Bizonyságaid - örökkévaló örökségem

Előszó

Alfred Chistlieb 38 évig élt egy elhagyatott kis hegyi faluban Heidbergben, mint csendes kincskereső. A lelkészi föld egy ezüstbányával volt határos. Ez ösztönözte arra, hogy a Szentirást 'Biblia-bányának' nevezze. A Jób könyve 28. részében ezt olvasta: 'Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak ahol tisztítják... Köveiben zafír található, göröngyeiben arany van... Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja. A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme'.

Komoly, napokon és éjjeleken át tartó imádság volt a szerszám, amellyel A. Christlieb tárnát vágott a 'Biblia-bánya' szikláin át, míg odáig nem jutott, ahol Isten titokban elrejtett kincseket engedett neki találni, amiket előtte emberszemek még nem fedeztek fel. Irásbeli hagyatékában rúdszámra volt található az 'arany és ezüst'. Micsoda értékes pl. az ebből összeállított 'De én imádkozom' c. könyv! Egy mérnök mondta el nekem: 'Könyvtáramban van egy kölcsönzött könyv, amit csak nehéz szívvel tudok visszaadni, mert nélkülözhetetlen számomra'.
'Mi ez'? 'De én imádkozom'.

A. Christlieb írásmagyarázatainak az a különlegessége, hogy tele van életbölcsességgel, de nem száraz tanítás formájában, hanem élő példákban lépnek ezek elénk. Még a gyermekek is megérthetik. A. Christlieb mondta egyszer: "Élő embert kell magam előtt látnom a Bibliában. Annak a helyébe képzelem maga. Aztán beszélhetek". Így lett Ő segítő, útmutató, bátortó, igazi lelkigondozó. Mindaz, amit tovább-adott, először számára volt isteni ajándék. "A te bizonyságaid én gyönyörűségem, és én tanácsadóim", /Zsolt. 119 : 24./

Bizonyságaid - örökkévaló örökségem.

Vedd és olvasd, hálás leszel.

Karl Stegeman Vissza