Fülszöveg
A lelket három nagy "burok" veszi körül az élete útjain, de abból csak az egyik, a fizikai test porlad el. Az asztráltest, amely magában hordozza valamennyi érzésünket és vágyunkat, és a gondolati testünk, amely az igazságainkat tartalmazza, tovább él a finomabb anyagú világokban is. Tehát a vágyaink és a gondolataink energiái továbbra is körülvesznek bennünket, és meghatározzák, hogy melyik síkon tartózkodunk, és kikkel vagyunk együtt.
A könyv leírja az élet különböző síkjainak a jellemzőit, és bemutatja, hogy nincs nagy különbség a világok között. Mert ha a halál után el is veszítjük a fizikai testünket, de továbbra is annak a finomanyagú másában élünk mindazokkal az érzésekkel és gondolatokkal, amelyek jellemeznek bennünket, és amelyek a földi tevékenységünk alapját is adták. Együtt vagyunk szeretteinkkel, és a tevékenységünk hasonló lesz ahhoz, amivel már a földön is szívesen foglalkoztunk. Csak a határaink tágulnak ki, megszűnik a testünk ellátásának a kényszere, és szeretet...
Tovább
Fülszöveg
A lelket három nagy "burok" veszi körül az élete útjain, de abból csak az egyik, a fizikai test porlad el. Az asztráltest, amely magában hordozza valamennyi érzésünket és vágyunkat, és a gondolati testünk, amely az igazságainkat tartalmazza, tovább él a finomabb anyagú világokban is. Tehát a vágyaink és a gondolataink energiái továbbra is körülvesznek bennünket, és meghatározzák, hogy melyik síkon tartózkodunk, és kikkel vagyunk együtt.
A könyv leírja az élet különböző síkjainak a jellemzőit, és bemutatja, hogy nincs nagy különbség a világok között. Mert ha a halál után el is veszítjük a fizikai testünket, de továbbra is annak a finomanyagú másában élünk mindazokkal az érzésekkel és gondolatokkal, amelyek jellemeznek bennünket, és amelyek a földi tevékenységünk alapját is adták. Együtt vagyunk szeretteinkkel, és a tevékenységünk hasonló lesz ahhoz, amivel már a földön is szívesen foglalkoztunk. Csak a határaink tágulnak ki, megszűnik a testünk ellátásának a kényszere, és szeretet vesz minket körül.
Tehát a halál tulajdonképpen nem más, mint egy nagy ki- és belégzés része. A születés, a kilégzés, élettel tölti el az anyag, a gondolatok és a vágyak formáit, és az így láthatóvá vált élet új tapasztalatok színhelye lesz. A halál után, a belégzéskor pedig ismét önmagunkban van a középpont, visszatérünk önmagunkba, hogy feldolgozzuk és megértsük mindazt, amit megéltünk, és egyre több bátorsággal és örömmel álljunk készen egy újabb kilégzésre, egy újabb élettapasztalatra.
Vissza