Alakzatok hipertextuális szövegekben

Előszó

Részlet:
1. Bevezetés
Pilinszky János: Levél1
1. Szállást adtál, egy éjszakára
megosztva párnád. Evangélium.
2. Gyönyörű vagy. Semmit se értek.
Csak jóság van, és nincsenek nemek.
3. Újra és újra sírok. Nem miattad.
Érted. Értem. Boldogok, akik sírnak.
4. Szállást adtál egy éjszakára;
megszálltál mindörökre.

A 20. század költője meghitt "levélben" az Evangélium szó kiemelkedik. Hiányos szerkezetű mondatként, sor végére kerül, de mivel teljes mondanivalót közöl - az egész költemény alapmotívumát (első jelentésében jó hír, a továbbiakban szeretet, nem várt megértés, jóság, katartikus lélekállapot) -, hangsúlyossá lesz. Egészen különleges, bensőséges hangulatot kölcsönöz a versnek az, hogy az Evangélium a szerető metaforájának jelenik meg (szállást adtál, párnád, gyönyörű vagy), és ezt csak fokozza a 4. sor kétértelműsége (nincsenek nemek: csak igenek vannak, ill. a metafora forrástartományában nincsenek férfiak és nők). A vers bibliai hangulatát erősíti a 6. sor újszövetségi allúziója (Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak. Mt. 5,4; Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok. Lk 6,21), és ugyancsak bibliai hangulatú a keretként alkalmazott első és 7. sor is2. Az utolsó szava a versnek himnikus hangulatot kölcsönöz, és imaszerűvé teszi a szöveget. A kifejezett érzelmek intenzitását fokozzák a drámaian rövid, hiányos mondatok, és az emberi kapcsolatokat az evangéliumi erkölcshöz kötő Érted, Értem szavak figura etimologikája. Vissza

Fülszöveg

A tanulmány az Újszövetség néhány részletét több szempontból is értelmezi. Részben hagyományos stilisztikai-retorikai, részben modern tudásszervezési módszerekkel. Két látásmód metszéspontjából elemzi az evangélistáktól kiválasztott szövegrészleteket, így "dialógust" folytat a különböző gondolkodásmódok között. Az így kapott tudásreprezentáció alkalmas mind az alakzatok funkcióinak vizsgálatára, mind a más szövegekkel való intertextuális összefüggések feltárására, mind a más szövegekkel való intertextuális összefüggések feltárására. Mindezek újra meggyőznek arról, hogy a Biblia kultúránk olyan forrása, amely minden század emberének üzen, olvasása (re)konstruálja a tudást, az evangélistáktól kiinduló "tudásátvitel" az olvasóban felkészültségétől és nyitottságától függően megjelenítheti a szövegben több szinten kódolt gondolatokat. A Biblia a mai változó Európában is olyan erkölcsi jelentést képvisel, amely meghatározója lehet a XXI. századnak, egy igazán "emberarcú" világnak.
Pilinszky János írja: "Amit tudok, egyedül annyi, hogy Isten időről időre átvérzi a történelem szövetét, s a szituáció kegyelméből az ember ismét engedelmessé válik. ...Az isteni kontextusban: legtöbbször más, aki az értéket megéli, s megint más, aki esetleg megírja. Mit számít? Isten az, s egyedül ő az, aki ír: a történések szövetére vagy a papírra."
A szerzők tehát az evangélisták szövegrészleteinek vizsgálata közben arra törekednek, hogy feltárják a szöveg sokrétű jelentését különböző nézőpontból (retorikai, stilisztikai), és a hipertextuális módszerrel alkalmat adjanak a bibliai üzenetek újragondolására. Vissza