Fülszöveg
Mi vonzott engem Miller Isobelhez? Természetes kedvessége vagy ír humora? Ragyogó főiskolai képzettsége vagy szikrázó temperamentuma? Mindezek és még valami. Vonzott, mert korán megtanulta a szenvedések vállalását. "A szögek helyei" - ezt választotta a Moody Bibliaiskolában búcsúszolgálata témájának, és ez nem volt véletlen. Ebben rejlett életének titka. Korán elhatározta, hogy készségesen követi az Urat, aki "megtanulta azokból, amiket szenvedett, az engedelmességet."
Életében mindig újabb alkalmak szövődtek, melyek kitartásra és állhatatosságra késztették. Minden alkalom egy-egy új lépést jelentett a szenvedéshez vezető úton. Elhívás a nagy feladatra - fáradságot jelentett. Előkészítés az ismeretlen területekre - kitartást követelt. És amikor Kínába, az ország belsejébe készült, ez magányosságot jelentett. S végül egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. Isobel szembenézett a követelményekkel, mivel a kereszt útján indult el.
Egész élete a másokért való szolgálatból állt....
Tovább
Fülszöveg
Mi vonzott engem Miller Isobelhez? Természetes kedvessége vagy ír humora? Ragyogó főiskolai képzettsége vagy szikrázó temperamentuma? Mindezek és még valami. Vonzott, mert korán megtanulta a szenvedések vállalását. "A szögek helyei" - ezt választotta a Moody Bibliaiskolában búcsúszolgálata témájának, és ez nem volt véletlen. Ebben rejlett életének titka. Korán elhatározta, hogy készségesen követi az Urat, aki "megtanulta azokból, amiket szenvedett, az engedelmességet."
Életében mindig újabb alkalmak szövődtek, melyek kitartásra és állhatatosságra késztették. Minden alkalom egy-egy új lépést jelentett a szenvedéshez vezető úton. Elhívás a nagy feladatra - fáradságot jelentett. Előkészítés az ismeretlen területekre - kitartást követelt. És amikor Kínába, az ország belsejébe készült, ez magányosságot jelentett. S végül egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. Isobel szembenézett a követelményekkel, mivel a kereszt útján indult el.
Egész élete a másokért való szolgálatból állt. Legnagyobb boldogsága volt, ha odaadhatta magát az elesettekért, a tudatlanokért és a szegényekért, amilyenek a Lizu-törzsbeliek voltak, akik között éveken át munkálkodott Délnyugat-Kínában. Készségesen megfizette az árat, hogy Urának a harcvonalban szolgáljon, sohasem tartotta méltóságán alulinak, hogy a legalsó társadalmi osztályok tagjai közt munkálkodjon. Akkor volt a legboldogabb, amikor átélhette Pál apostol szavait. "Azért a halál mibennünk munkálkodik, az élet pedig tibennetek" (2. Kor. 4,12), vagy láthatta a zsoltáríró szavainak beteljesülését: "Aki felemeli az alacsonyt a porból és a szűkölködőt kivonssza a sárból, hogy odaültesse a főemberek közé" (Zsolt. 113, 7-8).
Amikor egyszer szolgálatunkról beszélgettünk és azt kérdeztem, vajon mindig a szegények és tudatlanok között kell annak történnie, nyugodt határozottsággal - melyben egy kis dorgálás is volt - válaszolta: "Igen drágám, miért ne?" Ez volt az ő tulajdonképpeni élete. Megtanulta a szenvedés művészetét és ez maradt egész életében bizonyságtételének tartalma. E könyv olvasói megismerhetik, hogyan alapozódott meg egy ilyen élet.
John B. Kuhn
Vissza