Előszó
A környezetvédelem egyik legfontosabb alapelve a környezeti ártalmak, károsodások megelőzése. Érvényesítésének elengedhetetlen feltétele az, hogy minden tevékenységet még megkezdése előtt vizsgáljanak meg, milyen hatásokat válthat ki környezetében, s csak a várható következmények ismeretében és figyelembevételével döntsenek a megvalósításról. A környezetre feltehetően számottevő veszélyt jelentő tevékenységek átfogó értékelésének egyik hatékony eszköze a környezeti hatásvizsgálat (KHV).
A KHV tervezési, vizsgálati, értékelési és döntéselőkészítő folyamatok együttese, aminek során - legtágabb értelmezése szerint - egy tevékenység következtében keletkező, minden, nem szándékolt (mellék)hatást meghatároznak, hogy a károkat elkerüljék, vagy csökkentsék. Az ajánlásban használt KHV fogalmat, annak kibontását, magyarázatát a következő fejezetek írják le. Elöljáróban is érdemes azonban vizsgálódásunk néhány korlátjára felhívni a figyelmet.
Az egyes beruházások környezeti hatásvizsgálata a fenti definícióhoz képest szűkebb területre terjed ki. Általános esetben azon tevékenységek vizsgálatát jelenti, amelyek
-a beruházás megvalósítását teszik lehetővé (telepítés, építés),
-a beruházás céljaként jönnek létre (működés)
-a beruházás megszűnését teszik lehetővé (felhagyás),
-a beruházás következtében másutt válnak szükségessé,
-vagy már meglévő létesítmények működését változtatják meg újabb beruházás nélkül (technológia vagy anyagfelhasználás módosítás).
A környezeti hatások közül csak azok meghatározásával foglalkozunk, amelyek a beruházás telepítése vagy kibocsátásai miatt, a környezeti elemek mennyiségi, minőségi megváltoztatásán át következnek be.
A KHV teljes kérdésköréből a tartalmi, módszertani vonatkozások vannak részletesen kifejtve. Minthogy ezek összefüggnek a vizsgálat folyamatával is, ezt fő vonalaiban szintén bemutatjuk.
Hazánkban a KHV bevezetése, alkalmazása fokozatosan megy végbe. Már a hetvenes évektől kezdődően több jogszabály, így az Országos Környezetvédelmi Koncepció és Követelményrendszer is hangsúlyozta, hogy a beruházások megvalósításakor figyelembe kell venni a környezeti hatásokat. Ezt követte az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács (OKTT) 1983-ban hozott határozata, ami kimondja, hogy "... a környezeti hatásvizsgálatokat - a döntéselőkészítés szerves részeként - a jövőben minden jelentős beruházás tervezésével egyidejűleg el kell végezni." Fontos előrelépést jelentett az 1986-ben életbe lépett új beruházási rend, amelyben a KHV a jogi szabályozás egyik intézményévé vált, a nagy- és célcsoportos beruházások körére, valamint az egyéb központi beruházások egy részére kötelezővé tették a KVH készítését.
Vissza