Akhilleusz dala

Előszó

ELSŐ FEJEZET
Apám király volt, és királyok sarja. Alacsony termetű, mint legtöbbünk, széles válla akár a bikáé. Anyám a tizenötödik életévében járt, amikor hozzáment, és a papnő megesküdött, hogy termékeny asszony lesz belőle. Jó házasságnak ígérkezett: anyám egyetlen gyermek volt, így apja minden vagyonát félje örökölte.
Apám egészen az esküvőig nem tudta, hogy menyasszonya mennyire együgyű teremtés. Nagyapám gondosan elfátyolozta a lányát, és apám még viccelődött is rajta, hogy ha később kiderülne, csúf nőt vett feleségül, még mindig ott vannak neki a rabszolgalányok és a szolgálófiúk. Azt beszélik, amikor végül felemelték a fátylat, anyám mosolygott. Ebből tudták meg, hogy ostoba asszony. A menyasszonyok nem szoktak mosolyogni.
Amikor a fiuk, vagyis én megszülettem, apám kikapott anyám kezéből, és átadott egy dajkának. A bába megszánta az ifjú asszonyt, és odanyújtott neki egy párnát, hogy azt szorongassa helyettem. Anyám megölelte. Észre sem vette a cserét.
Hamar csalódást okoztam: kicsi voltam, és vézna. Nem voltam sem gyors, sem erős. Énekelni se tudtam. Egyetlen erényemül azt lehetett betudni, hogy nem betegeskedtem. A megfázások és egyéb nyavalyák, amelyeket társaim elkaptak, engem mind elkerültek. Apám gyanakodni kezdett. Talán elcserélt gyermek vagyok, nem is ember? Elégedetlen volt velem, és rosszallóan figyelt. A kezem mindig megremegett, ami-
-»fss- 9 Vissza

Fülszöveg

GYÖNYÖRŰ TÖRTÉNET ISTENEKRŐL ÉS ISTENNŐKRŐL, KIRÁLYOKRÓL ÉS KIRÁLYNŐKRŐL, HALHATATLANSÁGRÓL ÉS AZ EMBERI SZÍVRŐL.
A fiatal Patroklosz királyok sarja, mégis száműzik otthonából, amikor akaratlanul egy fiú halálát okozza. Az ifjú a híres-neves hős, Péleusz király udvarába kerül, ahol együtt nevelkedik a király fiával, Akhilleusszal. Az aranyszőke hajú herceg már gyermekként is erős, gyors és vonzó — ellenállhatatlan mindazok számára, akik találkoznak vele. Arra rendeltetett, hogy egy napon ő legyen a legkiválóbb görög. Patroklosz és Akhilleusz nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis különleges, eltéphetetlen kötelék szövődik közöttük. Amikor Parisz, a trójai királyfi elrabolja a gyönyörű Helenét Spártából, Hellász minden hősét harcba szólítják a trójaiak ellen. Akhilleusz nem tud ellenállni az istenek által neki ígért dicsőség és hírnév csábításának, így csatlakozik a görög seregekhez. Patroklosz pedig a félelem és a barátja iránt érzett szeretet között őrlődve követi őt Trója falai alá, noha tudja, a sors szörnyű áldozatot követel majd mindkettőjüktől Vissza