Agostino

Fülszöveg

Alberto Moravia (1907-1990) az erotikus tematika virtuóza és a lélektani ábrázolás atyamestere, az olasz irodalom és filmművészet emblematikus alakja. Huszonkét évesen adja közre első regényét, A közönyösök-et, amellyel szinte berobban az irodalmi életbe, s amely miatt óhatatlanul összeütközésbe kerül a fasiszta rezsimmel. A fojtogató hazai légkörből külföldre menekül, csak 45 után tér vissza Rómába. Közben sorra írja regényeit, cikkeit, tanulmányait, darabjait, színházat csinál, a kulturális közélet meghatározó személyiségévé válik. 1952-ben megkapja a legrangosabb irodalmi díjat, a Stregá-t. Regényeiből többek közt Vittorio de Sica, Bernardo Bertolucci, Mario Soldati, Jean-Luc Godard közreműködésével rendre filmfeldolgozások készülnek. Korának legnépszerűbb és legbotrányosabb olasz írójaként megadatik neki, hogy a főszereplő öntudatával élje végig a huszadik századot. Az önmagát "a morál esztétájának" nevező Moravia impozáns életművéből most hatkötetes sorozatot bocsát közre a kiadó. A művek sorrendben: Agostino (Kisregények), A római lány, A megalkuvó, Egy asszony meg a lánya, A figyelem, A leselkedő.
Kötetünk Moravia korai kisregényeinek legjavát tartalmazza.
Az álarcosbál tragikomikus szerelmi kaland, egy képzeletbeli diktátor groteszk története a hatalom csalóka mámorában.
Az Agostino egy tizenhárom éves kamasz sokkoló találkozása a felnőttek világával. A fiú nyaralás közben, a tengerparton ébred rá, hogy anyja a férfiak szemében nem elsősorban anyuka, hanem kívánatos nő.
Az engedetlenség-nek ugyancsak kamasz fiú a hőse. Luca undorodva szemléli szülei kicsinyes, képmutató életét. Elutasítja, nem kíván benne részt venni. Egyvalami fékezi meg a mindenre kiterjedő engedetlenségben: a bontakozó érzéki vágy. Jellegzetesen "moraviás" beavatási szertartás.
A hitvesi szerelem lélektanilag is izgalmas kérdést feszeget: mi kell a nőnek? Fényűző élet, alkotómunkába temetkező férj, boldog házasság - vagy a közönséges, durva és alantas, lopott "szerelem"? Vissza