Akvarellek

Előszó

Részlet a könyvből:
"Az Állami Tretyakov Képtár, amely az orosz művészet egyik legnagyobb múzeuma a Szovjetunióban, többezer rajzot és akvarellt mondhat magáénak. A gyűjteménynek ez a része, benne a napjainkban ismert állomány is, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után alakult ki. P. Fedotov akvarell- és szépiafestményeihez, F: Tolsztoj guásaihoz, M. Vorobjov akvarelltájaihoz és P. Szokolov portréihoz, amelyet még Pável Mihajlovics Tretyakov gyűjtött össze, 1925-ben hozzácsatolták I. E. Cvetkov gyűjteményét, az úgynevezett Cvetkov képtárat, amely a demokratikus irányzatú orosz rajz- és akvarellművészet sajátos múzeuma volt. Nem sokkal később a Tretyakov képtár gyűjteménye az Osztrouhov Ikonfestészeti és festészeti múzeum XVIII. század végi és XIX. század eleji mestereinek festményeivel gazdagodott, majd Alekszandr Ivanov akvarelljeivel a Rumjancev múzeumból, melyeket a festő fivére ajándékozott, végül M. Vrubel, V. Szerov, A. Benois, valamint a XIX. és XX. század számos művészének festményeivel V. Girsman, M. Rjabusinszkij, I. Morozov és I. Haritonenko államosított magángyűjteményei révén.
Egyidejűleg a régi művészek munkái mellett az 1920-as évek végén vásárolni kezdték a szovjet művészek munkáit is. Ezt a gigászi munkát, amely nagy művészi érzéket követelt, A. Bakusinszkij, az ismert kritikus és művészettörténész irányította. Pontosan ő volt az, aki lerakta az alapjait a képtár akvarell- és rajzgyűjteménye rendszeres tanulmányozásának, ő szervezte az első kiállításokat is, amelyek nagy szerepet játszottak a grafikai művészetek felvirágzásában.
A múzeum akvarellfestményeinek nagyon kis részét és csak táblakép-változatait tartalmazza ez az album, annak ellenére, hogy a gyűjteményben akvarell-könyvillusztrációkat és színházi díszletek vázlatait is megtaláljuk." Vissza