Akkor és most

Előszó

Részlet a könyvből:

"Biagio Buonaccorsinak zsúfolt napja volt. Elfáradt, de megszokta a módszerességet s ezért lefekvés előtt bejegyzett valamit a naplójába. A bejegyzés rövid volt: "A Város egy embert küldött Imolába a herceghez." Talán mert nem tulajdonított neki fontosságot, nem említette meg annak az embernek a nevét: Machiavelli volt. A herceg: Cesare Borgia.
Nemcsak zsúfolt volt ez a nap, hanem hosszú is, mert Biagio már hajnalban elindult dolgai után. Zömök pónilovon vele ment unokaöccse, Piero Giacomini, akit Machiavelli hajlandó volt magával vinni. Történetesen Piero tizennyolcadik születésnapja volt ez, 1502. október 6., és így éppen alkalmas nap arra, hogy először induljon neki a nagyvilágnak. Jóvágású ifjú volt, magas és kellemes külsejű. Anyja özvegyasszony volt, nagybátyja nevelte igen gondosan; szép kézírása volt és nemcsak olasz stílusa volt tetszetős, hanem a latin is. Machiavelli szenvedélyesen csodálta a régi rómaiakat s az ő tanácsára Piero az átlagosnál többet tudott a rómaiak történetéből. Machiavellinek az volt a meggyőződése, hogy az emberek mindíg ugyanazok és ugyanazok a szenvedélyeik is, s ha a körülmények hasonlóak, akkor azonos okoknak mindíg azonosak a következményeik; így hát a kései idők emberei, ha eszükben tartják, hogy bírkóztak meg a rómaiak valamely adott helyzettel, ők maguk is okosan és eredményesen viselkedhetnek." Vissza