Fülszöveg
Suffern igazi menedzsertípus, Lou folyamatosan küzd az idővel, még álmában is csak a munka jár az eszében. Családjának meg kell harcolnia minden vele töltött pillanatért.
Egy hideg téli reggel munkába menet Lou megismerkedik a hajléktalan Gabe-bel, és egy pillanatra meglágyul a szíve: állást szerez a fiúnak a cégnél. Gabe hálából egy gyógyszeresfiolát nyújt át neki. A varázslatos pirulák segítségével Lou végre egyszerre lehet két helyen... De vajon elég időt nyer arra, hogy kiengesztelje azokat, akiket megbántott?
Cecelia Ahern ötödik, az Athenaeumnál megjelenő kötete igazi karácsonyi történet egy különleges ajándékról, amelyet az ember életében csak egyetlen egyszer kaphat meg.
Gabe a bejáratnál húzta meg magát, bebugyolálva feküdt a földön és figyelte a tovasiető cipőket - Gabe-re nem ugyanazok a lehetőségek vártak, mint a többi járókelőre. A tizenharmadikról nézve Gabe csak egy parányi pont volt ott a járdán, Lou ki tudta venni, hogy Gabe karja mozog, a szájához emeli a...
Tovább
Fülszöveg
Suffern igazi menedzsertípus, Lou folyamatosan küzd az idővel, még álmában is csak a munka jár az eszében. Családjának meg kell harcolnia minden vele töltött pillanatért.
Egy hideg téli reggel munkába menet Lou megismerkedik a hajléktalan Gabe-bel, és egy pillanatra meglágyul a szíve: állást szerez a fiúnak a cégnél. Gabe hálából egy gyógyszeresfiolát nyújt át neki. A varázslatos pirulák segítségével Lou végre egyszerre lehet két helyen... De vajon elég időt nyer arra, hogy kiengesztelje azokat, akiket megbántott?
Cecelia Ahern ötödik, az Athenaeumnál megjelenő kötete igazi karácsonyi történet egy különleges ajándékról, amelyet az ember életében csak egyetlen egyszer kaphat meg.
Gabe a bejáratnál húzta meg magát, bebugyolálva feküdt a földön és figyelte a tovasiető cipőket - Gabe-re nem ugyanazok a lehetőségek vártak, mint a többi járókelőre. A tizenharmadikról nézve Gabe csak egy parányi pont volt ott a járdán, Lou ki tudta venni, hogy Gabe karja mozog, a szájához emeli a poharát és az utolsó cseppig kiszürcsöli a kávét, pedig már biztosan rég kihűlt. Érdekes alak, gondolta Lou. Egyrészt matematikai tehetséggel jegyzi meg az épületbe igyekvő cipőket, másrészt kristálykék szeme meglepő módon ismerősnek tűnt számára. Olyan volt, mint az övé. Egyidősek voltak, és ha Gabe rendesen fölöltözik, könnyen össze is téveszthető lenne Louval. Kellemes, barátságos, ügyes embernek tűnt. Ennyi erővel ő maga is gubbaszthatna odakinn az utcán, míg elmegy mellette az élet, gondolta, pedig nagyon más jutott osztályrészükül.
Ebben a pillanatban Gabe fölnézett. Mintha megérezte volna, hogy Lou őt figyeli. Tizenhárom emelettel magasabban Lou úgy érezte, Gabe egyenesen a lelkébe lát. Beleégett a tekintete.
Vissza