The Three Musketeers

Fülszöveg

"Úgy érezte, kölönc a társaság nyakán, és ifjonti jóhiszeműségében eszébe sem jutott, hogy egy teljes hónapig egymaga élelmezte mindannyiukat. Mély gondba merült hát, s a gond serény munkára sarkallta elméjét. Arra a meggondolásra jutott, hogy szövetségüknek, mely négy fiatal, bátor, vállalkozó szellemű és tettre kész fiatalembert tömörít, nem lehet egyetlen célja, hogy végkimerülésig tartó sétákban koptassák a kövezetet, vívóleckékkel és többé-kevésbé szellemes heccelődéssel lopják az időt.
Négy ilyen ember, akiknek egymás iránti ragaszkodása nem csupán életre-halálra, hanem erszényre szóló is volt, akik jóban-rosszban támogatták egymást, soha meg nem hátráltak, s akár együtt, akár külön-külön mindig elérték közösen kitűzött céljukat; négy acélos kar, mely ha kell a négy égtáj felé, ha kell egyetlen pont felé suhint, valóban és feltétlenül arra volt hivatva, hogy bármily tilalmas vagy távoli cél felé utat vágjon magának, akár nyíltan, akár titokban, akár csellel, akár erővel, akár a föld alatt, akár lövészárokban verekedve. D'Artagnan csupán azon csodálkozott, hogy mindez meg sem fordult cimborái fejében.
Bezzeg megfordult az övében, mégpedig ugyancsak komolyan, egyre azon morfondírozott, milyen irányt kellene szabni ennek az egységes, de négyszeres hatóerőnek, és percig sem kételkedett, hogy a világot is kiforgatnák sarkából, mint Arkhimédész az emelőjével, melyen oly sokat töprengett." Vissza