Ahogy elkezdődött...

Fülszöveg

Afrikai, indiai, alaszkai vadászkönyvei után Széchenyi Zsigmond most hazai vadászemlékeit írja meg: vadászneveltetésének első részét, a csúzlitól a golyóspuskáig, az első verébtől az első szarvasig. Egy vadász-önéletrajz első kötete tehár ez: egy életre szóló szenvedély kezdetének és kialakulásának története, bevezetés a férfikor itthoni nagy vadászataihoz, amelyeket a szerző emlékezéseinek második kötetében fog megírni. Széchenyi Zsigmond ezt a vállalkozást nehezebbnek érzi, mint az egzotikus tájak, ismeretlen állatok bemutatását. "A téma méretei megtorpantanak - írja bevezetőjében -, fémjelzése bizonytalanná teszi kezemben a tollat. Ilyesfélét érezhet steril fátyla alatt a gumikesztyűs sebész, mikor legkedvesebb hozzátartozója fekszik előtte a műtőasztalon. Én is olyan ingadozva, olyan megiletődve nyúlok ehhez az íráshoz, mint valami féltett, törékeny portékához; nehogy elejtsem, nehogy megsértsem, nehogy bántódása essék. Nehogy utóbb még az én erdőm, a magyar erdő csalatkozzék tollamban."
De nem nevezhető ez az emlékezés pusztán vadászkönyvnek: a vadász-emlékek között itt is, ott is felbukkannak a valóság másfajta képei, egy elsüllyedt világ vonásai, apró jellemző részletek egy eltűnt osztály életéből. És noha a szerző nem erről akar elsősorban beszámolni, hanem vadász-pályafutásának kezdeteiről, e villanások mégis közvetítenek valamit a vadászatnál tágabb valóságból: hiszen Széchényi Zsigmond avatott ábrázolója ennek a világnak, amelyet oly jól ismer, ahonnét jött. S e villanások a mai olvasónak talán többet mondanak, mint a jelenetek hajdani szereplőinek: a karácsonyeste patriarkális áhítata vagy a pusztai iskola kedélyessége mögött ma már háttérként a történelem tanulságai feszülnek ki, még akkor is, ha az író nem utal rájuk. És éppen ezek a kis életképek emelik ki Széchényi Zsigmond kitűnő könyei közül ezt; sajátos vadászemlékirattá teszik, amelyből éppúgy sugárzik az emlékezés kötelességérzete, a vadászat etikája, mint a természet áhítatos, tudós ismerete és szeretete.
A könyvet Schell József rajzai díszitettik. Vissza