Tengeróceán

Fülszöveg

„A tenger elvarázsol, a tenger megöl, megijeszt, meghat, olykor nevetésre késztet, máskor eltűnik, tónak álcázza magát, vagy vihart támaszt, hajókat nyel el, vagy gazdaggá tesz, de válaszokat nem ad, bölcs, szelíd, hatalmas, kiszámíthatatlan. És főleg: magához szólít. A tenger hív. Majd meglátod, Elisewin. Lényegében nem tesz mást, mint: hív. És soha nem hagyja abba, beléd hatol, rád telepszik, akar téged. Eljátszhatod, hogy meghaltál, nem segít. Továbbra is szólít. Ez a tenger, melyet itt látsz, és az összes többi, melyet nem látsz, de attól még létezik, lesben áll mindig, türelmesen, egy lépéssel az életeden is túl. Fáradhatatlanul hív, mindig hallani fogod."
Különféle lelki, intellektuális vagy művészi problémákkal küzdő férfiak és nők gyűlnek össze a két világ határán, az óceán partján álló kis Almayer fogadóban. Miközben sorra megismerjük élettörténetüket - vagy életük meghatározó epizódját felfedezzük az óceán egy-egy újabb titkát is. „Úgy kell olvasni, mint egy... Tovább

Fülszöveg

„A tenger elvarázsol, a tenger megöl, megijeszt, meghat, olykor nevetésre késztet, máskor eltűnik, tónak álcázza magát, vagy vihart támaszt, hajókat nyel el, vagy gazdaggá tesz, de válaszokat nem ad, bölcs, szelíd, hatalmas, kiszámíthatatlan. És főleg: magához szólít. A tenger hív. Majd meglátod, Elisewin. Lényegében nem tesz mást, mint: hív. És soha nem hagyja abba, beléd hatol, rád telepszik, akar téged. Eljátszhatod, hogy meghaltál, nem segít. Továbbra is szólít. Ez a tenger, melyet itt látsz, és az összes többi, melyet nem látsz, de attól még létezik, lesben áll mindig, türelmesen, egy lépéssel az életeden is túl. Fáradhatatlanul hív, mindig hallani fogod."
Különféle lelki, intellektuális vagy művészi problémákkal küzdő férfiak és nők gyűlnek össze a két világ határán, az óceán partján álló kis Almayer fogadóban. Miközben sorra megismerjük élettörténetüket - vagy életük meghatározó epizódját felfedezzük az óceán egy-egy újabb titkát is. „Úgy kell olvasni, mint egy kalandregényt" - írta Baricco a könyvéről, de hőseinek a mesék és az álmok világát idéző kalandjai csak háttérként szolgálnak a fő történethez. Merthogy a regény „főszereplője" a titokzatos, nagy kékség, amely egyszerre gyógyító erő és halálos veszély, az élet bölcsője és a tudás meg az ihlet forrása. Az óceán valamilyen módon fontos szerepet játszik a regény szereplőinek zátonyra futott életében, és az olvasó az utolsó pillanatig találgathatja, hogy a „tengeróceán" kiket fog megmenteni, és kiket veszejt el. Vissza