Kant élete, fejlődése és philosophiája I. (töredék)

Szerző

Alexander Bernát

Róla szól

Immanuel Kant

Kant

Budapest

'Alexander Bernát: Kant élete, fejlődése és philosophiája I. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1881
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	459 oldal
Sorozatcím:	A Magyar Tudományos Akademia Könyvkiadó-Vállalata
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Töredék kötet. Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája. Kant Immanuel arczképével illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Művemnek ezen első részében Kant életét, philosophiai fejlődését s ezen fejlődés első érett gyümölcsét: philosophiájának ismerettani alapját tárgyalom. A mű második kötetében Kant philosophiájának... Tovább

Tartalom

Előszó
A XVIII. század szellemi mozgalmairól
A mű feladata
E feladat nehézségei
A rendszer formája s tartalma
E kettő különválasztása
Történeti elemzés	3
I.
A XVIII. század történetírása
Az újkor egyes szakaszai
A XVI. század gondolatalkotó
A XVIII. század gondolatkifejtő
Amit természetesnek tartunk a történetben
Philosophia és történetírás	10
II.
A korszakok jellemzó vonásai
Az ellenzéki szellem az újkorban
A középkori szellem minősége és ereje
Descartes könyve a módszerről
Az újkor szellemi magatartása
Az ellenzéki szellem a XVIII. században
Kant mint az ellenzéki szellem befejezője	17
III.
Az újkori szellemi mozgalomnak elméleti volta, tettre irányuló törekvéseinek lassú fejlődése
Az írók magatartása
E magatartás okai
A német reactio
Az angol szellem fejlődése
Newton jelentősége
Locke történeti helyzete
Locke philosophiai hatása
Locke hatása a franczia s német műveltségre
Locke gyakorlati philosophiája
Montesquieu a Bousseau
Az átalakulás tüneményei
Anglia a XVIII. században
A franczia encyclopaedia s a forradalom
A német pietismus
Wolff rationalismusa
A népszerű philosophia
Nagy Frigyes, Lessing s Kant	26
IV.
A XVIII. század rationalismusa s történetellenes szelleme
E két tulajdonság kapcsolata
A különböző rationalistikus irányok közös sajátsága
Honnét származik?
A mathematikai módszer jelentősége az új-korban
A mathematikai tudás két fontos tulajdonsága
Descartes, Hobbes, Spinozza, Wolff, mint a mathematikai módszer philosophusai
A mathematikai módszer s a fejlődés folyama
A szellemi élet megértésére irányuló új fejlődés
Kant	48
Kant élete
Az újkor philosophusainak élete
Kant belső fejlődésének képe
Külső élete
Kant erkölcsi nagysága	65
I.
Königsberg városa
Kantnak útleírások, idegen népek s földek ismerete iránti érdeklődése
Apja, családja
A szülői ház szelleme
A pietismus erkölcsnemesítő hatása
Kant anyja
A pietismus s a Wolff-féle philosophiaKönigsbergen
Schultz Albert Ferencz
A Collegium Fridericianum
Kantnak itt töltött évei
Kant, Cunde s Ruhnken	68
II.
Kant az egyetemen
Knutzen Márton, philosophiai tanára
Knutzen philosophiai helyzete
Knutzen pietismusa
A XVIII. század természettudományi divata
Knutzer természettudományi művei
Az egyetem többi tanárai
Kant mint theologus
Nevelői évei
Milyen nevelő volt
Kant akkori elmebeli állapota, amint első művének bevezetésében nyilatkozik
Szellemének általános formája
A königsbergi deák- s polgári élet
Kant az előkelők körében	81
III.
Kant mint egyetemi magántanár
Első elkőadása
Előadásának módja
Herder, Kant hallgatója
Előadásbeli szokásai
Az előadások alapját képező tankönyvek
Az előadások köre, a physikai földrajz s az anthropológia
Kant anyagi körülményei
Miért maradt oly soká magántanárnak?
Kant s Lessing
Kant élete virágzásának kora 1760-1770
Rendes tanárrá való kineveztetése	96
IV.
Visszatekintés, Kant eddigi életének négy főszakasza: ifjúsága, egyetemi, nevelői s magántanári évei
A tiszta ész bírálatának története
Lamberthez, Herzhez intézett levelei
Irodalmi tevékenysége
A tiszta és határán belüli vallás s a berlini reactió
Hivatalai
Jövedelme
Az elismerés
Kant philosophiája a német egyetemeken s az életben
Herbert Mária levele	111
V.
Kant baráti köre
Hamann "az éjszakai mágus"
Szellemi sajátságai
Goethe ítélete
Kanttal való érintkezése
Kraus
Green
Kant jótékonysága, finom, gyöngéd érzete
Nőkhöz való viszonya
Külső s belső nyugalom utáni vágya
Életmódja
Hypochondriája
Utolsó évei
Emlékczédulái
Lampe szolgája
Végelgyöngülése
Halála
A königsbergi Kant-társaság	130
Források	154
Kant természettudományi kutatásai
Kant természettudományi műveinek általános jellemzése
Kant és Descartes
Kant természettudományi műveinek sorsa	161
I.
Az eleven erők mértékéről szóló első műve
A kérdés története
D'Alembert miképen dönti el a kérdést
Kant metaphysikai meghatározása
Az elevenedés fogalma
Források	167
II.
A világegyetem keletkezésének elmélete
A mű prilosophiai jelleme
A görög kosmogonia
Descartes kísérlete
Newton elmélete
Kant elméletének alapgondolatja
A világegyetem keletkezésének története
Laplace elmélete
Ezen elméletek hypothetikus volta
Herschel fölfedezései
A teremtés végtelensége
A csillagok lakói
A lélek halhatatlansága
Mechanismus és isten
A szerves lények keletkezése
Források	175
III.
A föld tengely körüli forgásának változásai
Julius Robert Mayer elmélete
A tűzről szóló értekezés
A lisaboni földrengés
A szelek elmélete
A hold súlypontjának helye
A termszettudományi vizsgálatok hatása Kant fejlődésére	188
Kant philosophiai fejlődése
Gondolatok fejlődéséről általában
Nem tudatosan történik
Néhány philosophus fejlődéséről
Kant fejlődése
Föladatunk	197
I.
Az újkori philosophia főmozzanatai
Metaphysikai és ismerettani philosophia
Descartes metaphysikája és ismerettana
Az occasionalismus
Spinoza, a metaphysikai philosophia legkövetkezetesebb képviselője
Leibnitz álláspontja
Rendszerének áttekintése
Ismerettanának eklektikus jellege
Az ellenmondás és okság tétele
Wolf, Crusius, Locke
A német philosophia a XVIII. század hatvanas éveiben	203
II.
Kant első philosophiai művei
Mind a három egyetemi dolgozat
"A metaphyísikai ismeret alapelveinek új magyarázata"
E mű ismerettani induló pontja
Az azonosság s ellenmondás elve
Crusius
Az ok fogalmának metaphyísikai oldala
A metaphyísikai érdek a mű ellenmondásait magyarázza
Isten létének bizonyítása a lehetség fogalmának alapján
E fogalom szerepe a rationalitikus philosophiában
A szabad akarat problémája
Két új metaphysikai elv
A "monadologia"
Az optimismus fogalma	230
III.
Kant fejlődésének második korszaka
MI idézte elő a fordulatot?
Az angol gondolkodás eredményei miképen hatnak elméjére
Az öt ide tartozó mű
A pályamű
A mathematikai módszer nem a philosophia módszere
Isten bizonyítása
A lét fogalmának földerítése
Az "egyetlen bizonyító ok" mivolta
A tagadó mennyiségek fogalma
A logikai és realis ellentét
Az okság elve
Hume gondolatmenete
A syllogismus
Az ismeret subjectiv okainak vizsgálata	247
IV.
A szellemlátó álmai
A mű formája
Kant kora és a spiritismus
Swedenborg csudatettei
Kant levele Knobloch k. a.-hoz
Kant kutatásai
A mű igazi czélja
A gondolatmenet
A szellem fogalma
Szellem és tér
Anyagi világ
Szellemi világ
A szellemlátás elmélete
Swedenborg és Kant metaphysikája
Az ész és az érzékiség álmai
A metaphysika igazi czélja
A metaphysika és az erkölcs
Összefoglalás	275
Az érzékiség új elmélete
A metaphysika mint az emberi ész határainak tudománya
A kritikai módszer
A kritika positiv alapjának tudatossá tétele	293
I.
Az értelem s az érzékiség
A régi metaphysikai s az új ismerettani fölfogás közötti ellenmondás
A tér problémája
Kant korábbi nézete s Leibnitz fölfogása
Az 1768-diki értekezés a tér természetéről
A térben nemcsak fogalmi különbségek vannak
A tér nem függ az anyag mivoltától, hanem megfordítva, az anyag elrendezése függ a tér természetétől	296
II.
"Az érzéki s értelmi világ formájáról s elveiról" 1770-ben
Az értelem és érzékiség közötti foki s faji különbség
Az érzékiség meghatározása
Az értelemé
Ez utóbbinak tökéletlensége
Az értelmi fogalmak új megbecsülése
Kant elméletének különböző fölfogásai
A főkérdés: miért hitt Kant megint a metaphysikában?
Az értelem logikai s realis használata
Isten fogalma s az erkölcstan
A régi metaphysikai álmak:Malebranche mysticismusa	301
III.
Az érzékiség új fogalmához mily viszonyban áll a tér (s az idő) régi fogalma?
Kantnak előadása dogmatikus, rendszeres, nem tünteti föl a gondolat subjectiv fejlődését
E subjectiv fejlődésnek a tér fogalmára vonatkozó reconstructiója
A tér az elmének eredeti, subjectiv formája
Miképpen oszlatja el az új fogalom a problema kifejtett nehézségeit	313
IV.
Az érzékiség elméletének rendszeres előadása
Az érzékiség formája s anyaga
A tér nem tapasztalati fogalom
A tér szemlélet
A tér subjectiv valami
Az érzékiség csalódásai
A tér új fogalmának következményei
Az érzékiség törvényei a természet törvényei
Szabad körülírása Kant nézetének	318
V.
Az érzékiség elméletének visszahatása Kant eddigi gondolataira
Az értelemnek most van czélja s rendeltetése
Tünemény s valóság
A metaphysikának s a metaphysika bírálatának egy nevezetes hibája
A metaphysikai módszer főelve
Összefoglalás:
A metaphysika még nem kész, de lehetséges tudomány
Föladata
Edigi hibái
A dissertatio metaphysikai részének hézagos volta
A dissertatio alkalmi mű
Kantnak a rendszeresség iránt való előszeretete	326
Az értelem új elmélete
Az értelem régibb meghatározása problémát rejt magában
A főprobléma
Mikor tűnt fel Kant előtt?	339
I.
Kantnak 1772-ben kelt Herzhez intézett levele
A főprobléma eredeti formája: Min alapszik a képzetnek tárgyra való vonatkozása?
A problémának eddigi deus ex machina által való megoldása
Kant a problémáról azt mondja, hogy megfejtette	343
II.
Valamely gondolatmenet előadásának két módja, a tanító módszere: a magyarázó összefoglalás, a történetíró rendszere: a genetikus eljárás
A constructio
Az érzékiség elmélete mintája az értelem megalkotandó elméletének
Az értelem is forma
De az értelem nevezetes módon különbözik is az értelemtől
Az értelem nem ismeri meg a világot a maga valóságában
Az értelem szükséges tényező a tünemények világának létrehozásában
Angol, német felfogás
A mathematika szerepe Kant gondolkodásában
Kételkedésének határai
A főprobléma új formája	348
III.
A "Tiszta ész bírálatá"-nak szerkezete
A mű czíme
A transscendentalis ismeretek
Transscendentalis és transscendens
A transscendentalis philosophia
A transscendentalis dialektika
Transscendentalis aesthetika és logika
A transscendentalis logika három föladata
E föladatok legfontosabbika a transscendentalis deductio
A deductio két alkatrésze
A határforgalom logika és dialektika közt: A ding an sich fogalma
Áttekintés	363
IV.
Az alapfogalmak meghatározása
Tapasztalati és tiszta ítéletek
A tiszta ítélet ismertető jele
Elemző és összetételes ítéletek
Összetételes tiszta ítéletek
Példák az összetételes tiszta ítéletekre
A metaphysika főproblémája az új műszavak formájában
A problema egyes fajai	375
V.
A tr. aesthetika főpontjainak rövid ismétlése
Az érzetek keletkezése
Mi a tünemény?
A tér s idő aprioritása
A geometriai és időbeli fogalmak deductiója
A psychologiai meghatározás
A deductió következményei
Az empirikus realitás és a tr. idealitás
Az idő idealitása ellen fölmerült ellenvetés
Belsőm is csak tünemény
A tünemény nem egy a látszattal	385
VI.
Az általános logika
Fajai
A tr. logika
Az értelem nem egyéb mint az ítélés tehetsége
Az ítéletek táblája
Hogyan kerül a gondolatmenetbe?
A kategóriáknak az ítéletekből való leszármaztatása
A kategoriák és ítéletek táblája
A kategoriák táblájának hiányai
A kategoriák alapgondolata	393
VII.
A deductió különböző formái
A tárgy fogalmának megváltoztatása
Az egységes kapcsolat fogalma lép helyébe
Honnét származik a kapcsolat?
A tr. apperceptio fogalma
A tr. tárgy fogalma
Hogyan kerül a gondolatmenetbe?
Kant fejlődésének rövid áttekintése
A tünemények világa s maga a világ
Hogyan bizonyítja
Kant magának a világnak létét?
Nem bizonyítja
Ez magyarázza a tr. tárgy szerepét
A deductio félreértése
Az átdolgozás motivuma
A subjectiv deductió
A kapcsolat fogalma
A tr. apperceptio fogalma
A kategóriák leszármaztatásának új módja
A kategoriák használata
E használat határa
Az én léte
Kant Copernikusi tette
Előrepillantás	406

Témakörök

Töredékkötetek > Filozófia
Filozófia > A szerző származása szerint > Német
Filozófia > Témaköre szerint > Filozófiatörténet > Összefoglalók
Filozófia > Témaköre szerint > Életrajz
Életrajz > Filozófusok

Alexander Bernát

Alexander Bernát műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Alexander Bernát könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem