Fülszöveg
A Justine a híres regénytetralógia, a szerző szavaival, "a modern szerelem mibenlétté vizsgáló" Alexandriai négyes első, önmagában is megálló darabja. Cselekménye az 1930-as és 40-es években játszódik az ősi egyiptomi városban, Alexandriában, annak emigráns európai és előkelő bennszülött köreiben. Az elbeszélő, a fiatal angol író, Darley együtt él egy betegeskedő bártáncosnővel, Melissával, de Justine-be, a rejtélyes és gyönyörű zsidó nőbe szerelmes, aki viszont egy dúsgazdag kopt bankár, Nessim felesége. Darleyt a lelkifurdalás is, a félelem is gyötri: sajnálja Melissát (akinek, mint utóbb kiderül, viszonya volt Nessimmel), és retteg a nagyvilági magaviseletű, ám dühödten féltékeny Nessimtől. Legfőképp azonban nem érti Justine-t: mi igaz és mi nem a körülötte és róla keringő pletykákból? Tényleg megerőszakolta valamelyik rokona? Tényleg ellopták a gyerekét, aki után Nessim kutat? Mi van Justine nimfomániája mögött? Csak pusztítani és rombolni akar?
A regény mellékfigurái, akik...
Tovább
Fülszöveg
A Justine a híres regénytetralógia, a szerző szavaival, "a modern szerelem mibenlétté vizsgáló" Alexandriai négyes első, önmagában is megálló darabja. Cselekménye az 1930-as és 40-es években játszódik az ősi egyiptomi városban, Alexandriában, annak emigráns európai és előkelő bennszülött köreiben. Az elbeszélő, a fiatal angol író, Darley együtt él egy betegeskedő bártáncosnővel, Melissával, de Justine-be, a rejtélyes és gyönyörű zsidó nőbe szerelmes, aki viszont egy dúsgazdag kopt bankár, Nessim felesége. Darleyt a lelkifurdalás is, a félelem is gyötri: sajnálja Melissát (akinek, mint utóbb kiderül, viszonya volt Nessimmel), és retteg a nagyvilági magaviseletű, ám dühödten féltékeny Nessimtől. Legfőképp azonban nem érti Justine-t: mi igaz és mi nem a körülötte és róla keringő pletykákból? Tényleg megerőszakolta valamelyik rokona? Tényleg ellopták a gyerekét, aki után Nessim kutat? Mi van Justine nimfomániája mögött? Csak pusztítani és rombolni akar?
A regény mellékfigurái, akik majd a további kötetekben kapnak főszerepeket: Balthhazar, a nemi betegségeket kezelő homoszexuális orvos, akit a titkosrendőrség Darleyval figyeltet, Clea, a kedves fiatal festőnő, Justine számtalan szerelmének egyike, Capodistria, a gazdag pornográfiagyűjtő és még sokan mások.
A Balthazar a híres regénytetralógia, a szerző szavaival "a modern szerelem mibenlétét vizsgáló" Alexandriai négyes második, önmagában is megálló darabja. A narrátor-író, Darley rádöbben, hogy ebben az illúzióknak és sejtelmekben oly kedvező légkörű közel-keleti világban majdnem minden és mindenkit félreismert. A jámbor Balthazar kíméletlenül ízekre szedi készülő regényét, és az is kiderül, hogy Nessim és Justine kapcsolata sokkal bonyolultabb annál, amilyennek az olvasó hitte. Titkon zsidó-kopt keresztény puccsot tervelnek, s Nessimet korántsem a féltékenység gyötri, hanem a rettegés, hogy lebukik, míg feleségének a konspiráció valóságos afrodiziákum, s Darleyt merő álcának használja a cselszövényhez.
Felbukkan Nessim anyja, a hajdan szépséges, de himlő csúfította Leila, aki fel nem foghatja, miért pont zsidó nőt választott a fia feleségül, és felbukkan Nessim öccse, a kopt földbirtokos Narouz is, aki nyúlszáját rejtegetve évente egyszer belopózik Alexandriába, hogy megcsodálja az imádott Cleát. A sok egymásnak feszülő szándék és indulat aztán egy karnevál csúcspontjának véres közjátékában robban ki.
A Mountolive a híres regénytetralógia, a szerző szavaival "a modern szerelem mibenlétét vizsgáló" Alexandriai négyes harmadik, önmagában is megálló darabja. Központi alakja ezúttal nem Darley, az író, hanem David Mountolive brit nagykövet, Nessim édesanyjának, Leilának hajdani szeretője, aki most za összeesküvést szövő fiú megmentőjeként lép föl. Nessim másik oltalmazójának, a Balthazar-ban öngyilkosságot elkövető regényírónak, Pursewardennek az előéletére, vak húgához fűződő vérfertőző kapcsolatára ugyanúgy fény derül, mint Melissa közvetett részvételére a tervezett kopt puccsban. Baljóslatú erők folynak bele egzaltált hőseink életének irányításába: Maskelyne, a brit hadügy hírszerzője és Memlik, az egyiptomi belügyminiszter. S amikor Nessim öccsének, a féktelen Narouznak beteljesedik a sorsa, ebben a 30-as évekbeli levantei vadonban senki sem tudhatja, kinek volt nagyobb része benne: a családnak-e vagy a kívülállóknak.
A Clea a híres regénytetralógia, a szerző szavaival "a modern szerelem mibenlétét vizsgáló" Alexandriai négyes negyedik és egyben utolsó, önmagában is megálló darabja. Az eddig stagnáló cselekményidő ezúttal előrehalad: zajlik a második világháború, Alexandriát minden éjjel bombatámadások érik. Az elszegényedett Nessim mentősofőrként dolgozik a kikötőben, Justine pedig most az utált Memlikel szűri össze a levet, hogy acsalád sorsán lendítsen, Leila meghal, Balthazar szörnyű idegösszeomlásból lábadozik, Mountolive reménytelenül beleszeret Lizába, akit azonban csak egyvalami foglalkoztat: megakadályozni, hogy fivéréről, Pursewardenről valaki botrányos életrajzot írhasson.
A középpontban mégis a két fiatal művész, a megújult Darley és az elefántcsonttornyából leereszkedő Clea egymásra találása, nagy szerelme áll, meg a súlyos kérdés: mi várhat rájuk mindazok után, ami történt az előző kötetekben velük, a barátokkal, az életükkel, Alexandriával.
Durrell "négydimenziós táncnak, a relativitás versének" egyik kritikusa pedig igazi prousti mesterműnek nevezte regényfolyamát.
Vissza