Alföldi mozaik

Előszó

A hazai természetvédelem egyik különlegessége, hogy nemzetközi mércével mérve is legértékesebb területei, amelyek egyedülálló életközösségek hordozói és csak a mi vidékünkre jellemző fajok élőhelyei, szinte kivétel nélkül kultúrterületek. Magukon viselik az itt élt emberek hosszú évszázados tevékenységét, keze nyomát. Külön sajátosság, hogy ez az évszázados tevékenység nem pusztította el a természetet, hanem olyan módon alakította át, hogy az élővilágnak volt ideje és lehetősége alkalmazkodni a körülményekhez. Így egy állandó kölcsönhatásokban formálódó és nagyon jól körülhatárolható világ alakult ki - elsősorban az alföldi vidékeken. A kultúrpuszta a maga növény- és állatvilágával, a vizek, legelők, puszták, ligeterdők mozaikjával és az itt kialakult pásztorkultúrával, évezredes hagyományokat őriz és Európában egyedülálló.
Az utóbbi évtizedek sora (nem egészen fél évszázad) - mint mindenütt földrészünkön - itt is drámai változásokat hozott. Eltekintve a hibás és meggondolatlan, gigantomániás természetátalakító próbálkozásoktól, amelyek rendre kudarcba fulladtak és helyrehozhatatlan károkat okoztak, gyökeres változás következett be az itt élő emberek életmódjában, tevékenységében és - minden valószínűség szerint - a gondolkodásmódjában is. A hagyományos birtokrendszerek felbomlása, az állattenyésztés változása, ami mind a tenyésztett fajtákra, mind pedig a módszerekre kiterjedt, alapjaiban rengette meg az Alföld eddigi világát. A növénytermesztés új irányzatai, az öntözéses gazdálkodás térhódításai elfoglalták a legelők egy részét és megváltoztatták az életformát. Az emberekkel együtt a természet is megsínylette ezeket a változásokat. Mire feleszméltünk és rádöbbentünk arra, mit vesztettünk, az egykori Alföld szinte teljesen elpusztult. Érdemes lenne egyszer megvizsgálni, mit nyertünk ezzel a pusztítással, vagyis kárpótolt-e bennünket az elvesztett világ helyett teremtett új. Hiszen egyre többen kérdőjelezik meg a Tisza-szabályozás, vagy a nagy lecsapolások hasznát. Mindenesetre a természet kincseinek megmentésére tett intézkedések az utolsó pillanatban történtek. A két nagy alföldi nemzeti park - a Hortobágy és a Kiskunság a számos tájvédelmi körzet egyelőre biztonságot jelent, hiszen a legértékesebb területek jogi védelem alatt állnak, jól szervezett, hivatásos természetvédőkkel rendelkező igazgatóságok szavatolják a szakszerű munkát. Mégsem lehetünk nyugodtak? Vissza