalomtárába." Vissza

Tartalom

Képek jegyzéke
1. Gesztenyefasor Celle-Saint-Cloudban, 1867 4
2. Falusi utca Marlotte-ban, Fontainebleau közelében, 1866 6
3. Az Íle de la Loge-i rév árvíz idején, 1872 7
4. A villeneuve-la-garenne-i híd, 1872 8
5. Íle Saint-Denis, 1872 9
6. A Montmartre látképe a Cité des Fleurs-ből, 1869 11
7. Dereglyék, 1870 körül 12
8. Louveciennes környéke - A házaspár, 1873 13
9. Táj házakkal, 1873 14
10. A Szajna-parti Villeneuve-la-Garenne látképe, 1872 15
11. A Prunay-ból Bougivalba vezető út, 1874 16
12. Louveciennes, a „Chemin de la Machine", 1873 18
13. Argenteuil, a Boulevard de l'Héloise, 1872 19
14. Regatta Hampton Court-nál, 1874 20
15. A Temze látképe Hampton Court-nál, 1874 21
16. A moleseyi zsilip Hampton Court mellett, 1874 23
17. A marly-le-roi-i itatóhely, 1875 24
18. Tél Louveciennes-ben, 1876 25
19. Tél - Havas tájkép - Az itatóhelyhez vezető út, 1876 26
20. A Coeur-volant domb behavazott oldala Marly-le-Roi-ban, 1877-1878 27
21. A behavazott Port-Marly, 1875 28
22. A Montbuissonból Louveciennes-be vezető út, 1875 29
23. A főutca Argenteuil-ben, 1872 30
24. Bárka az árvíz idején, 1876 32
25. Árvíz Port-Marlyban, 1876 33
26. Hó Louveciennes-ben, 1878 34
27. Árvíz Port-Marlyban, 1876 35
28. A Szajna Port-Marlynál, 1876 36
29. A gerendafűrészelők, 1876 37
30. A saint-cloud-i híd, 1877 38
31. A Szajna Grenelle-nél, 1878 39
32. Moret - A matrat-i csónakkészítő üzem, 1882 40
33. Kaptató, 1878-1879 42
34. A sévres-i állomás, 1879 43
35. A Szajna partja Bynél, 1880 44
36. A Byből a roches-courtaut-i erdőbe vezető út - fagyosszentek, 1881 45
37. Gát a Loing folyón Saint-Mammés-nél, 1885 47
38. A Szajna Saint-Mammés-nél, 1882 48
39. A saint-mammés-i híd, 1881 49
40. Udvar Les Sablons-ban, 1885 50
41. A moret-i híd, 1888 51
42. Berryi csónakok a Loing folyón - reggeli tájkép, 1896 52
43. Erdei képek - júliusi délelőtt, 1889 54
44. Szilva- és diófák tavasszal, 1889 55
45. A Loing folyón, 1892 56
46. A moret-i híd, 1893 57
47. Moret-sur-Loing - tél, 1889 59
48. A moret-i templom esős időben, reggel, 1893 60
49. A moret-i templom borús időben, 1894 61
50. A moret-i templom esőben, 1894 62
51. A moret-i templom alkonyatkor, 1894 63
52. Hálójukat kivető halászok, 1872 64
53. Erdei képek - tisztás, 1895 66
54. A Loing kanyarulata - nyár, 1896 67
55. A Szajna Bougivalnál télen (Téli Szajna-part), 1872 68
56. Zúzmara, fagyosszentek, 1874 69
57. Penarth, 1897 70
58. A penarthi tengerpart viharos időben, 1897 71
59. Lady's cove, 1897 72
60. A Loing folyó kanyarulata, 1897 74
61. Ősz, a Szajna partja Bougivalnál, 1873 75
62. Havas látkép Louveciennes-ben, 1874 76
63. Árvíz Port-Marlyban, 1876
64. A Loing folyó partja, 1885 78