Cancer Ward

Fülszöveg

1974 februárjában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének határozata a büntető törvénykönyv 64. paragrafusa alapján - "hazaárulásért" - megfosztotta A. I. Szolzsenyicint szovjet állampolgárságától. Az írót letartóztatták, a lefortovói börtönbe vitték, kihirdették előtte az ítéletet, majd különrepülőgéppel külföldre szállították. Ötvenhat éves volt ekkor. Mögötte volt már a háború, amelyben három éven át ütegparancsnokként harcolt - "hősiesen" -, nyolc év munkatábor, száműzetés, rehabilitálása 1957-ben, az első irodalmi sikerek, az Ivan Gyenyiszovics egy napja, a Matrjona háza, A krecsetovkai állomáson történt és azok az írásai, amelyek már nem jelenhettek meg a Szovjetunióban (és nálunk sem): A pokol tornácán, a Rákosztály, a Tizennégy augusztusa, A GULAG szigetvilág. Mögötte volt a Nobel-díj és az egész világ elismerése. Azóta az egyesült államokbeli Vermontban él, a világtól elzárva dolgozik történelmi regényciklusán. 1974-ben a Szovjet Írószövetség akkori titkára azt mondta róla: "Tanúi voltunk morális összeomlásának, és kétségtelenül tanúi leszünk annak is, hogy neve elkerülhetetlenül és dicstelenül feledésbe vész." 1989-ben a Szovjet Írószövetség hatályon kívül helyezte azt a határozatot, amellyel 1969-ben kizárta a tagjai sorából Szolzsenyicint. Két évtizeden át üldözött és kiátkozott művei most visszatérnek az orosz földre, amelyből vétettek. Vissza