Előszó
A VILÁGBAJNOKSÁG ELŐZMÉNYEI
írta: BOTVINNIK M.
A verseny előtti „diplomácia"
A Carlton-szálló mintegy tízpercnyi járásra van, Flohr erőteljesen lépeget mellettem; arckifejezése nyugodt, sőt,...
Tovább
Előszó
A VILÁGBAJNOKSÁG ELŐZMÉNYEI
írta: BOTVINNIK M.
A verseny előtti „diplomácia"
A Carlton-szálló mintegy tízpercnyi járásra van, Flohr erőteljesen lépeget mellettem; arckifejezése nyugodt, sőt, bizonyos megelégedettséget tükröz vissza. Ez megnyugtat engem: a választás helyes volt. Szükséges volt, hogy kísérőmben legyen néhány fontos tulajdonság: élveznie kellett a sakkvilág megbecsülését, tőle magától elvárandó volt feltétlen megbízhatóság és lojalitás a szovjet köztársasággal szemben és végül, hogy ne legyen fecsegő. Mindezen követelményeknek Flohr megfelelt - ilyen tanú jelenlétében lehetséges volt beszélgetni Aljechinnel.
Igaz, hogy volt egy körülmény, amely engem megzavarhatott volna: ugyanabban az évbon, 1938-ban, maga Flohr folytatott megbeszéléseket Aljechinnel páros mérkőzésről, de akkor Flohr hazája - Csehszlovákia - olyan nehéz helyzetben volt hogy a kilátások erre a páros mérkőzésre nullára csökkentek.
Bármilyen más sakkozó részéről hasonló helyzetben aligha lehetett volna számítani jóindulatú állásfoglalásra, de én helyesen tételeztem fej, hogy Flohr felül fog emelkedni a kicsinyese egoizmuson. így is történt: megértette helyzetem nehéz voltát is azonnal beleegyezett, hogy elkísér engem.
Tulajdonképen, mihelyt elég erősnek éreztem magam, hogy felvegyem a harcot a világbajnoki címért, a kérdést a szovjet sakkszervezet elé kellett volna terjesztenem megítélés végett. De vájjon beleegyezik-e Aljechin páros mérkőzésbe egy szovjet nagymesterrel? Az ő előzetes, nem hivatalos beleegyezésének nagy jelentősége lett volna.
Az amsterdami verseny zárónapján 1938. évben közöltem a világbajnokkal, hogy szeretnék vele bizalmas megbeszélést folytatni. Aljechin azonnal megértette, hogy miről van szó és a találkozóra kijelölte a következő napot, délután 4 órára a Carlitoa-szállóban. Bár a meghívás nagyon komoly és hivatalos formában történt, mégis úgy tünt fel nekem, hogy a világbajnok szemében megelégedettség villant fel. Ez reménnyel töltött el engem, de fiatalságom miatt nem értettem meg azonnal, hogy Aljechin azért igyekszik páros mérkőzést vívni épen szovjet nagymesterrel, mert az ő szempontjából ez a legkényelmesebb út a hazájába való visszatérésre...
Vissza