Ahol a madár se jár

Fülszöveg

Egy istenhátamögötti olasz falu lakóinak egyhangú életét, küszködését és tanácstalanságát választja témájául Carlo Levi, akit Mussolini, mint megbízhatatlant, Caglianoba internáltatott. Az író, egyben kiváló festőművész és orvos, - háromféle hivatásának meglátásait egyesíti műveiben, amikor a fasizmus sötét árnyékával sújtott itáliai falucska elmaradt szegényeit írja le: földhözragadt parasztokat, akikhez nem jutott még el semmiféle meberi, vagy isteni üzenet, akiket ha a robot és reménytelen nyomorúság el is tompított, lelkükből nem ölhette ki a jóságba vetett hitet és a szépség szeretetét.
A vigasztalan és rideg tájon, kiszikkadt talajon, a világtól szinte magára hagyatva élnek Cagliano lakói, a sajátos lelkületű, kemény parasztok. A babonák légköre veszi őket körül. Jósok, boszorkányok, vajákosok varázsmondásait és kuruzslószereit adják tovább, erdei manók, szellemek népesítik be a képzeletvilágukat. De ha el is maradtak a koról, a haladástól, ha el is merültek az időben - nem menekülhetnek meg az újkori barbárság mérgétől, amely erre az elszigetelt falura is elküldi a maga megszállottjait, megtévesztett vagy felbérelt híveit. A fasiszták még súlyosabbá és elviselhetetlenebbé teszik a tengődő falusiak sorsát. Az eleven valóság nyomasztóbb és sötétebb, mint az apáról fiúra szálló kísértethistóriák.
Carlo Levi megdöbbentő erővel és realizmussal érzékelteti Cagliano lakóinak vergődését, gyötrődő őrlődését a kétféle sötétség: a babonák homálya és a fasizmus mindennél nyomasztóbb éjszakája között. Vissza