Albrecht Dürer grafikák a Dessau-i Állami Galéria gyűjteményéből

Előszó

Albrecht Dürer 1471-1528
Rézmetszetek, fametszetek a Dessau-i Állami Képtár gyűjteményéből

A Dessau-i Állami Képtár Grafikai Gyűjteményének legértékesebb darabjai között találhatók Dürer grafikái. A második világháború előtt a dessaui Képtárban őrizték majd az összes - nyomdai terjesztésre készített - Dürer-grafikát. A háború alatti kitelepítéskor a gyűjtemény komoly károkat szenvedett, s ezt csak az utóbbi években megszerzett 8 Dürer metszet ellensúlyozza, így a dessau-i Dürer-grafikák ma is a Német Demokratikus Köztársaság legjelentősebb ilyen gyűjteményének számítanak. A gyűjtemény a kötheni kastélykönyvtárból származik és 1927-ben kerültek a lapok - két disznóbőrbe kötött kötetben - az akkoriban alapított Anhalt-i Képtárba. A 20-as évek végén a gyűjtemény lapjait, melyek az évszázadok során a nedvességtől, napfénytől és egyéb külső behatásoktól súlyosan károsultak, az akkori drezdai Állami Műgyűjtemény műhelyében restaurálták, konzerválták és szakszerűen tárlókba helyezték. Ma a grafikák oly kitűnő állapotban vannak, hogy szinte az az érzésünk, most kerültek ki frissen Dürer műhelyéből.
A fametszés művészetének kezdetei a 13. évszázad végére, a 14. század elejére nyúlnak vissza Németországban. A technika a képmetszésben gyökerezik. Az Itáliából Németországba került játékkártyák elterjedésekor tudatosult, hogy egy fa nyomómintáról számtalan kártyalap készíthető - s ez nagy lendületet adott a fametsző művészet fejlődésének. Ebben az időben a fametszés - mint a kézirajz sokszorosításának lehetősége - ennek csak a körvonalait adta vissza; a körvonalakon belüli felületeket vagy a papír színében nyomás nélkül hagyták, vagy vízfestékkel, foltszerűen, fény-árnyék hatások visszaadása nélkül kifestették. Később, a 15. évszázad elején a fametszők egyre tökéletesebb, részletesebb nyomódúcok készítésére vállalkoztak. Az akkori idők eszmevilágának megfelelően többnyire bibliai történetekből vett jeleneteket ábrázoltak, melyeket sokszor magyarázó szöveges felirattal is elláttak. A kép és szöveg összekapcsolásából fejlődött ki a könyvnyomtatás Johann Gensfleisch zum Gutenberg műhelyében 1450 körül Mainzban. A rézmetszés művészeti technikája az aranyművesek műhelyeiben alakult ki. Az aranyművesek gravírozó technikáját kapcsolta össze a nyomással, mégpedig az addig ismeretlen mélynyomással. A legrégebbi, általunk ismert rézmetszetek a 15. század második harmadából származnak. A kivitelezés finomságából arra kell következtetnünk, hogy rézmetszetek készítésével már korábbi mesterek is próbálkoztak, akiknek művei sajnos nem maradtak fenn. Martin Schongauer, a kolmari mester a rézmetszés művészetében már magas fejlettségi fokot ért el, de mégis Albrecht Dürer volt az, aki ezt is, mint a fametszést is, a tökéletesség szintjére emelte. Vissza