Zsákutcák hősei (dedikált példány)

Fülszöveg

Albert Gábor 1929-ben született Egyházasharasztiban, a középiskolát Pécsett, a bölcsészkart Budapesten végezte. Sok műfajú alkotó: prózát, esszét, tanulmányt, kritikát, szociográfiát egyaránt ír. A PONT Kiadónál megjelent kötetei: Királyok könyve (2000), Boltívek, vízköpők, rózsaablakok (2002), A Cet gyomrában (2003), Hullámok és a part (2004), Keskeny résen át (2004).

A könyv főszereplői: a Kisázsiába internált kormányzó, Kossuth Lajos, az internálás elől elmenekülő miniszterelnök, Szemere Bertalan és a forradalom franciaországi megbízottja, Teleki László. Nemcsak történetükkel foglalkozik a könyv, hanem a történetbe ágyazva azt is bemutatja, hogy a főszereplők milyen tervek és vágyak áramában, milyen megfontolások alapján alakítják ki véleményüket a forradalomról, mi kapcsolja össze vagy távolítja el őket egymástól, és tetteiknek feltételezhetően mi volt a rugója. A féktelen önzés talán, a mindent elsöprő hiúság, a fantaszta könnyelműsége, a mozgalmat bénító kicsinyes... Tovább

Fülszöveg

Albert Gábor 1929-ben született Egyházasharasztiban, a középiskolát Pécsett, a bölcsészkart Budapesten végezte. Sok műfajú alkotó: prózát, esszét, tanulmányt, kritikát, szociográfiát egyaránt ír. A PONT Kiadónál megjelent kötetei: Királyok könyve (2000), Boltívek, vízköpők, rózsaablakok (2002), A Cet gyomrában (2003), Hullámok és a part (2004), Keskeny résen át (2004).

A könyv főszereplői: a Kisázsiába internált kormányzó, Kossuth Lajos, az internálás elől elmenekülő miniszterelnök, Szemere Bertalan és a forradalom franciaországi megbízottja, Teleki László. Nemcsak történetükkel foglalkozik a könyv, hanem a történetbe ágyazva azt is bemutatja, hogy a főszereplők milyen tervek és vágyak áramában, milyen megfontolások alapján alakítják ki véleményüket a forradalomról, mi kapcsolja össze vagy távolítja el őket egymástól, és tetteiknek feltételezhetően mi volt a rugója. A féktelen önzés talán, a mindent elsöprő hiúság, a fantaszta könnyelműsége, a mozgalmat bénító kicsinyes féltékenység? Vagy éppen ellenkezőleg: az önfeláldozó hazaszeretet, az eszme alázatos szolgálata vagy az őrültségbe torkolló felelősségérzet? A főhősök mellett jellemtelen besúgók és halálig becsületes férfiak is feltűnnek, mint például a hírhedt Bangya János és a kormánybiztosból miniszterré választott, rendíthetetlen Csány László.
Ha a regény közvetlen témája nem is az 1848—49-es szabadságharc, mégis a könyvben megrajzolt portrék alapján igen intenzív képet kapunk a szabadságharcnak nem eseményeiről, hanem hatásáról, a magyarság történetében, sőt a magyar karakterben végbement változásokról. Az éles vágások, az impulzív erővel ábrázolt események, az olykor szinte a pamfletek hangját idéző eszmefuttatások és a szövegbe szőtt regényes elbeszélések alapján teljes joggal lehetne a könyvnek azt az alcímet is adni, hogy „történelmi nyomozás".
Vissza