Akác-fatömegtáblák és szerfabecslési táblázatok

Előszó

1931-ben jelent meg „Az akác sorfa fatömeg- és növekvési táblái" című munkám. Ez a szabad állásban nőtt akác (Robinia pseudacacia L.) becslési céljaira készült. Tehát elsősorban azok vehetik hasznát, akik az akácot nem zárt kötelékben tenyésztik, hanem utak és gazdasági földek szegélyezésére használják. Ezeknek a táblázatoknak az elkészítése a mezőgazdasági körökből kiinduló kérésre történt.
Az erdészeti gyakorlat szempontjából azonban az ilyen táblázatoknak csak alárendelt jelentőségük van, mert hiszen az erdőgazdaságban a sorfa többnyire mellékes szerepet játszik. Az erdőbecslés céljainak csak az olyan táblák felelhetnek meg, amelyek a zári erdő fáira vonatkoznak. Csaknem, minden hazai fafajunkra kitűnően alkalmazhatjuk a Grundner-Schwappach-féle német fatömegtáblákat, melyek Bund Károly fordításában magyar nyelven is megjelentek, de az akácra ilyen táblázataink nincsenek s tudtommal eddig még sehol sem is jelentek meg. Ezért hiányt véltem pótolni és különleges magyar érdekeket kívántam szolgálni, amikor azt indítványoztam, hogy erdészeti kutatóintézetünk munkatervébe az akác fatömegtáblák elkészítése is beleillesztessék.
A m. kir. földmívelésügyi minisztérium megértéssel fogadta és gyakorlatilag is méltányolta ezt a tervet. A rendelkezésünkre bocsátott összegek lehetővé tették a munkálatok megkezdését, majd a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium Természettudományi Alapjának támogatása annak folytatását és végül a Széchenyi Tudományos Társaság 1000 pengős segélye a belső munkák befejezését és a jelen füzet kiadását. Kötelességemnek tartom, hogy ezért a hathatós támogatásért és áldozatkészségért a m. kir. földmívelésügyi és a vallás és közoktatásügyi kormánynak, valamint a Széchenyi Tudományos Társaságnak mind az erdészeti kísérletügy, mind pedig az érdekelt szakközönség nevében hálás köszönetet mondjak! Különösen Papp Béla miniszteri tanácsos úrnak, az erdészeti főosztály vezetőjének és Dr. Szily Kálmán államtitkár úr Őméltóságának a nevét kell kiemelnem mint olyanokét, kiknek jóindulatú segítsége nélkül ezek a táblázatok nem jelenhettek volna meg!
Nem mulaszthatom el azonkívül, hogy őszinte köszönetet ne mondjak a Coburg-hercegi hitbizományi uradalomnak, a tompái állami uradalomnak, Szeged és Kecskemét városának és a veszprémi székesfőkáptalannak szíves engedélyükért, amellyel erdeikben az adatgyűjtést lehetővé tették s erkölcsi és dologi támogatásukért, mellyel a kutatások sikerét előmozdították.
Hálával tartozom mindazoknak az üzemi kartársaknak, kik munkálataim végzése közben olyan készséggel és önzetlen szívességgel segítettek célom elérésében. Vissza