Ahonnan látni az eget

Fülszöveg

Álmos vagy? - kérdezte az írót a felesége. Tízre tervezték az álomvetítést. Nem örült volna, ha a férje már most, kilenc előtt elalszik, de a biztonság kedvéért beállította az álomszkennert. Elővette a pizsamát, amelyet nyilvános alváshoz használtak, és megágyazott. Ügyelni kellett a részletekre: a stylist figyelmeztette őket, hogy egy sötét színű vagy netán Peppa malacos ágynemű azért megosztó lehet. Olyan ágyban kell aludniuk, amely kifejezi a magyar többség alvási szokásait, mindazonáltal jelzi a külvilág felé, hogy az író nem közönséges ember, hanem művész, akit lakókörnyezetében is ugyanaz a visszafogott igényesség jellemez, mint az írásaiban.
Az Ahonnan látni az eget egyik beszélője számba veszi a szemüvegeit: „Van egy az olvasáshoz, van egy távollátó, továbbá egy tartalék az olvasáshoz, és számtalan bujkáló, időnként előkerülő, korábban tartaléknak, aztán eltűntnek nyilvánított egyéb szemüveg." Mintha Tóth Krisztinának nemcsak olvasó-, hanem író-szemüvege is lenne: egészen... Tovább

Fülszöveg

Álmos vagy? - kérdezte az írót a felesége. Tízre tervezték az álomvetítést. Nem örült volna, ha a férje már most, kilenc előtt elalszik, de a biztonság kedvéért beállította az álomszkennert. Elővette a pizsamát, amelyet nyilvános alváshoz használtak, és megágyazott. Ügyelni kellett a részletekre: a stylist figyelmeztette őket, hogy egy sötét színű vagy netán Peppa malacos ágynemű azért megosztó lehet. Olyan ágyban kell aludniuk, amely kifejezi a magyar többség alvási szokásait, mindazonáltal jelzi a külvilág felé, hogy az író nem közönséges ember, hanem művész, akit lakókörnyezetében is ugyanaz a visszafogott igényesség jellemez, mint az írásaiban.
Az Ahonnan látni az eget egyik beszélője számba veszi a szemüvegeit: „Van egy az olvasáshoz, van egy távollátó, továbbá egy tartalék az olvasáshoz, és számtalan bujkáló, időnként előkerülő, korábban tartaléknak, aztán eltűntnek nyilvánított egyéb szemüveg." Mintha Tóth Krisztinának nemcsak olvasó-, hanem író-szemüvege is lenne: egészen apró részletekből bont ki évtizedes titkokat rejtő történeteket, elharapott félmondatokból olvas ki meg nem írt regényeket, pillanatokban látja meg az örökkévalóságot. A könyv huszonöt története igazi meghökkentő mese. Váratlanul lépünk be életvilágokba, ismerjük meg az alaphelyzetet, és megyünk is tovább, mintha két emelet között egy pillanatra állt volna meg velünk a lift; visszük magunkkal a kérdéseket, a rejtvényeket, és talán máshonnan nézünk rá a saját életünkre is.
Tóth Krisztina kis történeteink nagy mestere - éleslátása, humora, finom megfigyelései méltán teszik napjaink egyik legjobb írójává. Vissza