Akik százezreknek adtak kenyeret

Előszó

Abbe Ernő, a Zeiss-művek megalapítója
Abbe Ernő egyike kora legkiemelkedőbb egyéniségeinek. Tudósnak, vállalkozónak és emberbarátnak egyaránt jelentős.
1840. január 23-án született Eisenachban. Apja szegény szövőmunkás, a gyermeknek szűkös fiatalságában sok nélkülözés jutott ki. Az akkori vállalkozók azt hitték, nem boldogulhatnak másképpen, csak ha munkásaikat naponta legalább 14-16 órát dolgoztatják. A gyermek emlékezetébe nyilván mélyen bevésődött apja küzdelmes, kemény élete és a saját nyomorgó gyermekkora. Bizonyára ez határozta meg érett férfikorának világnézetét is. Minthogy szülei a továbbtanuláshoz szükséges pénzzel nem rendelkeztek, a gyáros, akinél apja dolgozott, a saját pénzén taníttatta tovább a szorgalma és tehetsége által korán feltűnő fiút. Abbe 17 éves korában kitüntetéssel teszi le érettségi vizsgáját az eisenachi reálgimnáziumban, majd Jenába költözik.
De Jenában nem érzi jól magát s csakhamar átiratkozik a göttingeni egyetemre, ahol Gauss, a „princeps mathematicorum" ad elő. Itt 1885-ben megszerzi a doktorátust, egy ideig egy csillagvizsgáló intézetnél és a frankfurti Fizikai Társulatnál dolgozik, majd 1863-ban újra visszatér Jenába, ahol rendkívüli tanárrá nevezik ki. Mathematikát és fizikát ad elő, s ekkor ismerkedik meg Zeiss Károllyal, aki pályája kialakulására döntő befolyással lesz.
Zeissnek egy kis műszerész műhelye van Jenában mikroszkópok készítésére. Ebben az időben a mikroszkópok előállítása még igen kezdetleges módon folyt, a műszerész mathematikai alap nélkül, ösztönére és tapasztalataira hallgatva addig csiszolgatta és próbálgatta a lencséket, amíg úgy nem vélte, hogy elkészült. Vissza

Fülszöveg

Mindenkor a közérdeklődés homlokterében állottak azok a "magukcsinálta" emberek, akik egy rövid emberöltő alatt a munkanélküli, vagy kisfizetésű tisztviselői, kispolgári létről sokszázezer embernek kenyeret adó vállalkozókká, milliós vagyonok uraivá küzdötték fel magukat.
Német, francia, angol, amerikai és japán nagyiparosok, vállalkozók, bankárok, kereskedőházak alapítóinak élettörténetét kísérhetjük nyomon, hogyan verekedték fel magukat a legkülönfélébb életkörülmények között született és felnőtt ifjak a gazdasági élet csúcsaira. Könnyű sikerek és éjt nappallá tevő munkásság, szerencse és meg nem értés, a meggazdagodás és siker kulisszatitkai kelnek életre a való történetek nyomán.
Hézagpótlónak kell tekintenünk Paál Rezső munkáját, mert az egyetlen mű, mely úgy tárgyalja minden egyes alakjának életét, hogy az ne csak az elérhetetlen vágyálom és csodálat, vagy irigység tárgya legyen, hanem tanulságul szolgáljon mindenkinek és hasznos útmutatásokat adjon.
Az Akik százezreknek adtak kenyeret bizonyára kedves olvasmánya lesz a pályaválasztás előtt álló kisdiáktól kezdve a munkabírásuk teljében levő nemzedékeken keresztül az életük alkonyán lévőkig mindenkinek. Vissza