1.063.258
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Műemlékvédelem 2003/3.
Kulturális örökségvédelmi folyóirat - XLVII. évfolyam 3. szám
Budapest
| Kiadó: | Kulturális Örökségvédelmi Hivatal |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 79 oldal |
| Sorozatcím: | Műemlékvédelem |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér és színes fotókkal illusztrálva. Angol és német nyelvű összefoglalóval. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet:"A Műemlékvédelem előző számában egy tanulmány és egy beszámoló is foglalkozott a mai magyar műemlékvédelem, elsősorban a műemlékké nyilvánítás korszerű elveivel és gyakorlatával az... Tovább
Előszó
Részlet:"A Műemlékvédelem előző számában egy tanulmány és egy beszámoló is foglalkozott a mai magyar műemlékvédelem, elsősorban a műemlékké nyilvánítás korszerű elveivel és gyakorlatával az épületállomány szemszögéből. A történeti kertekkel foglalkozó tematikus szám élére olyan írás kívánkozik, amely az említett cikkek mondandóját - a történeti kertek témájára koncentrálva - kiegészíti, és az integrált örökségvédelem elveit szem előtt tartva a kert-műemlékvédelem főbb területeinek helyzetéről igyekszik áttekintést adni.
Mi a a történeti kert?
A történeti kert legismertebb definícióját a Firenzei Charta fogalmazta meg 1981-ben: " a történeti kert olyan építészeti és növényi elemekből álló alkotás, amely történeti vagy művészeti szempontból közérdekű. Mint ilyen, műemléknek tekintendő." E frappáns definíció számos kérdést vet fel, amelyeket fel kell tennünk ugyanúgy, ahogy a műemlék fogalma is időről időre tisztázásra, újradefiniálásra (vagy inkább definíciója újraértelmezésre) szorul, s ahogy az értékekről alkotott szakmai és közfelfogás is folyton változik." Vissza
Tartalom
Alföldy Gábor: Történeti kertjeink védelmének aktuális kérdései 153J. Szikra Éva: "Régi-új feladatok" a műemléki tájépítészetben 170
Fatsar Kristóf: A magyarországi kertrégészet története 174
Kiss József: Kastélyparkok, történeti-tájépítészeti helyreállítások részletkérdéseiről 181
J. Szikra Éva: Egy XV. századi palotakert újjászületése (Mátyás király visegrádi kertjei) 186
Örsi Károly: A tatai Esterházy-kastély tájképi kertje 193
Szabadics Anita: A bicskei Batthyány-kastély parkjának története és helyreállítása 197
Herczegné Székely Anita: Népliget 205
Sisa József: Elmélkedés a grottáról, 1820-ból 211
KÜLFÖLD
Peter Goodchild: Történeti kertek és parkok értékelése - az angol elmélet 213
Hajós Géza: Schlosshof - egy nagyszerű barokk kert rekonstrukciója elé 218
PORTRÉ
Harangi Anna: "Volt idő, amikor a kertművészetet a művészetek művészeteként tartották számon." Interjú dr. Örsi Károly táj- és kertépítészmérnökkel 222
KÖNYVEK
Lángi József - Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések 1. (Várallyay Réka) 227
Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Kubinszky Mihály) 229
HOZZÁSZÓLÁSOK
Sedlmayr János: Hozzászólás dr. Császár László "A csigalépcsőkről" c. cikkéhez 230
Ágostházi László: A pápai Esterházy-kastélyról 230
Tettemanti Sarolta: A váci püspöki székhely kora Árpád-kori székesegyháza? 231-232
Témakörök
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal