| A jelen kiadáshoz előszó | |
| A német fordítók előszava | 3 |
| Elüljáró beszéd a kegyes olvasóhoz az 1682. magyar kiadásból | 9 |
| Ajánlás és előszó az egész munkához, írta maga a tisztelendő szerző | 10 |
| Az első résznek első értekezése | |
| A lelkieket mily nagyra kell becsülnünk | 15 |
| Minő vágyódással és hajlammal kell az erény tokéletesség iránt lennünk | 21 |
| A szellemi előmentség utáni vágyódás legjelesebb eszköz és legjobb előkészület Isten sok kegyelmeinek elnyerésére | 26 |
| Minél többször gyakoroljuk magunkat lelki dolgokban, annál inkább növekszik iránta ohajunk | 29 |
| Annak, hogy valami Isten kegyelmében van, biztos jelensége, ha forró vágygyal igyekszik növekedni s előhladni a tökéletességben | 32 |
| Megmagyaráztatik, hogy aki előre nem halad, visszalép | 34 |
| Sokat szolgál a tökéletesség elnyerésére, ha megfeledkezünk az elmult jóról s csak a hiányokat tartjuk szemmel | 39 |
| A tökéletesség elnyerésére igen hathatós eszköz az, ha szemeinket magasztosra, kitűnőre függesztjük | 45 |
| Mi sok függ attól, ha az aprólékosságokra is vigyázunk és kevésre nem becsüljük | 51 |
| Még más oka is van annak, hogy a csekély dolgokra vigyáznunk kell | 54 |
| Hogy előhaladásunk ügyében nem általánosan, hanem inkább részletesen kell működnünk és mennyire fontos, miszerint Istentől nyert jó föltételeink s kivánataink szerint cselekedjünk | 59 |
| Sokat segít a tökéletesség elnyerésére, ha szándékos hibát el nem követünk és a buzgalomban nem tágítunk | 62 |
| Még három más eszközről, melyek az erényben való előhaladást elősegítik | 64 |
| Igen nagy hasznunkra leend, magunkat mindenkor úgy viselnünk mint azon napon, melyen a szerzetbe léptünk | 68 |
| Jó segítő eszköz leend az, ha gyakorta kérdezzük magunktól: mért léptél a szerzetbe? | 72 |
| Más egyebekről, melyek a jóban való előhaladásnál és a tökéletesség megszerzésénél segítségünkre lehetnek | 77 |
| Az erényben való állhatatosságról s az ennek megszerzéséhez szükséges eszközökről | 81 |
| Azon erényeszközről, mely az istenes intésekben és értekezletekben áll s ezen eszköz rendes használatáról | 84 |
| Második értekezés | |
| A mi előhaladásunk és tökéletességünk abban áll, hogy közönséges és rendes kötelességeinket jól végezzük | 93 |
| Minthogy Isten a tökéletességet igen könnyű dologba helyezte, ez tehát buzdítson arra minket, hogy azt magunkévá tegyük | 96 |
| Miben áll a mi cselekedeteink jósága és tökélye? Néhány segítő eszköz arra, hogy azokat illően végezzük | 98 |
| Más eszköz arra, hogy munkáinkat jól végezhessük az, ha úgy cselekszünk mindenben, mintha ezen teendőnkön kívül egyéb foglalkozásunk nem volna | 102 |
| Más szabály az, hogy úgy végezzük minden dolgainkat, mintha ez volna éltünknek utolsó cselekedete | 104 |
| Arra, hogy jót cselekedjünk, még más eszköz az, hogy a jelen napra s ne továbbra nézzünk | 109 |
| Ujabb eszköz, tudniillik, hozzá kell szoknunk, hogy jól és tökéletesen végezzük kötelességeinket | 112 |
| Mennyire fontos a szerzetesre nézve, hogy az erénynek ösvényén restté és gondatlanná ne váljék | 115 |
| Mennyi függ attól, hogy az ujonczok az ujonczi időt jól használván, eközben a rend gyakorlatainak helyes folytatásához hozzászokjanak | 117 |
| Harmadik értekezés | |
| Cselekedeteinkben kerülnünk kell a dicsvágyat | 125 |
| Miben áll a hiu dicsvágynak gonoszsága | 127 |
| Azon kárról, melyet a dicsvágy maga után von | 129 |
| A dicsvágynak vétke nem csak azokat támadja meg, kik az erényesség kezdetén vannak, hanem azokat is, kik abban már előhaladtak | 132 |
| Leginkább azok őrizkedjenek a hiú dicsvágynak vétkétől, kik hivataluk szerint kötelesek felebarátjaiknak segédkezet nyujtani | 135 |
| Néhány gyógyszer a hiú dicsvágy ellen | 137 |
| Hogy minden munkában jó czélunk és jó szándékunk legyen | 142 |
| Megmagyaráztatik, hogy miképen lehet nagy egyenességel és tiszta szándékkal munkálkodnunk | 144 |
| Annak, hogy néha szórakozunk s előhaladásunk csekély, nem az az oka, hogy külsőleg foglalatoskodunk, hanem mivel ezen dolgainkhoz nem úgy fogunk s azokat nem úgy folytatjuk, ahogy kellene | 146 |
| Mily hasznos és gyümölcsöző eljárás: munkáinkat az emlitett módon végeznünk | 149 |
| A mi munkáinkhoz megkivántató szándék egyenességének és tisztaságának további magyarázata | 152 |
| Néhány jelenség annak megismerhetésére, valjon tisztán Isten kedveért teszi-e meg kötelességét s nem önnön magát keresi-e az ember? | 157 |
| Hogyan kell a szándék egyenességében és tisztaságában mindegyre növekednünk? | 160 |
| Ama három lépcsőről, melyeken szándékunk nagy tisztaságára és Istennek forró és tökéletes szeretetére juthatunk | 165 |
| Negyedik értekezés | |
| A testvéri egyetértés és szeretet becséről és jelességéről | 173 |
| Mennyire szükségünk van nekünk az egyetértésre és szeretetre. Ezeknek megszerzésére szolgáló néhány eszköz ajánltatik | 178 |
| A szentirásból vett néhány ok, melyek bizonyítják, hogy mily igen tartozunk megőrizni a testvéri szeretetet és egyetértést | 186 |
| Milyen legyen a mi tagtársainkkal való egyesülésünk? | 189 |
| Részletes előadása azoknak, mik a testvéri egyesülést és szeretetet előmozdítják és épentartását elősegítik | 192 |
| A szeretet és egetértés még más két dolgot követel tőlünk | 195 |
| Még valamiről, mit tőlünk a szeretet megkíván s ami bennünket ennek föntartására segít, hogy tudniillik megbecsüljük tagtársainkat s ezen becsülésünket szóval és tettel is bizonyítsuk, róluk mindenkor tisztelettel emlékezvén | 199 |
| Mindennemű gonddal ovakodnunk kell, hogy valakinek ne mondjuk: ez vagy amaz ezt vagy azt mondotta felőled; legfőképpen ha az oly valami, ami őt megszomoríthatná és elkeseríthetné | 201 |
| Sokat segítik a szeret és egyetértés föntartását az édes és szelid szavak, az ellenkezők pedig megsemmisítik | 204 |
| Ovakodjunk éles szavaktól és bökdösésektől, melyek testvéreinket sérthetnék vagy boszonthatnák | 206 |
| Ne vitatkozzunk makacsul, ne czivakodjuk, ellent ne mondjunk, ne gáncsoljunk, se más ilyen szóbeli gorombáskodásra ne szoktassuk magunkat | 208 |
| Miképen és minő szavakkal gyakoroljuk a testvéri szeretetnek kötelességét? | 212 |
| Mit kell cselekednünk, midőn a testvérrel való boszonkodásra vagy összeütközésre alkalom van? | 215 |
| Hármas tan, melyet midőn a boszonkodásra alkalom nyilik, követni kell | 218 |
| A vakmerő itélésről. Annak gonoszsága és a vele járó súlyos felelősség megmagyaráztatik | 222 |
| A vakmerő itélésnek okai és gyökei fölsoroltatván, azoknak gyógyszere is ajánltatik | 225 |
| Példák a föntebbiek megerősítésére | 230 |
| Az épen nem jó barátságnak és egyetértésnek néhány nemeiről | 235 |
| A nem jó barátkozások és egyletek másik neméről | 237 |
| A harmadik nemű összetartásról, mely a szeretetnek ártalmára van | 241 |
| Ötödik értekezés | |
| Az imának becséről és jelességéről | 253 |
| Mennyire szükséges az imádság | 255 |
| Sok tekintetből köszönettel tartozunk Istennek, hogy annyira könnyűvé tette mindazt, ami részint igen jeles, részint igen szükséges | 258 |
| A belső ima kettős neméről | 260 |
| E kétféle imának megmagyarázata a szentirás szavai által | 263 |
| A főnebbi tannak további magyarázata | 268 |
| A közönséges belső imáról | 270 |
| Az elmélkedésnek szükséges voltáról | 273 |
| A nagy nyereségről, mely az elmélkedésből ered és mikép kelljen ezen előnyre szert tennünk? | 276 |
| Az elmélkedésnek többi jóságai és előnyei | 278 |
| Mimódon kell eljárnunk a belső imában és belőle minő gyümölcsöt kell gyüjtenünk? | 281 |
| Mennyi függ attól, ha a fölébresztett buzdulatoknál megállapodunk | 284 |
| Válasz és czáfolat azoknak, kiknek az a panaszuk, hogy sem elmélkedni, sem gondolkozni nem tudnak | 286 |
| Kettős emlékeztetés, melyek igen segítenek, hogy az imát jól végezzük s gyümölcsét is arassuk | 289 |
| Miképen kelljen érteni a mondottakat, hogy tudniillik az imában főleg azt kell megszivlelnünk, ami ránk nézve legszükségesebb, és hogy abban megállanunk kell, míg kérésünk teljesedik | 293 |
| Hogyan állapodhatni meg imaközben sokáig ugyanegy dolognál és miképen gyakorolhatni ama hasznos imamodort, mely egyes esetekbe bocsátkozik? | 298 |
| Még a titkok fölötti elmélkedésnél is csak lépésről lépésre kell haladnunk s nem szabad fölületesen átfutnunk. Erre czélző néhány segédeszköz ajánltatik | 304 |
| Annak gyakorlati bebizonyítása, hogy tőlünk függ, miszerint mindenkor jól imádkozzunk és ennek kivánatos gyümölcsében részesüljünk | 307 |
| A jó és hasznos imának némi segédeszközei és könnyű módjai | 311 |
| Be kell elégednünk az imával, amint eddig megmagyaráztatott s nem szabad panaszkodnunk, ha amahhoz, mely emelkedettebb, nem juthatunk | 318 |
| Az imádságban való szórakozottság okairól és azoknak orvosságáról | 321 |
| Egyéb módok az imádság ajtatos elvégzésére | 324 |
| Miképen vigasztalódjanak azok, kiket a szórakozás háborgat | 329 |
| Az álmosság kisérletéről. Honnét származik és mi az ellenszere? | 331 |
| Mily hasznos néha renden kivül magunknak hosszabb időt vennünk | 332 |
| Minő gyümölcsöt kelljen a lelki gyakorlásokból gyüjtenünk | 338 |
| Némely tanítások, melyek arra szolgáljanak, hogy a gyakorlatokból nagyobb gyümölcsöt nyerjünk | 341 |
| A lelki olvasmányról s annak hasznairól. Némely utasítás, hogy jól és hasznosan lehessen olvasni | 344 |
| Hatodik értekezés | |
| Az Isten jelenlétében való gyakorlás jelességéről és azon javakról, melyek ezen gyakorlásban foglaltatnak | 355 |
| Miben áll az Isten jelenlétében való gyakorlás? | 359 |
| Az akaratnak cselekvényéről, melyben e gyakorlás legfőképen áll és miént kell eljárni benne? | 362 |
| Ezen eljárás, gyakorlati oldaláról még inkább megmagyaráztatván, az Isten jelenlétében való járásnak igen tökéletes modora ajánltatik | 365 |
| Megmondatik, hogy az Isten jelenlétében való járás miben különbözik egyéb gyakorlásoktól és mennyivel jelesebb ezeknél? | 367 |
| Hetedik értekezés | |
| Mily fontos dolog a lelkiismeret vizsgálata | 373 |
| Miről kell a lelkiismereti vizsgálatban vizsgálódni? | 376 |
| Fontos szabályok arra nézve, hogy azon dolgot, mely a részletes lelkiismeret vizsgálásának tárgya leszen, jól megválaszszuk | 379 |
| Hogy a részletes lelkiismereti vizsgálatnál egyetlen egy dolognál kell megállapodni | 381 |
| Miként lehet a részletes lelkiismereti vizsgálatot az erénynek egyes részei és fokai szerint tartani s ezeket hogyan kell szétosztani? | 383 |
| A vizsgálatnak tárgyát nem egykönnyen kell megváltoztatni és mennyi ideig kell egy és ugyanazon tárgynál megállapodni? | 390 |
| Miképen kell a részletes vizsgálatot végezni? | 395 |
| Vizsgálat közben különösen a bánat és erős fogadás fölindításánál meg kell állapodni | 396 |
| Igen hasznos a lelkiismeret vizsgálásához némely penitencziát kapcsolni | 399 |
| A lelkiismeretnek általános vizsgálatáról | 402 |
| A lelkiismereti vizsgálás oly segédeszköz, mely a többi erényeszközöket és lelki tanulságokat is sikeresekké teszi és ha az fonákul végeztetik, azt okozza, hogy nincsen előhaladás | 407 |
| Nyolczadik értekezés | |
| Ezen értekezésnek két főelve | 413 |
| A második elvnek további magyarázata | 417 |
| Ezen egyenlőségben rejlő nagy jókról és előnyökről | 420 |
| Az Isten akaratával való tökéletes egyesülésünk földi boldogság | 424 |
| További magyarázat arról, hogy egyedül Istenben lelhetni valódi örömünket és valódi vigaszunkat és hogy Istenen kívül, legyen az bármi dolog, igazi megelégedést nem találhatunk benne | 427 |
| Más oldalról is bebizonyíttatik, hogy az Isten akaratával való egyetértés a valódi örömre juttató eszköz | 432 |
| Az isteni akarattal való egyeségben rejlő egyéb jókról és előnyökről | 436 |
| Néhány példával bebizonyíttatik, hogy Isten előtt kedves, ha szent akaratával egyesülünk és hogy ezen egyesülésben nagy tökéletesség rejlik | 439 |
| Némely dolgokról, melyek az Isten akaratával való egyesülésnek gyakorlását megkönnyítik és édessé teszik | 441 |
| Az Istennek édesatyai és irántunk való kitünő gondviseléséről s azon fiúi bizalomról, melylyel magunkat rá kell hagynunk | 445 |
| A szentirásból szedett némely idézetek és példák, melyek arra szolgáljanak, hogy minket Istenünk irányában ezen hívő és fiúi bizalomban megtartsanak | 450 |
| Mily nagy haszonnal jár és mekkora tökéletesség az, ha Isten akaratával való egyesülésnek gyakorlatára fordíttatik az imádság. Nem különbön mennyire kell részletekbe bocsátkoznunk, míg amaz egyesülésnek harmadik fokára följuthatunk | 457 |
| Az egyekedvűségről és Isten akaratával való egyeségről, melylyel szerzetesnek birnia kell, miszerint a világnak azon tájára utazzék s ott lakjék, ahová őt az engedelmesség küldi | 462 |
| Az egykedvűségről és Isten akaratával való egyesülésről, melyre a szerzetes minden hivatala és helyzete tekintetéből, amint elüljárója megbizza, köteleztetik | 467 |
| Az Isten akaratával való egyesülésről, tekintve a természeti adományokat és talentomot | 473 |
| Az isteni akarattal egyeztünk kell még a betegségekben is | 478 |
| Ne bizzunk se a gyógyászokban, s a gyógyszerekben, hanem Istenben, és ne csak mint betegek, hanem minden közönségesen előforduló dologban az ő szent akaratával egyezők legyünk | 482 |
| A föntibbinek példák általi bebizonyítása | 486 |
| Az Isten akaratával való egyesülésről mind életünkben mind halálunkban | 490 |
| Némely ürügyek és indokok, melyek miatt szabadon és szent módon a halált kivánhatni | 493 |
| Néhány példával a föntebbiek bebizonyíttatnak | 500 |
| Mily egyetértőknek kell lennünk Isten akaratával a ránk bocstott közös nyomorban és bajokban | 504 |
| Hathatós eszköz mind a különleges, mind az átalános bajoknak, melyek istentől küldetnek, nyugodt kedélylyel való elviselésére az: ha saját bűnös voltunkat megismerjük s érezzük | 507 |
| Az isteni akarattal való egyesülésről, az imaközben tapasztalt szárazságról, vigasztalatlanságról; továbbá megmondatik, mit kelljen a szárazság és viagsztalatlanság neve alatt értenünk | 512 |
| Azoknak, kik az imaközben tapasztalt gykori szárazságró és vigasztalatlanságról panaszkodnak válasz adatik | 516 |
| Hogyan lehessen a szárazságot és vigasztalatlanságot jó imádsággá változtatni | 520 |
| Az imaközben tapasztalt szárazság és vigasztalatlanságban minő más okokkal vigasztalódhatunk és egyesülhetünk Isten akaratával? | 522 |
| Veszélyesen csalódik az, aki abban hagyja az imádságot, mivel benne szárazságot érez | 525 |
| A föntebbiek példákkal bebizonyíttatnak | 527 |
| A természet fölötti többi erények és adományok elosztásánál miképen kell Isten akaratával egyeznünk? | 530 |
| Az Isten akaratával való egyesülésről, tekintve az örök dicsőség boldogságát | 534 |
| Az Istennel való egyesülésről s az iránta viseltető szeretetről és miként kelljen ezt gyakorolnunk? | 537 |
| Mennyire ajánlja és szivünkre köti e gyakorlást a szentirás | 541 |
| Miként lehet e gyakorlatot még szélesbiteni? | 543 |
| II. kötet | |
| A tisztelendő szerzőnek előszava | 3 |
| A második résznek első értekezése. Az önsanyargatásról | |
| Az imával egybe kell kapcsolni az önmegtagadást és kell hogy ezek egymást gyámolítsák | 7 |
| Mibel áll az önsanyargatás és mily szükséges? | 14 |
| Isten nem adhat emberre nagyobb büntetést, mint ha őt át-átadja saját rossz vágyainak és kivánatainak; engedvén, hogy azokat kövesse | 19 |
| Az önmagunk iránt való szent gyűlöletről s az ebből származő önsanyargatási és bünbánó szellemről | 21 |
| Az önsanyargatásban áll minden előhaladásunk és tükéletességük | 23 |
| Mindenekelőtt szükséges az önsanyargatás a szerzeteseknek és főleg azoknak, kiknek felebarátjaik lelki üdvéről gondoskodniok kell | 26 |
| Az önsanyargatás és penitenczia kétféle neméről s hogy a Jézus társasága mimódon kezeli azokat | 29 |
| Az önsanyargatás nem gyülölet, hanem valódi szeretet és pedig nem csupán a lélek, hanem a test irányában is | 38 |
| Aki önmagát sanyargatni nem igyekszik, az nem a szellemi, de még az okos élést sem szereti | 40 |
| Fáradságosabb munka, ha mellőzzük az önsanyargatást, mintsem ha gyakoroljuk azt | 43 |
| Az önsanyargatás kezdetéről és miképen kell gyakorolni? | 47 |
| Miképen lehet az önsanyargatást munkásan végezni? | 50 |
| Miként kelljen magunkat a megengedett, sőt szükséges dolgokban is sanyargatnunk? | 53 |
| Főképen azon vétkeket és szenvedélyeket kell öldökölnünk, melyek föltünőbbek és nagyobb bünesetekre alkalmul szolgálnak | 58 |
| Hogy az önöldöklést aprólékos dolgokban sem szabad elhanyagolnunk s hogy ez hasznos és kedves Isten előtt | 60 |
| Mily sok bajt és kárt von maga után a csekély dolgokban való önöldöklésnek elmulasztása? | 64 |
| Az öldöklésre nézve három fontos tantárgy fog előadatni | 66 |
| Bár mily nagyon előhaladott legyen valaki az erényben, mégis az önöldöklést folytatni kell | 72 |
| Két eszköz ajánltatik, melyek az önsanyargatást könynyűvé és ízletessé teszik | 75 |
| Más eszköznek kijelölése, mely által az önöldöklés könynyű és kellemes lesz | 79 |
| Néhány példával az imént mondottakat megbizonyítjuk | 83 |
| Édes Üdvözitőnknek Jézus Krisztusnak példája a negyedik segédeszköz, mely által az önöldöklésnek gyakorlata még inkább könynyíttetik, kellemessé is tétetik | 85 |
| Az önöldöklésnek három foka | 88 |
| Második értekezés. A szerénységről és hallgatagságról | |
| Menynyire szükséges a szerénység, hogy felebarátunk épülésére és hasznos szolgálatára lehessünk? | 95 |
| Menynyire szükséges a szerénység a mi saját előmenetelünkre | 99 |
| Némelyeknek csalódásáról, kik efféle külsőségeket kevésbe vevén, azt mondják: nem ebben áll a tökéletesség | 101 |
| A hallgatagságról s ennek nagy jóságáról és hasznairól | 104 |
| A hallgatagság jeles eszköz arra, hogy jól imádkozzunk | 107 |
| A hallgatagság a jóban való haladásra és a tökéletesség elnyerésére | 110 |
| Annak élete, aki kedveli a szerénységet, hallgatagságot és magányt, nem szomorú, sem bús, hanem igen is derült | 113 |
| A beszédnél megfigyelni váló körülményekről | 115 |
| A rágalmazás végkéről | 122 |
| Nem szabad meghallgatni a rágalmazást | 126 |
| Mindennemű hazugságtól tartózkodnunk kell | 130 |
| Tartózkodnunk kell tréfás és nevettető szavaktól és bohózatoktól | 133 |
| Hogy beszédünk istenes legyen s némely erre szolgáló eszközökről | 137 |
| Másik jeles ok mely miatt igen hasznos, ha felebarátunkkal Istenről beszélünk s társalgunk | 141 |
| Harmadik értekezés. Az alázatosságról | |
| Az alázatosság jelességéről s mily igen szükséges az nekünk | 147 |
| A többi erénynek alapja az alázatosság | 150 |
| További magyarázat, hogy az alázatosság alapja minden erénynek, melyeknek főbbjei felsoroltatnak | 152 |
| Mely azt bizonyítja, hogy az alázatosság kiválóan azoknak szükséges, kik állapotuknál fogva arra vállakoztak, hogy felebarátjaik lelki üdvére közreműködjenek | 157 |
| Az alázatosságnak első fokáról, mely abban áll, hogy önmagunkat kevésre becsüljük, alázatosan vélekedvén önmagunkról | 157 |
| Az önismeretről mint az alázatosság gyökeréről, mely fő és szükséges eszköz annak megszerzésére | 160 |
| Saját büneink megfontolásáról mint legkitünőbb eszközről, mely az önismeretre és alázatosságra segít | 172 |
| Miképen kell az önismeretet gyakorolnunk, nehogy elcsüggedvén, Istenből kivessük bizalmunkat | 176 |
| Az önismereti gyakorlásban foglaltatott hasznokról és jókról | 179 |
| Nem csüggeszt az önismeret, sőt ellenkezőleg inkább bátorít és erősít | 183 |
| EGyéb nagy jókról és hasznokról, melyek az önismeretben rejlenek | 185 |
| Mily hasznos légyen, ha magunkat az önismeretben gyakoroljuk | 187 |
| Az alázatosság második fokáról: miben áll? | 192 |
| Néhány fokról és középfokról, melyeken az alázatosság második fokának tökéletességére föl kell hágnunk | 195 |
| A negyedik fokról vagyis lépésről, azaz: a megvettetsét s kevésre becsülést óhajtani s annak örülni kell | 200 |
| Az alázatosságnak s a többi erényeknek tökéletessége abban áll, hogy örömest és szívesen gyakoroljuk, mert az erényekben való állhatatosságot elősegíti | 204 |
| Bővebb magyarázata a tökéletességnek, melyhez az alázatosság e második fokán fölemelekednünk kell | 207 |
| Némely segédeszközökről, hogy az alázatosság második fokát elérhessük, különösen Krisztus Urunk szet példájáról | 210 |
| Némely emberi érvekről és megfontolásokról, melyek az alázatosságba bele erősítik az emberi lelket | 214 |
| Egyéb emberi érvekről, melyek arra segítenek, hogy alázatosak legyünk | 216 |
| Az emberek becsülését és tiszteletét biztosan megszerezhetjük, ha erényesek és alázatosak igyekszünk lenni | 220 |
| Az alázatosság azon segédeszköz, melylyel belső békét szerezhetni s ezt nem is bírhatjuk, ha alázatosak nem vagyunk | 224 |
| Más hathatós eszköz az alázatosság megszerzésére, tudniillik: annak gyakorlása | 228 |
| Ami mondatott, néhány példával bizonyíttatik | 233 |
| Az alázatosságnak gyakorlásáról, amint az Rendünkben szokásos | 239 |
| Ne szóljunk olyant, ami dicésretünkre vállhatnék | 242 |
| Hogyan kelljem imaközben az alázatosság e második fokán magunkat gyakorolnunk | 245 |
| Miképen kelljen megvizsgálnunk a lelkiismeretet az alázatosságra nézve? | 248 |
| Hogy lehet az alázatosságot az emberek becsülésével megegyeztetni? | 254 |
| Az alázatosság harmadik fokáról | 262 |
| Megmagyaráztatik, hogy mibel áll az alázatosságnak ezen foka | 267 |
| Az előbbinek megmagyarázata folytattatik | 270 |
| Az alázatosság harmadik fokának bővebb értelmezése, mely szerint a valódi alázatos önmagát a legcsekélyebbnek tartja | 272 |
| Miképen tarthatták magukat a jámborok és szentek igazán a legcsekélyebbeknek s miképen nevezhetik magukat a világ legnagyobb bűnöseinek | 277 |
| Az alázatosságnak ezen harmadik foka segédeszköz a kisértetek legyőzésére s minden erény tökéletességének elnyerésére | 282 |
| Az alázatosság nem ellenkezik a nagylelkűséggel, hanem inkább alapja és okozója annak | 285 |
| Egyéb hasznokról és nagy előnyökről, melyek az alázatosság ezen harmadik fokában rejlenek | 290 |
| Istennek különös kegyeiről, melyekkel az alázatosakat megajándékozza és miért magasztalja föl annyira őket | 294 |
| Menynyire hasznos nekünk, hogy az alázatossághoz meneküljünk, miszerint azt, ami erényben és tökéletességben hiányzik, helyre pótoljuk, nehogy Isten alázzon és fenyítsen bennünket | 298 |
| Néhány példa bizonyítja, ami föntebb mondatik | 304 |
| Negyedik értekezés. A kísértésekről | |
| Hogy az életben mindig vannak kisértések | 309 |
| Miként kisértetnek meg némelyek megtérésök kezdetén, mások pedig utóbb? | 312 |
| Mért akar megkisértetni bennünket az Ur és mi haszna van ennek? | 316 |
| Más hasznokról és előnyökről, melyeket a kísértetést terem | 318 |
| A kisértetések sokat használunk arra nézve, hogy megismerjük s megalázzuk magunkat s annál inkább Istenhez kiáltsunk | 322 |
| Hogy az igazak a kisértetés által több próbára tétetnek és tisztíttatnak s az erény bennök mélyebb gyökeret ver | 324 |
| A kisértések szolgalmassá és buzgóvá teszik az embert | 330 |
| Hogy a szentek és Istennek szolgái a kisértések fölöt nem szomorkodának, hanem inkább örültek az azokban rájok háramló haszon miatt | 332 |
| Hogy a kisertésekben az ember sokat okul mind magára mind másokra nézve | 333 |
| Kezdődik az értekezés a kisértések elleni szerekről: elsőben is, hogy bátor szívvel, erős lélekkel birjunk és ébren legyünk | 335 |
| Mily kevés az, amit a gonosz ellenség ellenünk tehet | 338 |
| Hogy ennek tudata: "Isten vigyáz ránk" erősít és bátorít a kisértés idején | 340 |
| Van még jó más okunk, kettő is arra, hogy bátran és bizalommal küzdjünk a kisértetek ellen | 342 |
| Az Isten senkit erején fölül nem kisért s nem szabad csüggednünk, habár növekszik vagy soká tart is a kisértés | 343 |
| Jó eszköz a kisértések legyőzésére az, ha önmagunk iránt bizalmatlankodunk és teljes bizalmunkat Istenbe helyezzük; miért is Isten azoknak, kik benne bíznak, segítségökre siet | 347 |
| Az ima mint a kisértések elleni eszköz. Némely, a kisértések idejéhez illő, röpimák | 349 |
| Más két segédeszköz a kisértések ellen | 351 |
| Két más jeles eszközről, tudniillik: hogy mindjárt kezdetben kell ellenállani és soha sem kell henyélni | 352 |
| A jónak szine alatt érkező kisértésekről és arról, hogy mindennemü kisértések ellen igen hatalmas szer, azokat tisztán fölismerni s olyanoknak nézni | 355 |
| Mit kelljen tennünk, mikor gonosz és rút gondolatok kisértenek? s mik ezeknek gyógyszerei? | 358 |
| Hogy különféle kisértésekben az ellenállási modorra nézve különféleképen kell magunkat viselnünk | 363 |
| Néhány fontos észrevétel és intés a kisértés idején | 365 |
| Ötördik értekezés. A rokonok iránt való rendetlen szeretetről | |
| A szerzetesre nézve mily nagy fontosságú dolog az, hogy a rokonok látogatásait és a szülőhelyére való utazásokat mellőzze | 373 |
| Hogy a szerzetes a rokonok látogatását és az azokkal való levelezést, amenynyire lehet, kerülje | 379 |
| A szerzetesnek akkor is mellőznie kell a rokonokkal való társalgást és szülőföldjének látogatását, habár azon ürügy alatt tenné is, hogy a szent evangéliumot hirdetendi | 381 |
| A szerzetesnek különösen ovakodnia kell attól, hogy a rokonok ügyeivel foglalkozzék | 383 |
| Ami mondatott, példával bizonyíttatik | 386 |
| Vannak még más bajok és károk is, melyeket a rokonokhoz való hajlam okoz, és miképen tanít azoknak elkerülésére édes Üdvözitőnk Jézus Krisztus | 388 |
| Hatodik értekezés. A szomorúságról és vidámságról | |
| A szomorúság okozta nagy károkról | 397 |
| Annak némely okai adatnak elő, hogy igen illik hozzánk, miszerint vidáman szolgáljunk Istennek | 400 |
| Hogy a közönséges hibák, melyekbe esünk, nem elégségesek arra, hogy a vidámságtól megfosszanak | 404 |
| A szomorúságnak gyokeréről s okairól és ellenszereiről | 406 |
| Az imádság hathatós eszköz a szomorúság eltávolítására | 409 |
| A szomorúságnak ama közönséges gyökeréről, mely abban áll: hogy nem úgy szolgálunk Istennek, amint kellene, s a jó lelkiismeretből eredő nagy vidámságról | 411 |
| Van jó és hasznos szomorúság | 415 |
| Hetedik értekezés. Azon kegyelemről s azon nagy jóról, melyet Krisztusban birunk; a módról mely szerint az ő kínszenvedéseinek titkairól elmélkedünk s azon haszonról, melyet abból merítenünk kell | |
| A nagy kincsről s nagy javakról, melyekkel Krisztusban birunk | 423 |
| Midőn Jézus Krisztusnak kínszenvedéséről elmélkedünk, az nekünk hasznos, Istennek pedig kedves | 432 |
| Miképen kelljen Üdvözítőnknek Jézus Krisztusnak kínszenvedéséről elmélkednünk és a szánakozásnak minő buzdulását kell belőle kivonnunk | 434 |
| A büneink miatti fájdalomnak és bánatnak buzdulatáról, melyet Krisztus Urunk kínszenvedése fölött való elmélkedésből merítetnünk kell | 438 |
| Az isteni szeretet buzdulatáról | 442 |
| A hála és köszönet buzdulatáról | 444 |
| A csodálkozás és remény buzdulatáról | 447 |
| Krisztus követéséről, melyet az ő titkai fölötti elmélkedésből kell tanulnunk | 452 |
| Néhány példával bizonyítjuk, hogy mennyire kedves Isten előtt, ha Jézus Krisztus kínszenvedéséről elmélkedünk | 455 |
| Nyolczadik értekezés. A szent áldozásról és a szent miseáldozatról | |
| Ama megbecsülhetetlen jótéteményről, melyben az Ur részesített minket s ama nagy szeretetről, melyet irántunk tanusít, szerezvén az oltári-szentséget | 461 |
| Fölemlítetnek azon jelességek és csodálatos dolgok, melyekről szent hitünk mondja, hogy azokat ezen szentség körül hinnünk kell | 466 |
| Kezdődik tárgyalása azon készülődésnek, mely ezen szentségnek jelességéhez és méltóságához kivántatik | 473 |
| A tisztaságról, melylyel nem csak súlyos, hanem bocsánandó bűnöktől és tökéletlenségektől is menteseknek kell lennünk, midőn áldozni akarunk | 476 |
| Másnemű különös tulajdonságról és készületről, melylyel az isteni szentséghez járulnunk kell | 478 |
| A szent áldozáshozi készületre szolgáló igen hasznos elmélkedések és cselekvények | 481 |
| Azokról, miket az áldozás után kell tennünk s milyen legyen hálaadásunk? | 484 |
| A hálaadásnak más neméről | 486 |
| A szent áldozásnak gyümölcseiről | 488 |
| Hogy a gyakori áldozás igen jó szer a kisértések ellen, különösen jó a tisztaság megőrzésére | 490 |
| A szent áldozásnak más gyümölcséről, mely abban áll, hogy minket egyesít Krisztussal s abba átalakít | 492 |
| Másik igen jeles haszonról, melyet az áldozásból merítenünk kell s mely abban áll, hogy magunkat teljesen Isten kezébe adjuk s ajánljuk; meg a készületről és hálaadásról, melyekkel ahoz képest tartozunk | 485 |
| Honnét van az, hogy miután e szentség annyira hathatós, mégis némely sűrűen áldozók azt magukon nem tapasztalják | 500 |
| A szent mise áldozatról | 504 |
| Miképen kell a szent misét hallgatni | 511 |
| Néhány ájtatossági példa a szent misének mindennapi hallgatásáról s elmondásáról és az ahhoz való tiszteletről | 520 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal