Fülszöveg
Ambivalens viszony feszül a környezet és gazdaság között. Egyrészről, minden egyes gazdasági döntéshozó érdekelt a kiegyensúlyozott környezet megtartásában, mind élettér, mind pedig termelési tényező szempontjából. Másrészről, a saját érdeke által vezérelve arra törekszik, hogy külső költségként valósítsa meg a tevékenysége lehető legtöbb költségét. Mivel mindegyik döntéshozót ez ösztönzi, ezért a ténylegesen elért környezeti minőség nem megfelelően tükrözi vissza a környezet mint termék egyének általi értékelését.
Tehát meg kell drágítani a környezet használatát, hogy ezáltal elérhessük azt, hogy a racionális döntéshozók a saját érdekükben ugyanolyan kíméletesen („gazdaságosan") kezeljék a környezetet, mint a többi költséget okozó termelési tényezőt.
Ebben a könyvben olyan környezetpolitikai eszközöket, mint a határértékeket, díjakat és a piacosítható engedélyeket vizsgáltuk meg, azoknak a speciális környezeti problémák megoldására való alkalmasságuk tekintetében. Az elemzés...
Tovább
Fülszöveg
Ambivalens viszony feszül a környezet és gazdaság között. Egyrészről, minden egyes gazdasági döntéshozó érdekelt a kiegyensúlyozott környezet megtartásában, mind élettér, mind pedig termelési tényező szempontjából. Másrészről, a saját érdeke által vezérelve arra törekszik, hogy külső költségként valósítsa meg a tevékenysége lehető legtöbb költségét. Mivel mindegyik döntéshozót ez ösztönzi, ezért a ténylegesen elért környezeti minőség nem megfelelően tükrözi vissza a környezet mint termék egyének általi értékelését.
Tehát meg kell drágítani a környezet használatát, hogy ezáltal elérhessük azt, hogy a racionális döntéshozók a saját érdekükben ugyanolyan kíméletesen („gazdaságosan") kezeljék a környezetet, mint a többi költséget okozó termelési tényezőt.
Ebben a könyvben olyan környezetpolitikai eszközöket, mint a határértékeket, díjakat és a piacosítható engedélyeket vizsgáltuk meg, azoknak a speciális környezeti problémák megoldására való alkalmasságuk tekintetében. Az elemzés megmutatta, hogy nincsen egy „ideális" környezetpolitikai eszköz. Az ésszerű környezetpolitikának ezáltal a különböző, egymásra jól hangolt eszközök portfolióját kell használnia.
Az eszközök optimális arányáról szóló döntéskor - ez jelen könyv üzenete -a korábbiakhoz képest sokkal fontosabban kellene szerepelnük a díjaknak és kibocsátási jogoknak a hatékonysággal és a dinamikus ösztönző hatással összefüggő előnyeik miatt.
A könyv szerzője, Alfréd Endres 1950-ben született Frankfurt am Main-ban. Közgazdasági tanulmányait a Bonni Egyetemen végezte, 1973-ban diplomázott. Ezt követően tudományos munkatársként dolgozott a Dortmundi Egyetemen, 1976-ban nyerte el az adjunktusi fokozatot, majd tudományos munkatárs a Konstánzi Egyetemen és Visiting Assistant Professor a State University of New York Buffalo-ban. 198l-ben habilitált. 1982-1991 között a Berlini Műszaki Egyetem Közgazdaságtudományi Tanszékén közgazdaságtani professzor és Visiting Professor az University of Florida Gaines-villeben. 1992 óta a közgazdaságtan professzora a Hageni Távegyetemen. Számos tanulmányt jelentetett meg az általános mikroökonómia, a környezetgazdaságtan és a jog közgazdasági alapjai témaköreiben.
Vissza