Ezüst óriás (dedikált példány)

Fülszöveg

Albert Gábor (1929) novellát, regényt és esszéket ír. Emlékezetes szociográfiájában (Emelt fővel — Magyarország felfedezése) a második világháborút követő telepítésekkel és a bukovinai székelyek kálváriájával foglalkozik. Életműkiadását a PONT Kiadó gondozza. Legutóbb megjelent kötetei: Függőfolyosók (regény, 2006), Védekező halálraítéltek ~ Szókratész és Bakiinyin (esszé, 2007), Hűvös hajnalok (elbeszélések, 2008).
Albert Gábor novelláinak hősei — legyenek azok egy falusi, sváb lakodalom vendégei, az egykori kulák-üldözés ártatlan áldozatai, vagy egy szinte időtlen (időtől független) családi, pszichológiai dráma aktív és passzív résztvevői - sorsukon keresztül azt a kérdést fogalmazzák meg, hogy kik vagyunk, milyen rejtelmes az emberismeret és főként az önismeret labirintusa. A szerző az egyetemesre, a teljes, a látható és azon túli valóság megragadására törekszik. A belső monológ, a lírai látomás, a szinte már tudományos okfejtés együtt jelenik meg írásaiban az irracionális és... Tovább

Fülszöveg

Albert Gábor (1929) novellát, regényt és esszéket ír. Emlékezetes szociográfiájában (Emelt fővel — Magyarország felfedezése) a második világháborút követő telepítésekkel és a bukovinai székelyek kálváriájával foglalkozik. Életműkiadását a PONT Kiadó gondozza. Legutóbb megjelent kötetei: Függőfolyosók (regény, 2006), Védekező halálraítéltek ~ Szókratész és Bakiinyin (esszé, 2007), Hűvös hajnalok (elbeszélések, 2008).
Albert Gábor novelláinak hősei — legyenek azok egy falusi, sváb lakodalom vendégei, az egykori kulák-üldözés ártatlan áldozatai, vagy egy szinte időtlen (időtől független) családi, pszichológiai dráma aktív és passzív résztvevői - sorsukon keresztül azt a kérdést fogalmazzák meg, hogy kik vagyunk, milyen rejtelmes az emberismeret és főként az önismeret labirintusa. A szerző az egyetemesre, a teljes, a látható és azon túli valóság megragadására törekszik. A belső monológ, a lírai látomás, a szinte már tudományos okfejtés együtt jelenik meg írásaiban az irracionális és groteszk elemekkel, a humor és a személytelen leírás tőszomszédságában. A címadó novella - Ezüst óriás — metafizikai síkon, az emberi léten túli lét értelmét feszegeti. Ennek tükrében, hatására és kisugárzásában a kötet egyéb írásai is átlényegülnek, s metafizikai perspektívát kapnak. Ebben az értelemben mondható, hogy Albert Gábor novellisztikáját a metafizikai , realizmus jellemzi. A különböző módon megformált írásokat ez a szellem, a belőlük sugárzó magatartás és az élet feltétlen tisztelete kovácsolja egységbe. Vissza