Előszó
"Ezt a törvénykönyvet találtam az Úr házában!" (2Kir 22,8)
A reformáció emlékünnepének előestéjén írom e sorokat, s könyvekre gondolok.
Az a könyv, amit most tart kezében a kedves olvasó, nem az...
Tovább
Előszó
"Ezt a törvénykönyvet találtam az Úr házában!" (2Kir 22,8)
A reformáció emlékünnepének előestéjén írom e sorokat, s könyvekre gondolok.
Az a könyv, amit most tart kezében a kedves olvasó, nem az a könyv, amit vagy 2600 évvel ezelőtt megtaláltak a templom tatarozása közben, ám nagyon szoros kapcsolatban van azzal. Ahol az íróasztalon vagy a konyhaasztalon ott van egy Biblia, nagyon valószínű, hogy találunk mellette még mást is: egy énekes- és egy áhítatoskönyvet. Nem azért, mert a Bibliát ki kellene egészíteni. Inkább azért, hogy Isten igéjét még jobban megértsük, és majd a megértett igére válaszul ne csak személyes imádságunkkal, hanem egy-egy jól ismert énekkel is válaszoljunk.
Ha azt gondolná a kedves olvasó, hogy ez csak a mesekönyvekben van így, meg a hatvanas-hetvenes években volt így, hadd kérdőjelezzem meg feltevését! Én ismerek ma is olyanokat, akik rendszeres áhítataik során igét is, áhítatos elmélkedést is olvasnak, és imádságaik mellett énekre is megnyílik ajkuk. Elismerem, hogy nem olyan könnyű megtalálni az időt a reggeli és az esti csendességre. De mert az áldások forrását látom az egyéni és a családi áhítatokban, azért imádkozom, hogy egyre többen legyenek olyanok, akik rendszeresen előveszik a Könyvet és azzal együtt az Áhítatot is.
A Bibliát már régóta lapozgatja, az Áhítat 2008-at azonban most veszi kezébe először. Megvásárotla. Olyanra költött, ami sokszoros termést hoz majd az év során. Segít megtalálni az igét, amire éppen azon a napon lesz szüksége. Segít megértenie az Úr üzenetét. Ha a vasárnapot a gyülekezetben fogja tölteni, már előre sejtheti, miről fog szólni a prédikáció. Ha nem is tud elmenni, lélekben testvéreivel együtt elmélkedhet ugyanazon igék felett.
Vissza