kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Mezőgazda Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 315 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-9239-92-5 |
Előszó | 13 |
A tőgy funkcionális anatómiája és élettana (Sótonyi Péter) | 15 |
A tejmirigy általános anatómiai leírása | 15 |
A tőgy külső megjelenése | 16 |
A tőgy felfüggesztése | 19 |
A tőgy érellátása és beidegzése | 21 |
A tejmirigy szövettana | 25 |
A tejutak rendszere és a tejmedence | 27 |
A tőgybimbó | 28 |
A tejmirigy fejlődése és a fejlődési rendellenességek | 30 |
A tejmirigy végleges kialakulása, mammogenezis | 31 |
A tejmirigy működése és működésének neurohormonális szabályozása | 32 |
A tejelválasztás megindulása, laktogenezis | 32 |
A tejtermelés folyamatos fenntartása, galaktopoezis | 33 |
A tejleadás, ejekció | 35 |
A nyerstej fontosabb fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai, természetes és kóros elváltozásai. A HACCP-rendszer alkalmazása (Merényi Imre) | 37 |
A tej érzékszervileg felismerhető tulajdonságai | 37 |
A tej fontosabb fizikai és kémiai sajátosságai | 39 |
A tej kémhatása | 42 |
A tej biológiai tulajdonságai | 43 |
A tej kolloidkémiai tulajdonságai | 45 |
A tej összetétele | 46 |
A tej fontosabb kémiai alkotórészei | 46 |
A tej egyéb kémiai alkotórészei | 53 |
A tej biológiai alkotórészei | 56 |
A nyerstej természetes és a mastitis hatására bekövetkező változásai | 58 |
A tőgygyulladás hatására a tej összetételében bekövetkező fontosabb változások | 59 |
A HACCP-rendszer alkalmazása | 61 |
Szomatikus sejtek a tejben (Szita Géza) | 64 |
A szomatikus sejtek fogalma | 64 |
A szomatikus sejtek csoportosítása eredet és típus szerint | 64 |
Tőgyszöveti eredetű sejtek | 64 |
Vér eredetű sejtek | 65 |
A tej sejtszámának alakulása a laktáció folyamán | 66 |
A tej minőségi sejtképe | 68 |
A tej sejtszámának vizsgálata | 68 |
Istállópróbák | 68 |
Laboratóriumi tejvizsgálatok tőgygyulladás gyanúja esetén | 71 |
Mikroszkópos módszerek | 71 |
Automatizált eljárások | 73 |
A tej sejtszámának vizsgálati rendszere | 73 |
A szomatikus sejtszám csökkentésének lehetősége | 74 |
A tőgygyulladás kialakulását és a tej minőségét befolyásoló tényezők | 75 |
A tőgyegészségtan genetikai vonatkozásai (Dolhy János) | 75 |
A küllemi bírálat jelentősége - a tőgykonstitúció javítása | 75 |
A gépi fejhetőség (fejési sebesség) optimalizálása | 78 |
Tenyészbikák ivadékvizsgálatának korszerűsítése - fejlődési irány a tőgygyulladás elleni védekezésben | 79 |
Bikanevelő (embriódonor) tehenek tenyészértékbecslésének korszerűsítése | 82 |
Istálló régi és új eredmények szintetizált hasznosítása | 82 |
A takarmányozás és a tejminőség összefüggései (Hegedűs Mihály) | 84 |
A tehén takarmányozásának alapelvei | 84 |
A táplálóanyag-ellátás gyakorlata | 94 |
A takarmányozás hatékonyságának ellenőrzése | 102 |
A takarmányozás hatása a tejminőségre | 105 |
A szarvasmarhatartás technológiájának tőgyegészségtani összefüggései (Brydl Endre) | 110 |
A tejhasznú tehenek tartástechnológiája | 110 |
A borjak tartástechnológiája | 127 |
Az üszőnevelés tartástechnológiája | 129 |
A tőgygyulladás kialakulását befolyásoló tényezők | 129 |
Fejés és tőgyápolás (Merényi Imre) | 133 |
Kézi fejés | 133 |
Gépi fejés | 136 |
A fejés automatizálási lehetőségei | 142 |
Fejőházi rendszerek | 144 |
A fejés alapműveletei, időpontja, gyakorisága | 146 |
A gépi fejés tőgyegészségügyi vonatkozásai | 150 |
A tőgygyulladást okozó mikroorganizmusok (Szita Géza) | 153 |
A mikroorganizmusok fogalma | 153 |
A mikroorganizmusok csoportosítása | 153 |
A tőgygyulladást okozó mikrobák kitenyésztése | 163 |
A tőgygyulladást okozó mikroorganizmusok antibiotikum-érzékenységének meghatározása | 164 |
A nyerstej kezelése a termelőhelyen, a tejkezelés technológiája (Merényi Imre) | 164 |
Tejszállítás a termelőüzemben | 165 |
A tej átvétele a tejházban | 167 |
A mechanikai szennyezés | 167 |
A tej hűtése | 168 |
A tej tárolása | 171 |
A tőgygyulladások kórtani és klinikai jellemzői (Albert Mihály és Huszenicza Gyula) | 172 |
Fogalommeghatározások | 172 |
A tőgygyulladás kiváltására képes kórokozók | 174 |
A tőgygyulladás formái | 177 |
A tőgygyulladás kórfejlődése | 178 |
A fertőződés módja | 178 |
A tőgy mikrobák elleni védekező rendszere | 179 |
A tőgybe jutott kórokozó sorsa. A gyulladásos reakció diagnosztikai célból hasznosítható elemei | 183 |
A különböző mikrobák okozta tőgygyulladások (Huszenicza Gyula és Albert Mihály) | 187 |
A Staphylococcus aureus okozta tőgygyulladás | 187 |
Előfordulás, gazdasági jelentőség | 187 |
A kórokozó kórtani és klinikai jelentőségű tulajdonságai | 187 |
Fertőződés, kórfejlődés, kórtani-klinikai jellemzők | 187 |
Kórbonctani, kórszövettani kép | 190 |
Gyógykezelés | 191 |
Védekezés | 195 |
Az egyéb (ún. koaguláz-negatív) Staphylococcusok okozta tőgygyulladás (CNS-masztitisz) | 197 |
Előfordulás, gazdasági jelentőség | 197 |
A kórokozók kórtani és klinikai jelentőségű tulajdonságai | 197 |
Fertőződés, kórfejlődés, kórtani-klinikai jellemzők | 197 |
Gyógykezelés, védekezés | 198 |
A különféle Streptococcus fajok okozta tőgygyulladások | 198 |
Előfordulás, gazdasági jelentőség | 198 |
A kórokozók kórtani és klinikai jelentőségű tulajdonságai | 199 |
Fertőződés, kórfejlődés, kórtani-klinikai jellemzők | 200 |
Kórbonctani, kórszövettani elváltozások | 201 |
Gyógykezelés | 201 |
Védekezés | 202 |
Egyéb, Gram-pozitív baktériumok okozta tőgygyulladások | 203 |
A fontosabb Gram-negatív baktériumok (E. coli, Klebsiella fajok) okozta tőgygyulladás (endotoxin-masztitisz) | 204 |
Előfordulás, gazdasági jelentőség | 204 |
A kórokozók kórtani és klinikai jelentőségű tulajdonságai | 205 |
Fertőződés | 206 |
Kórfejlődés, kórtani-klinikai jellemzők | 207 |
Kórbonctani, kórszövettani kép | 209 |
Gyógykezelés | 209 |
Védekezés | 210 |
Az egyéb, Gram-negatív baktériumok okozta tőgygyulladások | 210 |
Mycoplasmák okozta tőgygyulladások | 211 |
Gombák okozta tőgygyulladások | 211 |
Prototheca zopfii okozta tőgygyulladás | 212 |
A nyári masztitiszt és az azzal analóg kórképek | 213 |
A tőgygyulladások elleni védekezés üzemi rendje | 214 |
Tisztítás és fertőtlenítés (Merényi Imre és Szita Géza) | 216 |
A víz szerepe a tisztításban | 217 |
Általános szempontok a tejjel érintkező felületek tisztításához és fertőtlenítéséhez | 218 |
A tisztító- és fertőtlenítőszerek összetétele | 218 |
A tisztítás és fertőtlenítés általános irányelvei | 220 |
A fejőkészülékek fertőtlenítése hővel | 221 |
A fejőberendezések tisztításához és fertőtlenítéséhez használt eszközök és készülékek | 221 |
A fejőberendezések tisztításának és fertőtlenítésének gyakorlata | 222 |
A fejőberendezés időszakos tisztítása | 225 |
A tejkezelő berendezés tisztítása és fertőtlenítése | 226 |
A helyiségek tisztítása és fertőtlenítése | 226 |
A környezet tisztítása | 227 |
A tisztítás és fertőtlenítés hatékonyságának vizsgálata | 227 |
A tőgygyulladás gyógykezelése és a tejmaradékanyag- (reziduum-) képződés kapcsolata (Sas Barnabás) | 229 |
A masztitisz megelőzésével és a gyógykezeléssel összefüggő kémiai-maradékanyag- (reziduum-)képződés, a kapcsolatos egészségügyi, valamint tejipari technológiai kockázat elkerülése | 229 |
A tej természetes antibakteriális hatása | 229 |
A kémiaimaradékanyag- (reziduum-)képződés és megítélésének általános vonatkozásai | 231 |
A masztitisz gyógykezelésére igénybe vehető gyógyszerek, azok alkalmazási módja és a maradékanyag-képződés kapcsolata | 232 |
A tőgygyulladás kezelésére igénybe vehető antibiotikumok | 233 |
A masztitisz kezelésére igénybe vehető szulfonamidok | 234 |
A tőgygyulladás gyógykezelésével kapcsolatosan esetleg előforduló egyéb kemoterapeutikumok | 234 |
Fertőtlenítő- és tisztítószerek | 234 |
Az antibakteriális hatású (gátló-) anyagok tejből való kimutatásának módszerei | 235 |
A tehén és más kérődző állatok tejéből kimutatható kemoterapeutikumok (gátlóanyagok) alkalmazásával és vizsgálatával kapcsolatos hazai és nemzetközi élelmezés-egészségügyi szabályozások | 238 |
A reziduumtartalmú, emberi fogyasztásra alkalmatlan tej kezelése | 241 |
A nyerstej minősítésének alapjai és fontosabb vizsgálati módszerei (Merényi Imre) | 242 |
A hazai nyerstejminősítő rendszer | 242 |
A minősítés célja és jelentősége | 242 |
A nyerstej minőségével szemben támasztott fontosabb követelmények | 243 |
Érzékszervi tulajdonságok | 244 |
Beltartalmi érték | 244 |
Higiéniai minőség | 245 |
Egészségügyi követelmények | 245 |
Egyéb követelmények | 246 |
A minősítés szervezete | 246 |
Fontosabb tejvizsgálati módszerek | 247 |
A mintavétel | 247 |
Fizikai-kémiai vizsgálatok | 251 |
Hazai tejtermékek fontosabb típusai (Merényi Imre) | 267 |
A tej és a tejtermékek szerepe, jelentősége a korszerű táplálkozásban | 267 |
A tejtermékek energiatartalma és összetétele | 267 |
A tej alkotórészeinek táplálkozás-élettani jelentősége | 268 |
A hazánkban gyártott fontosabb tejféleségek és tejtermékek | 273 |
Pasztőrözött tejféleségek | 274 |
Ultrapasztőrözött tejféleségek | 274 |
Ízesített tejitalok | 275 |
Író | 275 |
Cukrozott sűrített tej | 275 |
Savanyú tejtermékek | 275 |
Natúr és gyümölcsös joghurtok | 276 |
Tejföl | 276 |
Kefir | 276 |
Desszert jellegű termékek | 277 |
Tejszín, tejszínhab, kávétejszín, fölözött tejszín | 277 |
Vaj és vajkészítmények | 277 |
A sajtok | 278 |
Reszelni való és kemény sajtok | 278 |
Félkemény sajtok | 279 |
Lágy sajtok | 279 |
Nemespenésszel érő sajtok | 280 |
Ömlesztett sajtok | 281 |
Túrófélék | 282 |
Porított termékek | 282 |
Táplálékallergia és -intolerancia | 283 |
Függelék (Markus Gabriella) | 285 |
A magyarországi tőgyegészségügyi helyzet aktuális adatai, üzemi tapasztalatok alapján | 285 |
Tőgyegészségügyi állományprogramok a gyakorlatban | 295 |
Irodalom | 310 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.