Ajka

Fülszöveg

AJKA
Nevét birtokosától, az Ajka nemzetségtől vette. E nemzetségben az Ajka személynév több nemzedéken át használatos volt. Az Ajka név német eredetű: Aiko~Eiko germán név. Ez utóbbi alak szerepelt 1239-ben.
A XVIIl. század végén a jobbára nemesi lakosságú falu még ezer főt sem számlált. A XIX. század első felének helytörténészei csak néhány mondatban emlékeztek meg az ekkor még jelentéktelen helyről, melynek fő megélhetési forrása továbbra is a mezőgazdaság volt. 1857-ben egy nagy és 165 kisbirtokos gazdálkodott 3700 holdas határában.
A XX. században a Nirnsee család vásárolta fel a földeket és 1935-ben már 2000 holddal rendelkezett. A falu szegény, visszamaradt volt. Az őstermelő népességnek 70 %-a nincstelen agrárproletár.
Ajka fejlődését az iparosítás alapozta meg. A község első ipari üzeme a Neumann Bernát által 1878-ban alapított üveggyár. A csingervölgyi barnaszéntelepek feltárása 1872-ben kezdődött meg. A bányászat azonban még hosszú ideig nem hatott ki a falu... Tovább

Fülszöveg

AJKA
Nevét birtokosától, az Ajka nemzetségtől vette. E nemzetségben az Ajka személynév több nemzedéken át használatos volt. Az Ajka név német eredetű: Aiko~Eiko germán név. Ez utóbbi alak szerepelt 1239-ben.
A XVIIl. század végén a jobbára nemesi lakosságú falu még ezer főt sem számlált. A XIX. század első felének helytörténészei csak néhány mondatban emlékeztek meg az ekkor még jelentéktelen helyről, melynek fő megélhetési forrása továbbra is a mezőgazdaság volt. 1857-ben egy nagy és 165 kisbirtokos gazdálkodott 3700 holdas határában.
A XX. században a Nirnsee család vásárolta fel a földeket és 1935-ben már 2000 holddal rendelkezett. A falu szegény, visszamaradt volt. Az őstermelő népességnek 70 %-a nincstelen agrárproletár.
Ajka fejlődését az iparosítás alapozta meg. A község első ipari üzeme a Neumann Bernát által 1878-ban alapított üveggyár. A csingervölgyi barnaszéntelepek feltárása 1872-ben kezdődött meg. A bányászat azonban még hosszú ideig nem hatott ki a falu fejlődésére. A bányamunkások nem is Ajkán, hanem a szomszédos községekben telepedtek le. 1910-ben létesült a téglagyár, míg az Erőmű, majd a Timföldgyár és Alu-miniumkohó 1943-ban kezdte meg a termelést. A település városiasodása 1945 után indult meg. Ekkor létesült az ipari beruházások mellett több száz lakás, kenyérgyár, középiskola; ez időben indult meg a település rendezése: vízvezeték- és csatornahálózat kiépítése. Az iparosítás következtében a mezőgazdaság visszafejlődött. Kialakult az Ajka környéki iparmedence, melynek központja Ajka lett. 1950-ben Bódé községet csatolták hozzá és Csékúttól a Jókai-bányával és az ún. Kincsesházakkal 550 holdat.
1959. november 1-én Tósokberénddel történt egyesítésével várossá nyilvánították.
O^lÁűi
rysoi
ÉVE VÁROS Vissza