Albrecht Thaer élete és munkássága orvosként és mezőgazdaként

Előszó

Albrecht Dániel Thaer (1752-1828) életrajzát leányának sógora (férjének testvére) Wilhelm Körte írta meg 11 évvel halála után 1839-ben. Jelen fordítás az 1975-ben megjelent reprint kiadás alapján készült, mely számos levelezést, mellékletet is tartalmaz. Fordítás, ill. magyar nyelvű kiadás kapcsán csak a hazai olvasó számára is követhető és tudománytörténeti szempontból érdemi részek hű visszaadására törekedtünk. Így pl. a függelékből csak Thaer különféle akadémiákba, egyesületekbe történt felvétele időrendjét adjuk meg.
A szöveghű fordítást dr. Thamm Frigyesné végezte. A fordítást dr. Sarkadi János és a szerkesztő ellenőrizte. A mai olvasó számára esetenként nehézkesnek tűnő régies mondatfűzésén, a „leg"-eken (gyakori felsőfok) stb. nem változtattunk, meghagyva az eredeti stílus hangulatát. Szem előtt kell tartani, hogy amikor az életrajz írója Körte úr a „jelenről" vagy az „újabb időkről" beszél, viszonyítási alap az írás ideje 1837.
Nem volt célunk a ma használatos mértékegységre való átszámítás, hiszen a szerző kevés számszerű adatot közöl, melyek inkább az összehasonlítást szolgálják. Nem is tudni biztosan, hogy pl. milyen holdról van szó? Az 1600 négyszögöles osztrák hold = 1.69 bajor = 2.25 porosz hold. Amennyiben tehát porosz holdban van (feltehetően) megadva a terület, az 0.26 ha-t képviselhet. A coll vagy hüvelyk 2.6 cm, 12 hüvelyk = 1 láb = 31 cm. A súlymértékek megítélése: 1 centner = 100 font - 56 kg = 1.1 véka = 61.5 liter. Az olvasó vállalkozhat termésbecslésre vagy a szántásmélység megítélésére egyszerű átszámítással.
Thaer nevével az általa kidolgozott humuszelmélet kapcsolódik össze. Szerinte a növények legfontosabb tápláléka a humusz és a víz. A szervetlen anyagoknak/sóknak közvetett hatása van, amennyiben a humusz ill. a talajba került szervesanyagok bomlását gyorsítják. A humuszban gazdag talaj termékeny. A talajtermékenység megőrzése szerves trágyázással és az ugarba vetett olyan növény termesztésbe vonásával oldható meg, mely több szervesanyagot hagy vissza a talajban (herefélék), mint amennyit elvon. Az ugar önmagában nem képes megőrizni vagy növelni a talaj termékenységét.
Az uralkodó háromnyomásos (homokokon kétnyomásos) gazdálkodás helyett vetésforgót és istállózó állattartást ajánlott. Az ugaron főként herét javasolt takarmánytermesztési és trágyázási céllal. A nyomáskényszer, az ugaron való közösségi legeltetési és jószágáthajtási jog (Flurzwang, Hut, Triftrecht), tehát a feudális jogi keretek akadályozták az új eljárások bevezetését, a földtulajdon egyéni szabad használatát. Thaer az elmaradott agrárviszonyok átalakításáért küzdött, tevékenyen is előmozdítva az agrár-reformok megszületését, melyek lényeges részét képezték a polgári átalakulásnak Németországban. Szerinte a racionális mezőgazdaság csak szabad gazdákkal valósulhat meg, kötöttségekkel és robotmunkával (poroszutas fejlődés) semmiképpen. Vissza