Albánia sorsfordulói (dedikált példány)

Tartalom

BEVEZETÉS 5
I. RÉSZ - A TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEKRŐL 13
Az illír eredettől a török hódoltságig 15
Szkander bég negyedszázados harca a törökök ellen 18
Szkander bég és Hunyadi János együttműködése 22
A török uralom évszázadai 24
A Prizreni Liga és a Frasheri testvérek tevékenysége 30
Az autonómiatörekvésektől a nemzeti függetlenségig 33
II. RÉSZ - AZ I. VILÁGHÁBORÚ.
AHMED ZOGU URALKODÁSA 37
Albánia születése a nagyhatalmak bábáskodásával 39
A világháborús évek totális zűrzavara 42
A háború utáni rendezés 44
Ahmed Zogu első kísérletei a hatalom megszerzésére 46
Az 1924-es polgári forradalom 49
Ahmed Zogu köztársasági elnök, majd az „albánok királya" 51
Magyar királyné Albánia trónján 54
Albánia olasz megszállása 55
Magyarország és az olasz megszállás 57
Zogu rendszerének értékelése 58
III RÉSZ - A IL VILÁGHÁBORÚ ÉS ENVER HODZSA ORSZÁGLÁSA 61
1. Világ-és polgárháború Albániában 65
Az olasz megszállás kezdetei 65
Az Albán Kommunista Párt létrejötte a jugoszláv kommunisták közreműködésével 69
Együttműködés a jugoszláv kommunistákkal 72
A Balli Kombetar megalakulása és a polgárháború kiéleződése 78
Az albán-jugoszláv nézeteltérések kialakulása 79
Tárgyalások a Balli Kombetarral 80
Az olasz megszállást a német váltja fel 82
A permeti konferencia 84
A Sztojnics-misszió 85
A két berati konferencia 88
A kommunista erők győzelme 92
2. A „ népi demokrácia " rendszerének kialakulása.
Az albán-jugoszláv együttműködés és szakítás 93
A politikai és a gazdasági rendszer kiépítése 93
Albánia külpolitikája és az albán-jugoszláv együttműködés második szakasza 96
Az albán-jugoszláv barátság csúcspontja 102
Enver Hodzsa találkozói Sztálinnal és Titóval 106
A balkáni föderáció terve 108
A jugoszlávbarát erők átmeneti sikere 110
Enver Hodzsa jugoszlávellenes vonalának győzelme 111
3. Az albán-szovjet együttműködés és szakítás 117
A szoros együttműködés előzményei (1941-1948) 118
Az AKP I. kongresszusa és a „szocialista építés programja" 120
Enver Hodzsa újabb találkozói Sztálinnal 121
Az AMP II. kongresszusa és a bekerítettségi pszichózis 124
„Sztálin a harcunk", avagy az albán-szovjet távolodás kezdetei 126
Az 1956-os tiranai pártkonferencia 131
Az AMP III. kongresszusa - a politikai önigazolás mesterműve 132
„Agrár-ipari ország" 135
Újabb harcok a személyi kultusz kérdése
és a magyarországi forradalom megítélése körül. . 136
Kísérletek az albán-szovjet ellentétek feloldására („a kalács és a korbács" időszaka) 139
Kína feltűnik az albán láthatáron 145
Az 1960-as moszkvai értekezlet „hőskölteménye" 148
Az AMP V. kongresszusa és a szakítás
folyamatának felgyorsulása 154
Albánia gazdasági fejlődése és a KGST 156
Tirana és Moszkva újabb konfliktusai 158
Az SZKP XXII. kongresszusa: az ellentétek nyílttá válnak 161
A szakítás 165
Az albán-kínai együttműködés és szakítás 169
Az albán-kínai együttműködés kezdetei (1949-1960) 170
A szoros együttműködés első hat éve (1960-1966) 171
Az AMP V. kongresszusa (1966) és a harmadik ötéves terv 182
A kínai és az albán „kulturális forradalom" 185
A negyedik ötéves terv teljesítéséről 191
Nixon pekingi látogatása és az albán-kínai távolodás kezdete 192
Az albán-kínai ellentétek fokozódása 196
Az AMP VII. kongresszusa (1976): „Velem vagy ellenem?" 197
Az ötödik ötéves terv teljesítéséről 199
Az albán-kínai szembenállás fokozódása 200
Az „elbocsátó szép üzenetek" 204
Enver Hodzsa rendszerének agóniája 213
„Önerőre támaszkodva" 213
A hatodik ötéves terv teljesítéséről 214
Az AMP VIIL kongresszusa. Mehmet Shehu és Enver Hodzsa halála 216
A Hodzsa-rendszer Hodzsa nélkül 217
Az óvatos külpolitikai nyitás 218
óvatos reformok 221
A radikális változás elkerülhetetlensége 225
Hogyan éltek az albánok Enver Hodzsa Albániájában? 227
A személyi kultusz rendszere Albániában 230
A kulturális élet a Hodzsa-rendszerben 235
IV. RÉSZ - ALBÁNIA RÖGÖS ÚTJA A DEMOKRÁCIA FELÉ 243
A többpártrendszer kialakulása 245
Az 199L márciusi első demokratikus választás és következményei 254
Az ADP győzelme az 1992. márciusi választásokon 259
A Berisha-korszak kezdetei 263
A politikai feszültségek éleződése 266
Az 1996. évi választások: az ADP „túlnyeri magát" 268
A válság elmélyülése, Berisha bukása 270
A szocialisták újból hatalmon 276
Az egyházak szerepének helyreállítása 279
A gazdaság helyzete és a piacgazdaság kialakítása 281
A gazdasági rendszerváltozás és a lakosság helyzetének alakulása 285
Külgazdasági kapcsolatok 287
Az albán társadalom életében végbement változásokról 290
Kulturális élet a rendszerváltás után 293
A demokratikus Albánia külpolitikája 296
Az euro-atlanti orientáció elsődlegessége 297
Kapcsolatok a szomszédos országokkal 299
Egyéb kapcsolatok 303
A magyar-albán kapcsolatok a II. világháború után 304
V. RÉSZ - KOSZOVÓ - ÜTKÖZŐZÓNA ALBÁNIA ÉS JUGOSZLÁVIA KÖZÖTT 309
1. Koszovó mint Jugoszlávia része 311
A jugoszláviai albánság története az I. világháború végéig 311
Az albánok helyzete a királyi Jugoszláviában 315
Koszovó a II. világháború éveiben 318
Albánok a titói Jugoszláviában 320
Koszovó népesedési és gazdasági helyzete 325
Milosevics és a koszovói kérdés 329
Az albánok helyzetének alakulása 1991 után 330
Az 1998-1999-es koszovói háború 338
2. Albánia és a koszovói kérdés 347
EPILÓGUS 357
Kronológia 361
Történelmi előzmények 361
A XX. század legfontosabb történései 362
Koszovó és Macedónia albánok lakta területeinek XX. századi kronológiája 372
Életrajzi áttekintés 375
Névmutató 385
Bibliográfia 397
Az albán hangok ejtése 411
Térképek jegyzéke 413
Tartalom 415

Témakörök