"Alanyok" és "viszonyok" a vállalaton belül

Tartalom

Bevezető 11
Első fejezet
A VÁLLALATI BELSŐ JOG TÖRTÉNETI GYÖKEREI
1. Kiinduló szempontok a történelmi kezdetek feltárásához 21
a) Több alany a vállalkozáson belül 21
b) A római jogi kezdetek 24
2. A jogi személy 26
a) A jogi személy mögött található jogalanyok 26
b) A jogi személy „joga" és a vállalati belső jog tematikai különbségei 31
3. A kereskedelmi joghoz vezető szálak 35
a) Az első kereskedelmi társaságok 35
b) A kereskedelmi társaságok belső joga 39
4. A kereskedelmi jog „úttörő" szerepének megőrzése a kapitalizmusban 47
a) A kereskedelmi jog intézményei és a kapitalizmus 47
b) A kereskedelmi jog tudománya 54
c) A kereskedelmi jog a 20. században 59
d) A kereskedelmi jog sorsa a szocializmusban 65
5. A munkajoghoz vezető gyökerek 69
a) A munka és a kereskedelmi tőke összekapcsolódásának sajátosságai 70
b) A bérmunkás megjelenése a tőkés vállalaton belül 73
c) A munkaszerződési szabadság változása és a vállalaton belüli jogi viszonyok változatlansága 77
6. A kereskedelmi jog és a munkajog történeti szembenállása és közössége 88
Második fejezet
A TULAJDONI ÉS MUNKAVÉGZŐ ELEM KÜLÖNVÁLÁSA A SZOCIALISTA ÁLLAMI VÁLLALATBAN
1. Az állami szocialista tulajdon tükröztetésének problémái a jogtudományban 101
a) Az állami tulajdon kizáró jellegének fennmaradása és ellentéte a társadalmi tulajdon
„bevonó" jellegével 101
b) A gazdaságirányítási reformok következtében kialakuló elméleti viták 108
2. Az állami vállalat tulajdonjogának elismerése - mint a kollektíva tulajdonosi pozíciójának
háttere 113
a) A strukturált tulajdoni elmélet 113
b) Az osztott tulajdoni elméletek 117
c) A közvetítési elmélet 123
3. A vállalati tulajdonjog elismerését illető bírálatok 126
a) A vállalati részjogosítványok átengedése 126
b) A stratégiai és taktikai jogok megkülönböztetésének elmélete 128
c) A stratégiai jogok és a tulajdonos 136
4. Az önkormányzó vállalatok és a vállalati tulajdonjog 140
5. „Hatalom" és elsajátítás viszonya a tulajdon jogi fogalmához 148
a) A tulajdonfogalom elrelativizálása a hatalommal való azonosítás által 148
b) A tulajdonfogalom elrelativizálása az elsajátítás fogalmával való azonosítás által 151
Harmadik fejezet
A KOLLEKTÍVA JOGI HELYZETE
1. A kollektívafogalom értelmezései 165
a) Expozíció: a kollektívafogalom „visszaélésszerű" használata a szakirodalomban 165
b) A kollektíva objektív fogalma 167
c) A kollektíva szubjektív fogalma 169
d) A fogalmak következetes használatáról 174
2. A „struktúraelmélet" és a „szocialista kollektívák" 177
3. A kollektíva jogi természete 185
a) A kérdés feltevésének módja 185
b) A kollektíva önálló jogi pozíciójának elismerése a jogtudományban 187
c) A kollektíva jogalanyiságának cáfolata a magyar irodalomban 195
4. A kollektíva és a vállalat fogalmának viszonya 205
a) A szemléleti mód meghatározó szerepe 205
b) Vállalati érdek - kollektívaérdek 211
5. A kollektíva és a vállalat fogalmának viszonya jogi oldalról 219
a) A „tulajdonközösségé' felfogás 219
b) A kollektíva résztulajdonosi minőségének és részvételi jogának összefüggései; a kollektíva-tagsági jogviszony" 225
Negyedik fejezet
A DOLGOZÓK RÉSZVÉTELI JOGÁNAK MEGVALÓSULÁSA A MAI SZOCIALISTA ÁLLAMI VÁLLALATOKBAN
1. A „kollektíva vezetésű" és „menedzseri vezetésű" vállalat alternatívája 233
2. A munkaviszonyban álló dolgozókat megillető részvételi jogok sajátosságai 240
3. A részvételi jog tartalmát alkotó részjogosítványok 257
a) Az információk birtoklásához való jog 257
b) Az érdekeltség megteremtéséhez való jog 268
c) A dolgozók joga a döntések befolyásolására 277
d) A bírálati jog 286
4. A részvételi jog uniformizáltsága és belső differenciáltsága 298
a) Az uniformizáltság és differenciáltság 298
b) Érdekvédelem - participáció - tulajdonosi igazgatás 304
c) A részvétel három formájának elkülönült szervezeti megjelenése 313
Ötödik fejezet
A TÁRSADALMI TULAJDON BEVONÓ JELLEGÉNEK ERŐSÖDÉSÉBŐL FAKADÓ VÁLTOZÁSOK A VÁLLALATI BELSŐ JOGBAN
1. A vállalatvezetők jogi helyzete 328
a) Az egyszemélyi vezetés és a kollektív vezetés 328
b) A választott igazgatók jogállásának kérdései 334
c) Az igazgató, mint „szocialista manager" jogviszonyának szabályozási kérdései 338
d) A választott igazgatók vállalati testületeknek való alárendeltsége 345
e) A vállalatvezetői jogviszony minősítésének alternatívája 351
f) A vállalatvezető viszonya a tulajdonoshoz 359
g) Az igazgató és a tulajdonos viszonyának problémái a hazai vállalatokban 362
h) Az alkalmazotti felelősségi szabályok érvényesülése az igazgatói munkaviszonyban 369
2. A vállalati „management" jogállása 375
3. A belső egységek jogalanyiságának kérdése 388
4. A vállalati belső szabályzatokról 400

Témakörök